Öt bagatell fekete fehérben

Jég a zsibriki halastavon

A zsibriki halastó

Szálkai domboldal

Jég a szálkai tavon

Nagy víz Keselyüsben

A mecseki nőszőfűről

A Keleti-Mecsekkel kapcsolatban előző bejegyzésemben említettem, hogy a világon egyedül itt él a mecseki nőszőfű. (Epipactis mecsekensis). Ezt a most karácsonyra kapott könyvemből, a Magyarország orchideáinak atlaszából  tudom. Ez indított el egy kis nyomozásra, amit most leírok. Ezek nem nagy jelentőségű ollózások, nem a  világ okulására írom, hanem azért, mert ha nem írom le, akkor el fogom felejteni.

Elöljáróban csak annyit, hogy a témában teljesen tájékozatlan vagyok, és a virágokhoz kb. annyi érzékem van, hogy hajlamos vagyok összekeverni a pipacsot a tulipánnal. Saját képeim itt vannak.

1. A probléma felvetése

Ha ez a növény tényleg csak itt él és legfeljebb csak százas nagyságrendű egyedszámban, akkor bennem két kérdés merül fel:

a) Miért lehet ilyen keveset hallani róla?

b) A fokozottan védett zárvatermők 77-es listáján miért nem szerepel, miért alacsonyabb (50.000 Ft-os) besorolású?

2. A felfedezése

a) Mint a Flora Pannonica 2003. évi számából megtudhatjuk, Molnár V. Attila hazánk jeles orchidea-szakértője, a "Magyarország orchideáinak atlasza" szerkesztője, 1995-ben hívta fel a figyelmét a neves osztrák nőszőfű-kutatónak (és sakkozónak), Karl Robatschnak (1929-2000) a Réka-völgyre, mint jeles nőszőfű termő helyre. Az osztrák szakértő itt írta le az epipactis mecsekensis MOLNAR & ROBATSCH-t, mint új fajt.  Molnár V. Attila nem ittasodott meg nevének ilyen piedesztára emelésétől és az idézett cikkben, fotó alapján inkább elbai nőszőfű változatának (E. albensis) vélte a Robatsch által felfedezett új fajt.

b) Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy a epipactis (nőszőfű) fajok nagymértékben hajlamosak a polimorfizmusra. Evolúciójuk még napjainkban és gőzerővel zajlik, és a mintegy 70 fajuk mellett változatok és kisfajok sokasága jellemzi a növénynemzettséget. Szakértők esnek egymásnak. Robatsch is 21 új fajt írt le, ebből ma már csak  tízet tekint ténylegesen új fajnak a tudomány. A mecseki nőszőfüvet általában nem. (De a Robatsch által leírt bugacit igen, és a szintén itthon leírt tallós-nőszőfüvet is.)

3. Besorolása

a) Ma a mecseki nőszőfüvet általában E.nordeniorumnak, azaz Norden-nőszőfű változatának tartják. Így említi a The Plant List  vagy a wikipedia, de sok más honlap is. (A Norden-nőszőfűt is Robatsch írta le Stájerországban 1991-ben.  Eddig ezen kívül Szlovéniában, Szlavóniában és a Dunántúlon, illetve a Börzsönyben találtak rá.)

b) Elbai nőszőfűnek is tartják, pl. J.Claessens, és J. Kleynen , az "Európai orchideák" honlap írói.

c) Ugyanakkor vannak akik, továbbra is különálló fajnak tartják. Itt van például a bajor orchideások honlapja, ahol a Norden-nőszőfűvel párba állítva tekintik át a két faj közti különbségeket. Molnár V. Attila említett könyve is mintha inkább különálló fajként írná le, vagy legalábbis semmi nem utal arra, hogy Molnár még fenntartaná korábbi álláspontját.

4. Termőhelyek

a) Molnár V. Attila atlasza szerint csak a Keleti-Mecsekben terem, itt három flóratérképezési négyzetben találtak rá. Ezek mind a Réka-völgy közelében vannak.
b) Nagy Gábor  ugyanakkor 11 évi mecseki kutatásait közreadva, három egymástól igen távoli helyről írja le. A Nyugati-Mecsekben Abaliget mellől, a Közép-Mecsekből a Koszonya-tetőről, a Keleti-Mecsekben a Réka-völgyből. 
c) Kovács Dániel és Wirth Tamás ugyancsak a fenti három helyről hozza, 2009-ben Molnár V. Attila lapjában.  Érdekes, hogy ezeket az adatokat Molnár V. Attila nem vette át atlaszába. 

