A Nagy Háború a nagy hegyek közt. 1. Doberdo

Doberdo egy alacsony mészkőfennsík, az Alpok utolsó nyúlványa az Adria felé. Még a 200m-es tengerszint feletti magasságot sem éri el. Legmagasabb pontja a Monte San Michele, a katonanóták "doberdói nagy hegye" is akkora csak, mint a Szekszárdi-dombság csúcsa. Erről a hegyről készült a kép a Friuli-Alpok lankás előhegyei felé. 

Körpanoráma a hegyről az Isonzó völgyére

A hegy tetején a sziklák belsejébe lőállásokat mélyítettek

Ma már itt csendes és nyugodt minden, az augusztus végi kánikulában harangvirágok nőnek a kopár sziklákon

Egy magyar emlékkereszt

Itt harcoltak az 1. Honvéd Gyalogezred katonái is.

A lövészárkok is meg vannak még

Zoomolás az Alpok csúcsaira

Fogliano Redipuglia 100 ezer olasz katona végső nyughelye

Visintini egy kis falucska a fennsíkon. Itt kezdeményezte IV.Károly, hogy egy magyar kápolna épüljön. Az építkezés megkezdése után azonban a Monarchia kapitulálni kényszerült. A kápolnát csak 2009-ben szentelték fel.

Pilisszentkereszt (Mlynky) környékén

Kedves pesti rokonokkal és ismerősökkel jártunk egy kört Pilisszentkereszt körül. Első utunk a Szentkúthoz vezetett. Én korábban nem is halottam erről az egyház által el sem ismert, 20.sz.-i kegyhelyről. Meglepett a táj szakralizásának sok-sok eleme, és a hely "felkapottsága." A falu korábban szlováklakta volt, ma már csak kevesebb,mint harmada vallja magát szlováknak

Barátszegfű

Gyík

Egy képes fa

Mivel az egyház nem ismeri el a helyszínt, így szabadon burjánzik a népi vallásosság sok-sok eleme, összekeverve mindenféle vallási elemet. Itt pl. egy kiszáradt vadkörte van megfaragva kicsit Máriásan, kicsit másként.

A szentélyben előbb valami furcsa, a kereszténységben szokatlan rítus zajlott, majd falatoztak kicsit a padokon. 

Mindenfelé érdekes elemek.

A legszokatlanabb, hogy szinte kereskedelmi mennyiségben viszik a forrás vizét, ahol hosszas sorban állás alakul ki.

A Dera-patak szurdoka sok-sok híddal. Szokatlan nekünk vidéki turistáknak egy ilyen jól gondozott út.

Kétségtelenül a környék leggrandiózusabb látványossága.

Ritkán van víz itt állítólag, de így szárazon is érdekes látvány

Milyen klassz lehetett ez 2010-ben.

Nagy gyöngyházlepke

Tipikus helyszín egy ciszterci kolostorhoz

Számomra nagy csalódás volt a romok ennyire élménymentes bemutatása. Persze szegény ember vízzel főz. Apró részletekre pillantva lehet rekonstruálni, hogy mennyire nívós lehetett az itteni apátság

Még néhány dalmát kép

Trsteno (olaszul Canossa, dalmátul Canait) híres platánja. Amikor 17 évvel ezelőtt (persze még jóval dendromán ébredésem előtt) először láttam ezt a lenyűgöző fát, a kedélyes kis falucska apraja-nagyja ott tolongott a lombja alatt. Baranyai Laci 2006-os, 2003-as képein is érezni ebből a hangulatból valamit. Most a 8-as út tömött forgalma húz el a fa mellett, és az alapélmény az, hogy nincs hova leállni. Miután a tilosban hagyja az ember az autóját, jön a másik kellemetlen meglepetés: a fa körbe van kerítve. Kis többnyelvű tábla tájékoztat arról, hogy a veszélyes ághullások miatt kellett ezt tenni. Így nem lehet odamenni a törzshöz, és nincs mihez viszonyítani. Aki nem látta saját szemével, el sem hiszi, hogy jóval túl van a 12m-en a kerülete. A magassága is lehet vagy 40-45 m minimum. Kb.500 évesnek mondják.  A mi 10 m körüli platánjaik is lehetnek vagy 220 évesek, akkor erről el lehet hinni vagy 250-300 évet. 

