Egy hátfői nagy nyárfa

Tegnapi sétánk közben szúrtam ki- elég távolról-, ezt a nagy fekete nyárfát, amivel eléggé felizgattam a dendromán társadalmat, némileg alaptalan "reklámtevékenységgel."

Mivel nem volt nálam centi, ezért ma reggel kiugrottam megmérni, és egyben lefényképezkedtem vele.

A fának ma már csak kettő ága van, ezek közül az egyikben van már csak élet.

Tulajdonképpen nagy meglepetés a másik oldala. Ennek a fának lényegileg az egyik fele van már csak meg. A nyomokból úgy tűnt, hogy az üreges részen is volt egy erőteljes ága, ami jóval korábban kidőlhetett. Lényegében ennek a fának a törzse ma egy hengerpalást 60%-a. Végeztem egy egyszerű matematikai becslést, hogy ez alapján mekkora lehetett a teljes mérete, nagyjából szabályos kört feltételezve, és 1015cm-et kaptam. A mai mérete 925 cm. Ezzel is a Marica-foki nyár után az általam talált legnagyobb nyár. A Marica-fokinak azonban a híre eljutott hozzám, és Mórocz Attila természetvédelmi őr szólt róla, hogy nagyjából hol kell keresnem. Erre a fára  "csak úgy" véletlenül akadtam, tehát nagyobb élmény. Persze lehet, hogy Szombathelyi Gergely, vagy Krizák István, vagy bárki más Gemencjáró már látta előttem, most mégis megörültem, hogy így ráakadtam.A fa nagyon sérülékeny, mérés közben kicsit meghúztam a centit, és majdnem letört a bal oldalon egy jó nagy kéreg/törzsdarab. Nem, kérdéses, hogy nincs sok ideje hátra.
Frissités 2019.02.06: Valóban, a napokban Szombathelyi Gergely jelentkezett, hogy ő már évekkel korábban látta a fát, sőt annak helyét át is küldte nekem évekkel ezelőtt.

Közelében van még roncs.

Mellékleletként egy új, 625 cm-es nyár mellett is megörökítettem maga. 

Fehér nyár telepítés.

Holt-Sió. 

Dög-tó.

Visszafelé biztató öreg nyarasan is végigmentem, de a kép jobb szélén álló  alacsonyan elágazó volt.

Keselyűs,Hátfő

Holt-Sió

Hódrágás

Sáros

Sáros, döglött hattyú.

Sáros, jég.

Hátfő, irdatlan nagy nyár. Folyt.köv.

Ennek a bejegyzésnek egyetlen állata egy téli szunyog.

Dög-tó

Dög-tó.

Part menti jég.

Sió part.

Csörge-tó: ékszerdoboz a város szélén?

Blogom rendszeres olvasói már megszokhatták, hogy időről-időre visszatérek Szekszárd környékének természeti értékeihez. Ezek sorából is kiemelkedik a Csörge-tó, talán azért, mert Garaytól kezdve Babitson és Bakán át, szinte mindenkinek kicsit szívügye volt ez.  Történetét röviden összefoglalom: A 19. század végétől Szekszárd fürdőtava lett, ami a két világháború közt élte fénykorát. Rendszeres buszjáratok vitték ki ekkor a nagyközönséget ide.

Vendéglő, kabinok , fürdőház, stég volt ekkoriban a tavon. A háború után jött a visszaesés, de aztán a hatvanas években Szijjártó István egyéni vállalkozó ismét életet vitt a tó környékére, ismét vendéglő, fürdőház működött itt.

Aztán Szijjártó István után kezdődtek a gondok. A vendéglő bezárt, a fürdőélet megszűnt. A horgászegyesület vette kezelésbe a tavat, kevés sikerrel. Az épületek állaga leromlott, majd bontásra is kerültek, a vízszint leesett, a víz minősége romlott. A hetvenes évek Tolnai Népújságában többször ismétlődött a horgászegyesület felhívása, miszerint felszólítják az autótulajdonosokat, hogy ne a tóban mossák járművüket!