5. Tanulságok, záró gondolatok

a) Genetikai vizsgálattal lehetne egyértelműen eldönteni, hogy önálló faj-e a mecseki nőszőfű. Ilyen vizsgálat az atlasz utalásai szerint még nem folyt.
b) És akkor mi van, ha kiderül, hogy nem önálló faj? Vagy az, hogy önálló?  Lényegileg semmi. 
c) Azt tapasztalom, hogy az orchideázás, a madarászás, sőt - ne adj' isten- a fázás, egyes embereket arra hajlamosítanak, hogy azok "bekattanjanak" és teljesen irracionális  dolgokat műveljenek. Világos, hogy ezek a szerény növények csak az ürügyet szolgáltatják, hogy az ember kint legyen.   Ennyi. 

A 13 legjobb hely a Keleti-Mecsekben

A Keleti-Mecsek nincs messze Szekszárdtól. Fél óra autóval. (Egész pontosan a távolságok így alakulnak: Mecseknádasd 33km, Váralja 35km, Óbánya 38 km, Vékény 42 km, Zobákpuszta 55km, Püspökszentlászló 60km ) A Mecseknek én jobbára csak ezt a keleti felét ismerem. Innen választom ki a tíz legjobb helyet, ami 13-ra nőtt.  A Mecsek komoly hegység. A keleti felének külön varázsa, hogy itt még rejtett, ismeretlen helyek is vannak, számomra is. Növényvilága elképesztően gazdag. Tíz emblematikus növényét összegyűjtötte Seres Milán.  Ezek közül kétségtelenül a bánáti bazsarózsa a leghíresebb. Ebből a világállomány 90%-a Zengő környékén él. Seres Milán listáján nem is szerepel az a növény, ami a világon egyedül csak a Mecsekben él, pár száz tő összesen, ezek túlnyomó része is itt a Keleti-Mecsekben. Csak 1996-ben találták meg. Ez egy orchideafaj, a  mecseki nőszőfű.  Nem is értem miért nincs nemzeti park rangja a Keleti-Mecseknek, amikor növényritkaságok terén csak a Bükk versenyképes vele?  Úgyhogy nagyon vigyázzunk növényi értékeire is ennek a csodálatos vidéknek! 

1. Az Óbányai-völgy és a Cigány-hegyi kilátó

Nem hiszem, hogy ezt a szép patakvölgyet be kéne mutatnom. Többször jártam itt. Ilyen tavasszal,  ilyen télen. Ezen a téli túrán pedig a völgy másik értékét is kiemeljük, a sok eredeti nádasdi keresztet.  Érdemes a két szép német falura Altglass- és Neuglasshüttére  (Óbánya, Kisújbánya) is figyelni.  Kisújbánya után  menjünk fel a Cigány-hegyi kilátóra, majd a Dögkút-tető bükkösét érintve vissza Óbányára.

Térkép.

2. A Zengő  és környéke

 Zengőről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Szent hegy. Talán itt van az ország legszebb ősbükköse, ami egy hegyi legelő maradványa.(Itt kora tavaszi úton nézhetjük meg az ősbükköst.)  2020-ban szép és magas kilátót is kapott. Püspökszentlászló felől érdemes megközelíteni. A kis faluban ne mulasszuk el  megtekinteni a püspöki kastélyt és parkját. Az arborétumként kezelt parkon keresztül  érjük el  a Mária-kápolnát és az ősbükköst is. Hosszúhetény, Pécsvárad felől is érdemes megközelíteni. Mindkét településen számos látnivaló van, különösen Pécsváradon.

Térkép.

