 |
| Egy kastély bemutatása a másik blogom feladata lenne, de ezzel most- a témája révén- kivételélt teszek. A vadászatról alkotott, fenntartásos nézetem ismert kisszámú rendszeres olvasóm előtt, de mégis többször említődik blogomban, egyszerűen azért mert az is a természetben történik. |
 |
| 2014-ben a korábban már életveszélyessé lett kastélyt mintaszerűen felújították, és benne a Széchenyi Zsigmondról elnevezett vadászati kiállítást nyitották meg. |
 |
| A kastélyhoz ma már csak jelentéktelen park kapcsolódik, mert azt a szokásos mostoha korszakban (Gestapo-központ, kifosztott épület, iskola, kórház) a város felélte. Elve nem volt régi, csak a Hatvany-Deutschok idején kezdték telepíteni. |
 |
| A Kárpát-medence állatvilágát látványos diorámák és néhány kisebb akvárium mutatja be. |
 |
| Természetesen irgalmatlan mennyiségű trófea van mindenfelé, ahol az ilyenek iránt érdeklődő emberek órákat bogarászhatnak. |
 |
| Az egykori lépcsőház. |
 |
| A barokkosnak tűnő részek is a Hatvany-Deutschok idejéből származnak. |
 |
| A díszterem. A kastélyt a Grassalkovichék építették, de itt nem sokat időztek, inkább a gödöllői kastélyukban laktak. |
 |
| A Hatvany-Deutschok jól gazdálkodtak, több cukorgyáruk is volt, majd Ferenc Józseftől nemességet is kaptak, és egy kastély vásárlásával és annak neobarokk átalakításával csatlakozni igyekeztek ahhoz a mágnási réteghez, ahová földbirtokaik nagysága és vagyonuk alapján tartoztak. A fiatalabb generáció azonban már ráunt a szorgos gazdálkodás nyűgeire, és olyan úri passziókkal foglalkoztak, mint művészet, irodalom. Hatvany Lajos és Hatvany Bertalan nevével mindenki találkozhatott, amikor a József Attila tételt dolgozta ki magyar érettségire. |
 |
| Bár a soha nem volt vadászkastély, mégis a Hatvany-Deutschok Diána, a vadászat istennőjének stukkóját tetették a díszterem falára. |
 |
| Korábban a városligeti múzeumban láttam, de most ide került a híres karapancsai trófea. |