A táj lassan elvadult, aztán  a közelben lévő városi kutak annyira levitték a vízszintet, hogy a tó kiszáradt. Aztán 1991-től 2000-ig itt kerültek megrendezésre a már legendás Rockmaratoni fesztiválok. Közben annyi történt, hogy a Pepsi Cola cég a 1993-ban palackozót akart létesíteni Szekszárdon (végre valaki rendesen megvizsgálta a város ivóvizét), és ekkor derült fény a Sió-menti kutak diklór-etilénnel való szennyezettségére. (Mondani se kell, hogy a Pepsi Cola odébb is állt.) Ezt követően a legszennyezettebb kutakat fokozatosan kikapcsolták a tó környékén is, a víz ismét elkezdett megjelenni a tóban. 2006-2007 körül már egy természetközeli állapot állandósult itt, sok illegális szemétlerakóval. 2011-12-ben aztán  -számomra máig sem tisztázódott okból- nagy tereprendezések voltak a tó körül. Kivágták a part menti fák nagy részét, de beljebb is jó párat. Teraszokat építettek ki a nyugati oldalon,  a keletin pedig homokos fövenyt alakítottak ki. Az évek óta illegálisan idehordott szemetet eltakarították, végül a tó jelentős részét kikotorták, és egy mesterséges szigetet is kialakítottak.  A beavatkozás eredményeként a vízminőség ugrásszerű javulása volt megfigyelhető, de a régi természetközeli állapot sérült. Jogos maradt a várakozás, hogy ezután valamiféle parkosítás révén kulturált környezet kialakítása kezdődik meg, ám ez elmaradt. 2014-ben felröppentek a hírek, hogy a most már a város tulajdonába került a tó, de továbbra sem történt semmi, legfeljebb annyi, hogy újra próbálkoztak kétszer a Rockmaratonival, kis tereprendezés megint volt, pozitívum, hogy a fesztiválok  végeztével szépen kitakarították mindig  a környéket. 2016. március 27-én a Szekszárdi Vasárnap nevű önkormányzati kiadvány ismét foglalkozott a tóval "Kerékpárút hozhat új életet a tóhoz" címmel, SZV tollából. A cikk azzal zárul, hogy megfelelő pályázatra vár az önkormányzat.   Minap SZV újra tollat ragadt, és Kis Albert nagyszerű drónfelvételeihez kapcsolódóan ismét cikket írt a tóról, amely ismét csak azzal zárul, hogy megfelelő pályázatra vár az önkormányzat. Közben persze -kérdőjel nélkül- ékszerdoboznak minősíti a tavat.

Ami Kis Albert  napfényes, drónos felvételein ékszerdoboznak tűnik, az közelről, szürke időben másként hat ezeken a január 20-án készült felvételeken.  Ami most a tó körül fogad minket, azt ökológiai szakkifejezéssel ruderális gyomtársulásnak nevezhetjük, némi szeméttel fűszerezve.

Friss fakivágások nyomai is felfedezhetők, köztük egészséges fák is erre a sorsra jutottak.

  

SZV is megemlíti cikkében, hogy a vandalizmus jelei is mutatkoznak, különösen az idegenforgalmi információs tábla környékén. (Vajon így kell elképzelni egy ékszerdobozt?)  Újra megjelent az illegális szemétlerakás is. (képünkön). A Magyar Geocaching Közhasznú Egyesület egy ún. geoládát helyezett el a tó körül, ennek keresése ürügyén néhány olyan látogató is megfordul a környéken, aki véleményt is formál a látottakról az egyesület honlapján. A helyről vegyes az egyesület tagjainak a véleménye, inkább talán negatív, mindenesetre ékszerdoboznak nem titulálja  most senki.
Aki esetleg kíváncsi a régebbi Csörge-tavi bejegyzéseimre, az kattintson az alul lévő Csörge-tó címkére.

A legjobb helyek Szekszárd környékén

Azokat az érdekes túrahelyeket igyekeztem összegyűjteni, amelyek kiindulóhelyét  Szekszárdról maximum nagyjából félórás autózással elérhetjük. Meglepően sokat, hatvanhármat sikerült összegyűjtenem. Végső soron Szekszárd egész jó helyen fekszik, van hová menni a környéken. 