3. A vékényi Csepegő-árok és a Zsidó-pokol

Alig ismert szurdokvölgy a Keleti-Mecsek északi részén. Turistaút vezet bele, ami időnként kissé eltávolodik a völgytől, de a legszebb helyekre azért odaér. Úgy tudunk szép kört tenni, ha  a völgy végén valahogy rátalálunk a vele párhuzamosan futó jelzetlen,  Zsidó-pokolként ismert szurdokvölgyére, ami majdnem hasonló szépségű, mint a Csepegő-árok. Vigyázzunk azért, ez egy veszélyes terep, hatalmas löszkút is van errefelé, máshol is alattomos dolgokat tud tenni a hirtelen lezúduló hatalmas víz! Nem nagypapás-unokás vidék. Egyik beszámoló 2014-ből, egy másik 2013-ból. A Zsidó pokolról itt egy külön beszámoló.

Térkép.

4. Mecseknádasd környéki szurdokvölgyek

A Kirihberg (Templom-hegy) hatalmas tömbje sok érdekes szurdokvölgyet rejt. Ezek persze mind jelöletlen, vad vidékek, nehezen járható mély vízmosások. Baleset-veszélyességük miatt turistaút itt soha nem fog vezetni. Egyedül ide ne induljon el senki!  Itt van egy beszámoló róluk, itt meg egy másik.  Hol találjuk őket? A leggigantikusabbakat a Szent István kápolnától tudjuk megközelíteni. Szenteljünk figyelmet ennek az Árpád-kori kápolnának és a körülötte lévő XVIII. századtól folyamatosan használt, gyönyörű régi sírkövekkel rendelkező temetőnek is! A temetőt hagyjuk el az erdő felé vezető hátsó kapun, majd ereszkedjünk le a mögötte lévő árokba! Ezen indulhatunk el felfelé, a végén erős mászásokra is kényszerülünk majd, ide se kis unokával érkezzünk! Vigyázzunk az omladozó sziklafalakkal, lezúghat egy alattomos kőtömb  bárhonnan, ennek a homokkőnek az állékonysága nagyon rossz! A rengeteg keresztbe dőlt fa is komoly veszélyforrás. Kicsit nyugodtabbak lehetünk, ha legalább egy kerékpáros vagy egy munkavédelmi sisakban megyünk a szurdokban. Ha felértünk a völgy felső végébe vergődjünk át bal kéz felé egy másik völgy indulásához! Ha ezen elindulunk lefelé, nagy kalandok várnak majd. Végül a 6-os út kanyarjánál fogunk kiérni, ahol a nagy forgalom, a veszélyes kanyar miatt kell nagyon vigyázni! Feltétlenül maradjunk a szalagkorlát mögött, és semmi szín alatt ne menjünk az úttestre! Egy nagy zivatart elkapni a völgyben meg egészen félelmetes lehet. Nádasd határában ezen a kettőn kívül még 6-8 másik kisebb nagyobb szurdokot találunk. Van kettő az óbányai út északi oldalán, néhány a Stábruck (Kőszakadás) nevű részen, Mecseknádasd északra néző dombsorán, (egyik a kék négyszög turistaút mentén) a többi a Kirichberg oldalában.
Itt egy nyári út erről a félelmetesen szép vidékről.

Térkép.

5. Váraljai Farkas-árok

A  váraljai parkerdőből indul ez a völgy, ahol Tolna megye egyetlen hegyi patakja csörgedezik végig. Kellemes terep, de nem olyan kaland, mint a fentiek. Ide kis unokát is hozhatnak a nagypapák. Képek itt vannak róla.

Térkép.

6. Hidasi-völgy

A Hidasi-völgy is egy patakvölgy. Látványossá az teszi, hogy a völgyben sok a forrás, és mindenfelé szép nagy bükkök állnak, és persze ott a Csurgó. Egy kicsit olyan, mintha az Óbányai-völgy kistestvére lenne. Zobákpusztáról érdemes indulni felfelé a Takanyón, majd leereszkedni a hidasi völgyön. Itt van egy túrabeszámolóm róla. A belőle kiágazó Szikla-szurdokot és völgyhöz közeli Betyár-forrsást is érdemes felkeresni. Ezekről itt találunk képet.

Térkép.