A másik "csak" 11,5 m körüli még megközelíthetetlenebb.

Szomorúan néz ki egy kecske dalmát falucskánk egyik lakóházának bedeszkázott ajtaján. Most már pontosabban  látom a helyi viszonyokat, a faluban vagy 30 laknak most, száz éve még 300 körül volt a lakossága. Dalmáciának ez a déli vége nagy válságban van, amit néhány felkapottabb üdülőhely csillogása sem tud elkendőzni. A horvát demográfia helyzet hasonló a mienkéhez, és itt Zágrábtól több száz kilométerre, a végeken az idegenforgalom csordogálása mellett pang az élet. De legalább az utak sokkal jobbak, mint nálunk, és lehet "romantikázni", amit a hazai sorvadás a "végeken" nem nagyon enged.

Kis falunk közelében egy 900m-es csúcson kis lokátorállomás. Jól látni annak az erdőtűznek a nyomait, ami érkezésünk előtt két héttel a félsziget felét letarolta. 

Kis falunk a magasból, a középkori lakótoronnyal.

Kis falunk tengeröble. Jól látszik az a tengerparti, tulajdonképpen tájidegen apartmanház, ahol  laktunk. 

A kis falunk előtti tengeröböl

Kis kápolna, vad hegyekkel

Két magyar lány jól érzi magát a 29-30 fokos vízben. Érkezésünk előtt itt is rendkívüli kánikula volt. 

Orebić jó példája a puccosabb nyaralóhelyeknek. Itt csak átutaztunk Korćula felé.

Hirtelen hatalmas zivatarok tudnak itt lenni.

Dalmát táj kis ferences kolostorral

Kicsit közelebbről így néz ki egy dalmát erdő.

Alkonyi fények

A 8-as főút egy hídja. Majd hazafelé errefelé araszolgatok másfél órát egy 6km-es sorban, hogy végre elérjem a bosnyák határt.  De legalább szép a táj.

Még egy napnyugta a teraszról

A dalmát végeken

Alkony a tenger felett. Az idén egy isten háta mögötti helyre sikerült elvetődnünk Dalmáciában. A falunak kb. 30-50 lakosa lehet. (Hivatalosan 2001-ben 78 volt, de már akkor is erősen csökkenőben volt.) Van 4-5 hatalmas apartmanház, az egyik teraszáról, ahol mi voltunk,  készült ez a felvétel. Ezekben a házakban kizárólag a volt keleti blokk országaiból származó turisták nyaralnak. Gondolom őket is az vonzotta, ami minket: az árak.  Aztán kisebbik fele kellemesen csalódik, nagyobb fele kellemetlenül.  A faluban  semmiféle turistaellátás nincs, nem lehet pl. fagyit kapni, de még kocsma sincs. Főként a kagylótenyésztés,  a szőlő és gyümölcstermelés, és persze az idegenforgalom add megélhetést. Van egy egyszerű ki kempingje is, itt is nyaralnak néhányan, főként a magányra vágyók.

A hely egyik érdekessége, egy 2. világháborús (?) hajóhangár.

Egy öreg olajfa, tekintélyes méretekkel

A falu házainak kevesebb mint felét lakhatják. Így természetes, hogy erősen lepukkant jellege van a településnek. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy a dalmátok rendről alkotott fogalma is más egy kicsit, mint mondjuk a svájciaknak.

Sok a füsti fecske

Egy középkori lakótorony is fennmaradt. Állítólag a kalózbetörések ellen nyújtottak védelmet az efféle építmények.

A falucska kis temploma a temetővel.

A templom a Dalmáciában elvárható minimális színvonalat hozza

Tipikus

Elég sok a lepke errefelé, ez például a nálunk is jól ismert kardoslepke

Itt is egy

Napozó-olvasgytó magyar lányok. Becslésem szerint egy fürdőzőre kb. 100 m   partszakasz jut. Szóval nincs sok turista itt.

Egy teknős a parton.