10 túrahely a Szekszárdi-dombságban

10 gemenci túrahely Szekszárd közelében

13 túrahely a Keleti-Mecsekben

10 gemenci túrahely Pörböly-Baja közelében

10 túrahely Szekszárdtól északra

10 túrahely a Geresdi-dombságban

10 gemenci túra Pörböly-Baja környékén

1.A Pörbölyi Ökoturisztikai Központ (Ökocentrum) és környékének látnivalói 

A Gemenc déli részén tett kirándulásaink egyik központi helye a Pörböly és Baja közt található Ökoturisztikai központ. A Gemenc Zrt. honlapja itt található. Több szálláshely van itt, innen indul a kisvasút is, de a központ maga is több látnivalóval rendelkezik. Ezek  a következők: 
1. A Szekszárdról ide helyezett Tescheni-Habsburg Frigyes-féle millenniumi pavilon, gyönyörűen felújított épület, élvezetes kiállítással. (Megnyílt 2021. őszén. Képek itt vannak.)
2. Nagyrezéti vadmegfigyelő. Néhány szarvas és vaddisznó nagyjából természetes életterében nézhető meg (Képünkön). Pár perces sétával érhető el a központból, jól jelzett úton.
3. A Gemenc kincsei kiállítás
4. A Kerülő-Duna partján álló hatalmas tölgy, Itt található
5. A növendékkorban lévő, de szép és hanglatos arborétum, benne Party István vadászattörténeti tanösvény.
6. A nagyrezéti erdészház mellett látható méhészeti gyűjtemény.  Itt van.
7. A Nyéki-Holt-Duna  tanösvény. Autóval itt tudunk leállni. Ennek a kis tanösvénynek régen a legnagyobb erénye az volt, hogy kis ingatag kilátójából ráláttunk a holtágra. Ez ma már sajnos nincs így, a fák túlnőtték az ingatag tornyocskát, amit le is zártak, annyira ingatag lett. (A 2024. nyarán észlelt állapotokat írtam le. Azóta esetleg változhatott is a helyzet.)

Térkép.  

A Gemenc Zrt. honlapja itt található.

2. Az Ökocentrum és Baja közt a kék + turistaútat érintve (felszámolva) 

A kevés gemenci turistaút közül talán a legszebb volt, mivel sok-sok holtágat érintett.  2022-ben a kék + turista jelzés már nem szerepel  turista térképen, az openstreemap térképén is áthúzták.  Ennek oka az lehet, hogy a Cserta-híd elpusztulásával azt nem építették vissza. 
A pörbölyi ökocentrumot a hátsó kapun hagyjuk el, majd az út a Kerülő-Duna töltésén visz egészen a Rezéti-Dunáig a Dél-dunántúli Kéktúrán. Ezt nyárra benőheti kissé a dzsuva, de cserébe árnyas. Helyette a vele párhuzamos földutat is használhatjuk.  A Nyárilegelőnél érjük el a Rezéti-Dunát és a magaspartról szép kilátás is nyílik a Duna-ágra. Itt vesszük fel a kék+ turistajelzést, ami a Kis-Rezéti erdészháznál ismét kivezet a Rezéti-Dunához. Az erdészház mellett a Gemenc egyik legszebb tölgyét is megcsodálhatjuk. Aztán az út délnek fordul és a Cserta-Dunát keresztezve hosszan halad a Káposztás-Duna mentén Baja felé. A Cserta-Duna hídján át érjük el a  Vén-Dunát, ami  mentén beérünk Baja-Dunafürdőre. Ez az út 12 km hosszú. Baja-Dunafürdőről vagy busszal, vagy vonattal mehetünk vissza Pörbölyre, de akár az alábbiakban ismertetett másik  két út valamelyikén is.
Térkép

3.Az Ökocentrum  és Baja közt a Dél-dunántúli Kéktúrán

Az Ökocentrumtól  Baja-Dunafürdőre rövidebb úton is eljuthatunk a Kéktúrán. Ennek első szakasza a Súgó nevű erdőrészen halad át, szinte végig telepítéseken. 3 km után végre elérjük a Csertai-Dunát, és innen utunk érdekesebbé válik. Szintén 3 km-t sétálhatunk a Cserta-Duna mentén, míg a Vén-Duna partjára érünk, ahol 2,5 km után Baja-Dunafürdőre érhetünk 8,5 km megtétele után.  A 2. és 3. út körtúrává is szervezhető az őkocentrumból.  Izgalmas szép túra, különösen, ha sokszor lemegyünk a holtágak partjára. 