7. A Máré-vár és a Vár-völgy

Egyszerű kis vár ez, de szerencsére magasan állnak a falai. A kis vártörténeti kiállításán elcsodálkozik az ember, hogy milyen míves kis reneszánsz faragványok ékesítették ezt az olyan szerénynek tűnő váracskát. (Sajnos a vár 2015 óta zárva, mert nincs gazdája.2019: nyárra újra kinyílt)   A környéke is csodálatos. Érdemes végiggyalogolni vagy végigkerekezni a Vár-völgyön is, ahol az erdőgazdasági feltáró út mentén feltárult sziklafalak okán földtörténeti tanösvényt alakítottak ki. A bővizű Pásztor-forrás az előtte lévő kis mésztufás vízesésekkel is felkeresésre érdemes.  A völgy bejáratánál pedig nyaranta langyos vizes stand működik. Családias hangulatú, nemrég felújított fürdő ez, szép környezetben, barátságos áron. Úgyhogy kánikulai napokon egy kis túrázás nagyszerűen kombinálható itt egy kis fürdőzéssel.

Térkép.

8.  A Sin-gödör



A Sin-gödröt az teszi izgalmas hellyé, hogy egy úttalan vidéken egy patakmedren gyalogolunk végig. Elvileg jelzett turistaút is halad benne, de valójában ránk van bízva, hogy ugrálunk a köveken. A turistatérkép is nehezen járható útszakasznak nevezi, erre számítsunk. Képek itt.

Térkép.

9. A zengővárkonyi gesztenyés

A zengővárkonyi gesztenyések annyira szép helyek voltak a múltban, hogy Rockenbauer Pál is ezt választotta végső nyughelyül. Nehéz nekem Rockenbauerről meghatottság nélkül beszélnem. Kamaszkorom meghatározó filmélménye volt a Másfélmillió lépés... és a Még egymillióból is néhány száz lépést együtt tehettem meg vele teljesen véletlenül összetalálkozva a stábbal Szálka és Grábóc közt. A gesztenyés nagy részét azóta letarolta a kéregrák. Egy kisebb, de nagyon öreg fákból álló részt Zengővárkonytól nyugatra megpróbáltak kezeléssel megmenteni. Ez a legutóbbi időkig sikerült is, mostanában azonban ez a több száz éves  (és ez itt most nem túlzás!) fákból álló liget is nagyon leromlott. Siessünk, hogy még élő fákat is láthassunk itt! Egy őszi sorozat itt van a fákról.  Itt egy másik sorozat a környék többi gesztenyéséről. 

Térkép. 

10. Az Altgrund (Réka-völgy)

Ez a völgy nem olyan zubogós, szurdokvölgyes mint az Óbányai-völgy, hanem dúsabb növényzetű, szelídebb. Nagy értékét is ez adja. A hely mikroklímájának köszönhetően számos növényritkaságnak otthona ez a völgy. Többször érintettem. Talán itt vannak a legjellemzőbb képek róla.

Térkép.

11. A Németdöglés

A Máré-völgyből indul ez a furcsa nevű völgy. Állítólag itt a kuruc harcok idején tőrbecsalt labancok jártak pórul, innen a terület neve. Hihetőbb vékényi verzió szerint egy sváb fuvaros szenvedett itt balesetet, a vékényiek meg úgy látszik, nem szerették a németeket. A felső vége felé a kis Somosi-patak szép szurdokokat képez. Szép bükkösök is vannak errefelé. Itt van egy beszámoló róla.

Térkép.

12.  A Leánykő



A Leánykő Magyaregregytől keletre, Kisvaszar irányába található. Ez egy  szurdokvölgyek metszéspontjában álló nagy darab szikla.  A geocachingesek honlapján megtaláljuk a koordinátáit és egy elérési útvonalát. Én Magyaregregy felől közelítettem meg, a Petőfi utca vége felől.  A falu feletti dombhátra kell felmenni, majd meg kell találni annak legmagasabb pontját. Innen nem csak pazar kilátás van a Mecsek felé, hanem kelet felé egy földúton bejutunk az erdőbe, ami végig lejtmenetben hamar elvezet a sziklához.  Turistaút valami érthetetlen okból nem vezet errefelé, ennek következtében nagyon nyugodt hely. Tipikusan olyan, ami több figyelmet érdemelne. Beszámoló az útról itt. 

