A hatalmas csalódások erdeje: Imsós

Ugye minden dendromán azt mondaná, hogy biztató ártéri erdő, menjünk csak beljebb! Na ezzel én is így voltam, különösen, hogy voltak már előzmények.

Aztán jön a pofára esés! Fenyves, egy olyan helyen, ahol 150 éve a Dunának volt egy hatalmas U kanyarja.

Aztán jön még nagyobb meglepetés: Balról akác, jobbról tuja (!).

Vak Bottyán emlékkopjafáját tanulmányozza feleségem, körülötte a szokásos ültetvény, erdő helyett.

Vak Bottyán egykori sáncai kb. annyira látványosak, mint egy neolitikus földvár, különösen így fenyves és akácos dzsuva kíséretében. Történetét lásd a régi bejegyzésemben.

150 év alatt ennyi maradt a Dunából itt.

Persze arrébb még megvan.

A kiábrándító kirándulás után Tengelicnek megyünk haza, errefelé már évek óta a lista előtt topog néhány fa a Csapó-kastély parkjában.  Például ez a tölgy pont elérte az 500 cm-et.

Furcsán hajlott párja tőle 100 m-re.

Ez itt talán a legnagyobb. Kár, hogy már az osztrák tulaj kertrészére esik.2009-ben még tudtam mérni, akkor 475 cm volt.

A tó közepén mocsári ciprus, hátrébb 500-as platán.

280-as mocsár ciprus.

A másik nagy tölgy még mindig csak 497 cm.

Egészségügyi séta a Gurovicai-erdőben, avagy mire elég egy órácska Szekszárdon?

Indulás 13:57-kor a ház elől. Első fotó 14:15-kor készült erről a hunyorról.

14:29-kor dám tehén sétál keresztbe az úton.

14:36: szétnézve az Almási-völgyben őz szökken.

14:43-kor itt visszatérek a gombászösvényre.

14:45: C-betüs lepke

14:48: Citromlepke

14:51: Az utolsó kép, ez is hunyorról. Érkezés haza 15:05. Megtett út autóval: 13km, gyalog: 4,1km

Fázások Pósfai Györgyékkel 2. : Gemenc és a Geresdi-dombság

A szombatot Hátfőn kezdtük.

Ez a nagy nyár kérge.

A nagy nyár odvában.

Áttűz a nap a repedésben.

Rég volt, amikor Krizák István ezt a nagy 700-as nyárfát megmutatta. Egy listás kőrist azóta itt letermeltek.

A természet is letermeli a magáét.

Tavasz 1.

A 600-as tölgy a töltésút mellett.

Sokan sokszor - köztük a teljes dendromán világelit is-  elsétált a Péter-hidi tölgyhöz, de ez a nagy 800-as fűz az út mellett 15 méterre, sokáig észrevétlen tudott maradni. Az utóbbi időben két nagy ágát is ledobta.

A Péter-hidi sem gyarapszik már sokat, alighanem 570cm  környékén fog kimúlni.

Ez a kérge.

Aztán György a Kerülő-Duna partján, kiváló dendromán érzékkel kiszúr egy 800-as nyárfát.

A mederben 200m-es szakaszon kb. 20 befőttes üveg hever. Hogy a manóba kerülhettek ide?

Gyurit továbbra sem hagyta el a dendromán érzék, a töltésen szélsebes haladás közben is kiszúr a sűrűből egy 500-as tölgyet, ami mellett én  kb. hetvenhétszer elhaladtam a kerékpárral, nem is beszélve a teljes dendromán világelitről.

A c-betüs lepkék márciusban jelennek meg a régi tankönyvek szerint. A régi tankönyveket viszont még nem igazították hozzá a globális klímaváltozás felé tartó új körülményekhez.

Malomtelelő.

Messze fenn 7 rétisas körözött, ebből 4 van a képen.

A bátai Duna-part.

Horgásztanyák.

Ennek a nagy rétnek Böde a neve. Hatalmas nyarak állnak a réten.

500-as , de alacsonyan ágazó vénic szil.

950-es nyár, gyanúsan fehér ágvégekkel.  Lehet, hogy inkább szürke, mint fekete nyár.

Bödei hangulatok.

A bödei rét végül csak ad egy fát a listára.

Schwäbische Türkei

A véméndi hárs ugyan csak 450-es, de igazán szép képviselője a temtői hársaknak. Nagy dilemma volt, hogy kislevelű, vagy nagylevelű, esetleg ezüst?

Fuldában születni, Véménden meghalni.

Múlt.

Ezek a bodobácsok már a fekedi hárson rajzanak.

Fekedi kapuk 1.

2.

A fekedi 400-as hárson is nagyot dob, hogy ilyen falu közepén áll.

A kihagyhatatlan geresdi Gránitbánya-tó.

Sziklák.

Jég.

Mindig más arcát mutatja.

Jég 2.

Bagatell a végére.