Térkép

4. Az Ökocentrum és Baja közt a Mária-út gemenci szakaszán

A Gemenc legnagyobb fáit is érinthetjük ezen úton. A Nyéki-Holt-Dunát  (lásd 1.túránk 7. pontját) érintve haladjunk el dél felé a töltésen. Amikor a töltésút nyugatra fordul, nézzünk szét az erdőben. Itt találjuk a Gemenc legnagyobb tölgyét, a Címer-fokit. Az utunkat azonban keletnek folytatjuk a Mária-úton. Hamarosan a kádár-szigeti halászháznál kiérünk a Dunához, majd nyiladékúton, telepítésekben folytatjuk utunkat. Két és fél kilométer út után figyeljük a némileg brokkolira emlékeztető "nagy fa" jelzést, ami a "Pörbölyi Titánhoz" vezet a Móric-Duna partjára. Ha nincs nagy víz, el is érhetjük hazánk legnagyobb törzskerületű fáját. Visszakanyarodva a turistaútra, hamarosan  a piros turistajellel egészül ki az utunk. Még három kilométert kell gyalogolnunk amikor egy kis kitérőt tehetünk a Pörbölyi -erdő másik legendás nyárfájához, a Marica-fokihoz. A kapitális nagy nyárfa 2021-ben kidőlt.
Visszatérve a turistaútra, egy kilométer után már a Potyka-csárdánál pihenhetjük ki a 16 km-es út fáradalmait.

Térkép.

5. Az Ökocentrumtól  Bátára kerékpárral

Az út a töltésen vezet,  ezért alapvetően kerékpárral ajánlott. Az út eleje és vége aszfaltozott, közepén gondozott makadámutat találunk. Hossza 11 km. Az oda- vagy visszautat azzal tehetjük változatosabbá, hogy a belső, földes utas töltésen elmegyünk a címer-foki tölgyet és Nyéki-Holt-Dunát megnézni. (Lásd a 4.túrát) Ez csak  két kilométeres kitérő, de mindenképpen megéri. A töltésen haladva érdemes megállni a két töltés találkozásának közelében lévő kilátónál, ahonnan a Bátai-Holt-Dunát figyelhetjük. Báta a Gemenccel leginkább szimbiózisban élő falu. Akár egy egész napot is rászánhatunk, annyi látnivalója van. Itt a falu környezetét és a műemlék szivattyútelepet mutatom be.  Itt a házakat, múzeumokat, templomokat, temetőket.
Térkép.

6. Az Ökocentrumtól Lassiba

Lassiba legtöbben kisvasúttal érkeznek. Gyalog is odamehetünk a Kéktúrán.  Ekkor megállhatunk nézelődni a Rezéti-Duna partján is, Nyárilegerlőnél. Kerékpárral a töltésen is odatekerhetünk, mindkét út 6 km lesz. Lassi régen révátkelő hely volt a Dunán, csárdája fontos találkozási pont. A csárda egyik melléképületében nemrégiben megújult halászati múzeumot rendezett be  a Gemenc Zrt. Körülötte játszótérrel, padokkal, esőházakkal szabadidőközpontot találunk. Itt érdemes letenni a kerékpárokat, és a 2,2 km hosszú Molnárka tanösvényt végigjárva Malomtelelőbe gyalogolni. Ez a tanösvény lett 2014-ben az "Év tanösvénye". Az egykori Malomtelelő-tó közelében pedig egy nagy kilátótoronyba is felmászhatunk.
Térkép.

7. A pandúri tanösvény és Baja látnivalói

Bajának számos látnivalója van, most csak a Dunához és a Gemenchez kötődőket vesszük sorra. Baja igazi dunai látnivalója Sugovica-part. Nyáron remek standok is vannak errefelé. Érdekes látnivalója egy rekonstruált hajómalom. (Újabban a Dunához vitték).  A Dumaparton egy kis halászati skanzent is látunk. A Sugovica vadabb arcát régen egy Pandúr-szigeti tanösvény is érintette. Ezt a tanösvényt azonban sajnos sorsára hagyták és a Pandúr-szigeten egy kaviccsal felszórt kerékpárral is járható körtúraútvonalat építettek ki. Ez a Szeremle felé tartó úton, a Deák-zsiliptől indul, és kb. 9 km után tér ide vissza, miközben érinti a nagy Duna partját, majd a kevésbé érdekes üdülőházak közé beékelődött,  és egy nem igazán célszerű helyen felállított kilátóval is rendelkező Ökoparkot. Az Őkopark  modern építészeti kialakítása azonban figyelemreméltó. Itt található az Ökopark.  Itt pedig a Deák-zsilip utáni hely, ahonnan a pandúr-szigeti körtúrát indíthatjuk.  
Térkép

 8. Bajáról a Ferenc-csatornai turistaúton Vodicáig

A Ferenc-csatorna töltésén is vezet egy turistaút, amelyen egészen Nagybaracskáig mehetünk. Én eddig beértem Vodicáig tartó 4 km-es szakasszal. A Sugovicából kiágazó vékonyka Ferenc-csatorna meglepően izgalmas, igazi hódos vidéknek tűnt nekem pár éve. Vodica hangulatos Mária-búcsújáró hely, Szentkúttal, rendezett környezettel, kis kápolnával. A Deák-zsilip mellett, itt érdemes autóval leparkolni az induláshoz. 
Térkép.