Térkép. 

13. Az Aranybánya



A Kelei-Mecseknek nincs igazi barlangja. Az Aranybánya közelében található Barna-kő barlangja egyrészt nehezen és veszélyesen közelíthető csak meg, másrészt nem túl mély és nem látványos.  A közelében lévő aranybánya azonban felkeltheti a barlangok iránt érdeklődők figyelmét. Szűk szája után szélesen kitáruló, több ágú járatrendszert járhatunk itt végig. Elengedhetetlen kellék egy jó lámpa és egy kerékpáros bukósisak, vagy munkavédelmi sisak. Nem tudni melyik korból származik, de igen nagy valószínűséggel 19.század végi "kincskeresés" eredménye. A közelben középkori érczúzó maradványait is megtalálták, lehet tehát, hogy erre a helyre vonatkozik az az oklevél, amiben Janus Pannonius pécsi püspök aranybánya nyitására kap engedélyt. (Arra viszont nincs forrás, hogy találtak volna is.) Bővebben innen illetve innen. A tárna kb.50m hosszban ma is járható, a környék egyedülálló látványossága. A tudnivalókat  és a helyszínt itt találjuk. Beszámoló az útról több képpel itt.

Farkas Sándor felhívása a Tolna megyei szitakötő-adatbázissal kapcsolatban

Kedves Természetjáró, Természetfotós, Biológus!

A segítségeddel szeretnék összeállítani egy térképes adatbázist Tolna megye és a közvetlen határos régió (térkép alább) szitakötő előfordulásairól, illetve e régióban szeretnék jövőre elindítani egy önkéntességen alapuló, célirányos szitakötő kutatást.

• Szitakötőket – bizonyos gyakorlat és elméleti tudás megszerzése után – viszonylag jól lehet fotóról is azonosítani. Felteszem olykor Te is lefotózol egy-két szitakötőt, ahol a dátum és idő – a legbiztosabban és legpontosabban a raw kép exif-je alapján – egyértelmű és talán a helyszínre is elég pontosan emlékszel (nem kell méterre pontosan tudni). A képen látható szitakötő faji azonosítását én végezném,ezzel senkit nem terhelnék, aki nem érdeklődik ilyen mélységben a téma iránt. (Aki igen, annak örömmel tartok „oktatást”.) Ilyen módon számos már meglévő, egyelőre „elfekvő” adat gyűjthető össze. Értelemszerűen örömmel veszem a konkrét és biztos megfigyelési adatokat is. Egy adat is adat. Az alap adatbázis feltöltése már folyik, a reményeim szerint a télen sikerül mindenki adatát rögzítenem.
• A szitakötők (imágók) megjelenésétől (egyes fajok már áprilisban, sőt korábban repülnek) pedig
mindenkit bátorítok, hogy – ha már egyszer úgyis kirándul, a természetben van, természetfotózással tölti az idejét – egy kicsit célzottabban nézze és fotózza a lencse elé kerülő szitakötőket. A teljesítményre vonatkozóan semmi konkrét elvárás nincs. Annak függvényében, hogy az alap adatbázis milyen kutatottsági lefedettséget rajzol majd meg, illetve a térségről megjelent szitakötős tanulmányok mit mutatnak, a szezon kezdete előtt és olykor év közben is szeretném majd ráirányítani a figyelmet a kutatási régió egyes részterületeire, fehér foltjaira. Exuviumok (levedlett lárvabőrök) gyűjtése és ennek dokumentálása szintén szerepel a terveim között, de ebben nekem sincs nagy tapasztalatom. Majd meglátjuk, mennyire hatékony ez a módszer. A kutatómunka tudományos(abb) része év közben is rám hárulna, tehát fotók alapján a fajok azonosítását továbbra is vállalom. Fontos megjegyzés: nem csak profi természetfotósok kapcsolódhatnak az adatgyűjtéshez. Helyismerettel, megfigyelésekkel, sőt akár exuvium gyűjtéssel azok is nagyon sokat segíthetnek,akik nem fotóznak egyáltalán. (Imágók befogását nem tervezem, ez természetvédelmi szempontból sem támogatandó, különösen alapos szakmai ismeretek hiányában.)

Célok, tervek

Az adatgyűjtés önmagában eredményez egy tudományos és természetvédelmi célokra is felhasználható adatbázist. E mellett mindenképpen cél, hogy az eredmény valahol, valahogy nyomtatásban is megjelenjen. Oly módon természetesen, hogy jól kapcsolódjon más hasonló munkákhoz. Itt érdemes kiemelni az UTM2,5×2,5 km-es rácsháló szerinti ábrázolást.

Mindenképpen hozománya lesz az e munkával összefüggő terepi kutatásoknak az, hogy felkeresünk,felmérünk, egyáltalán megismerünk vizes élőhelyeket. Az adatokkal, információkkal hozzájárulhatunk a természetvédelem munkájához. (Az bizonyosra vehető, hogy nem csak szitakötők lesznek az egyes területeken, másra is érdemes lesz odafigyelni.)

Nem titkolt célom, hogy szerveződjön egy helyi „szitakötős baráti kör”-féle. Az adatgyűjtést, a szitakötőkkel összefüggő kutatásokat nem szeretném 2016. december 31-gyel teljesen lezárni. Remélem elindul egyhosszú távú, továbbra is önkéntességen, örömteli kirándulásokon, fotózásokon alapuló munka.

Az elsődleges cél Tolna megye szitakötőinek feltárása, de az érintett 10×10-es UTM lefedettség megyén kívüli részeiről is jöhetnek adatok. A kutatási területnek az ÉK-i részen lévő, láthatóan szubjektív kiterjesztése „praktikus” okból történt. Dunaújvárost és környékét azért vettem hozzá a területhez, mert innen már most is számos adat származik, és e környék kutatása oldható meg számomra a legkönnyebben (lévén a lakóhelyem). Ezzel együtt én is Tolnára szeretnék majd elsősorban koncentrálni.

Aktuális feladatok Első és főként rám háruló feladat azok megkeresése, akik szeretnének és tudnak az adatgyűjtéshez, illetve az alap adatbázis feltöltéséhez kapcsolódni. Ezért kaptad Te is ezt a levelet. Elképzelhető, hogy ismeretségi körödben vannak akikre nem gondolok, elkerülik esetleg a figyelmemet, ezért kérem írd meg, szerinted kit,kiket lehetne még bevonni! Ismét hangsúlyozom: egy adat is adat.

A következő lépés a már meglévő megfigyelési adatok, illetve a fotók alapján azonosítható fajok adatainak bevitele. (Az adatbázis már tartalmaz 22 fajhoz tartozó több mint 40 rekordot.)

A háttértáblázat feltöltéséhez a következő információk szükségesek: 1. – adatközlő (fotós) neve; 2. – a helyszín minél pontosabb megadása (lehetőleg EOV koordináta, de lehet más is, a konvertálást megoldom; lehet Google térkép részlete is, ahol pontosan jelölt a hely); 3. – a megfigyelés dátuma. Más információ híján a fényképfelvételen lévő állat adata kerül a mennyiségi adathoz (pl. 1 hím). Ezen felül lehetőség van még a táblázatban a településhatár (pontos közigazgatási határ; ha kell ezt meg tudom nézni utólag én is), és egyéb információk – pl. dűlőnév, patak, tó neve, illetve az élőhelyre vonatkozó további információk (pl. szaporodóhely) – megadására is. Rögzítésre kerül még az UTM kód, ami a koordináta alapján utólag hozzárendelhető.

Kérem tehát, hogy ezek alapján küldjétek el szitakötős fényképeiteket (jpg-ben), de azt is kérem, hogy egyszerre csak max. 5 képet és azok mérete ne legyen túl nagy (1200 pixeles hosszabbik oldal elég lehet).

Amennyiben az azonosításhoz jobb minőségű vagy/és más szögből készült képre lenne szükség, ezt jelezni fogom. 

A közreműködést, segítséget előre is köszönöm!   

Farkas Sándor / florisztika@freemail.hu

Kemény fagyok

A Sáros teljesen befagyva

Egyetlen

Récék el

Jég 1.

Jég 2.

Jég 3.

Jég a Sión

Nyomok

Fehér nyárfák