9. Bajától délre az EuroVelo 6-on

Az EuroVelo 6 az Atlanti-óceán partjától indul, és aztán Németországtól  a Dunát követve tart egészen a Fekete-tengerig. A mi vidékünk a Szent László-hídtól aszfaltozott töltésúton halad Bajáig (lásd a 10 legjobb gemenci túrahely Szekszárd közelében 9.) Bajától a viszonylag kis forgalmú közúton vezetik Szeremle és Dunafalva irányába, de mi választhatjuk a Sugavica töltését, majd a nagy Dunát elérve a közút is felmegy a töltésre. Szeremlénél érdemes mindenképpen körbenézni a Sugovica partján is. Dunafalván pedig nyári kisvíz idején a homokfövenyen Contra Florentiam római erődjének megmaradt toronymaradványa mellett fürödhetünk a Dunában, csodás, fövenyes parton. Ez hazánk egyetlen in situ, természetes állapotban fennmaradt római épületmaradványa.  Ha Bajáig autóval hoztuk a kerékpárt, innen érdemes indulni. 
Térkép.

10. Kenuval a Rezéti-Dunán, Vén-Dunán

Mindenképpen érdemes a Gemencben kipróbálni a kenuzást. Erre elsősorban a Rezéti-Duna ajánlható. Ide többfajta módon juthatunk el. Bérelhetünk az  ökocentrumtól kenut, akik kisvasúttal kiszállítják a kenukat a Nyárilegelő megállóig. Ennek hátránya, hogy a kisvasút menetrendjéhez kell igazodnunk, hacsak nem fizetjük ki az igen magas különvonati megrendelőt. Az év során többször szervezett túrát is hirdet a Gemenc Zrt.,  ezekre érdemes inkább jelentkezni. A másik lehetőség, hogy a Bárka pihenőháztól bérlünk. Ekkor a kenuk indulási helyének érdemes Érsekcsanádot választani, ahová a kenu szállítását is megoldja a pihenőház tulaja. Ennek a hátránya, hogy keresztbe át kell szelni a Dunát, ami kezdők számára veszélyes a hajóforgalom miatt, ezért ezt csak az választhatja, akinek kellő vízi jártassága és erőnléte is van. Ekkor viszont nem függünk a menetrendtől, a Vén-Dunán is végigevezhetünk, és szinte a ház előtt szállunk ki a hajóból. Még egy jó tanács, lehetőleg ne válasszunk rekkenő kánikulai napot.
A Duna Dráva Nemzeti Park minden évben  szervez kenutúrát a Vén-Dunára is. Ez is  Bárka pihenőháztól indul. 
Térkép.

A Szálkai-tározó körül, dendromán szemmel is

A napfény ma délután a szabadba hívogatott minket egy rövid sétára. A véletlen úgy hozta, hogy a Szálkai-tározóhoz mentünk.

Már többször jártam itt ennek a rendetlen (milyen más lehetne egy akácos!)  akácosnak a szélén, egyszer elég precízen végig is mértem több fát(akkor 17-et találtam 3m felett) de csak a legnagyobbakat jegyeztem fel precízen, mert akkor a lista vége 350 cm körül volt. Sok minden változhatott itt azóta,  már láttam itt láncfűrészes embereket is, én is szigorodtam, a fák is nőttek.  Ma is csak szúrópróbaszerűen négy fát mértem meg közvetlenül az út mentén, mert nem akartam feleségem türelmével visszaélni. A kép bal szélén lévő fa 350 cm-es lett.

Az meg olyan 340 körüli.

Ez 360 cm.

Ez olyan 330 körüli.

Itt is egy 325-ös, mögötte meg még egy jó pár másik. Szóval meg merem kockáztatni, hogy a somogytarnócai után a legjelentősebb akácos területünk lehet, és becslésem szerint még ma is 10 felett lehet a listás fák száma.

Tölgy hagyásfák.

A nagy tó lihegője.

A nagy tó.

Most már csak jeges képek fognak jönni, amikhez nem írok már semmit, mert semmi nem jut eszembe, és még sok dolgom van. Válts nagy képekre, és gyönyörködj a jeges tó látványában!

Viszontlátásra!