 |
| Fehér pettyes álcsüngőlepkék a hegy vadföldjén |
 |
| A hét szerdáján, kánikulai nap alkonyi óráiban sétáltunk a hegyen. |
 |
| A legérdekesebb látnivaló a nagy szarvasbogarak rajzása volt. Sajnos a sötét erdőben, alkonyi körülmények közt a repülő bogarakat a kevéske fényben nem tudtam lefényképezni. Csak ezt, a lassan a Pósfai-féle A-s kategória felé tartó bogarat tudtam megörökíteni. A képen is látható, hogy ennek a példánynak páncélját már nem sikerült rendesen zárnia, alig mozgott. |
|
| Burgasz "nagy száma" a tenger. |
|
| A városban nem sok a műemlék, különösen az ősi kevés. A Szent Cirill és Metód székesegyház is 19.század vége nagy, de nem igazán eredeti alkotás. |
|
| Ez kívülről. |
|
| A katolikusok kis temploma sem túl művészi, de legalább nem ronda, mint az őt teljesen elnyomó Hotel Bulgária épülete. |
|
| A zsinagóga hozza a 19, század végi zsinagógák elvárt színvonalát. |
|
| A függetlenné vált Bulgária a 19. század vége felé a számunkra is ismerős közép-európai historizmus stílusában elkezdett modernizálódni. Burgasz azonban ekkoriban még nem nagy, hanem csak egy 9 ezres kisváros. Kiépülése a 20. században, a kiktő és a hozzá kapcsolódó ipari beruházásokkal veszi kezdetét. |
|
| De aztán jött itt is az iszonyatos szocreál, még a miénknél is "vadabb" formában. Itt van pl. a szovjet hősi emlékmű, amelynek részletetén a szovjet és bolgár nép testvéri egymásratalálását örökítették meg, egy ortodox hagyományokban gyökerező elvtársi csókkal. |
|
| Az eléggé kiábrándító város után valóságos üde színfolt a tenger. |
|
| Nem zsúfolt a part. |
|
| Szinte már magány. |
|
| A nemrég átadott Grand Hotel se szép épület. |
|
| Ami viszont nagyon pozitív csalódás volt, az a Régészeti Múzeum páratlan gazdagsága. Görög relief. A város neve a görög időben Pürgosz volt, ami meglehetősen hasonlít a maira. |
|
| Egy másik görög relief. |
|
| Olyan régi alapítású város volt Pürgosz, hogy még az archaikus korból is van tisztes szobortöredéke. |
|
| Görög vörösalakos váza. |
|
| A római időkben Deulttum volt a neve. A múzeum több reliefjén még ebben a korban is görög feliratokkal örökítették meg a trák lovasokat, akikkel a rómaiaknak megvolt a bajuk. |
|
| A bizánci és az oszmán időkből alig valami van a múzeumban. Ez az 1775-ös sírkő viszont igen érdekes. |
|
| Annál gazdagabb volt az a trák kincsgyűjtemény, amelyet egy külön tengerparti épületben mutattak be. 2004-ben került elő ez a halotti maszk, ami feltételezhetően I. Teresz trák királyhoz köthető. |
 |
| A kiállítás fő attrakciója a híres Panagyuristei kincslelet volt, amit eredetileg Plovdivban őriznek. Ennek egy ivókürtjének részletét látjuk. A bolgárok identitásában a trákok olyan szerepet tölthetnek be, mint nekünk a hunok, vagy a románoknak a dákok. |
|
|
A rendkívül előkelő- ám szerintem szépnek nem nevezhető- Grand Hotel előtti fasorban két alig élő, rendkívül öregnek tűnő olajfára akadtam. |
 |
| Ezekből a végnapjaikat élő ősi olajfákból több is akadt. |
|
|
Burgasz jellegzetességei közé tartozik az is, hogy illusztris helyeken is bálványfák nőnek. El kell ismerni, hogy ezekben a hatalmas méretekben megkapó szépség van ezekben a fákban. A bálványfa egyébként itt is gyomfaként mindenfelé tenyészik, mint a gondozatlanság biztos jele. |
|
|
A város sétálóutcáján az új építésű ház tervezésénél gondoltak erre az idős fügefára is. |
|
| A fügefa részlete |
 |
| Comenius program keretében Burgaszban töltöttem több mint egy hetet. Jellemző kép a városból: A nyomasztóan egyhangú Hotel Bulgáriával a háttérben, egy romos kéményen egy sárgalábú sirály ül. Az égen füstifecskék tucatjai cikáznak ebben a madarakban gazdag, de azért vonzónak számomra semmiképp nem nevezhető városban. |
 |
| A sárgalábú sirályok állandó vijjogása már-már nyomasztó hatású, és ezt a hatást a fecskék vijjogása csak fokozza. |
 |
| A város harmadik legelterjedtebb madárfaja alighanem a csóka. Ez a faj is ügyesen kihasználja a szemetesek által kínált lehetőségeket. |
 |
| A sárgalábú sirályok is feltűntek a szemetesek körül. |
 |
| Ők úszkálnak a városi kutakban is. |
 |
| Rászállnak a templomtornyokra. |
 |
| Régi házak tetőin lófrálnak. |
 |
| Röpködnek ide-oda. |
 |
| Füsti fecske. |
 |
| A Banai-tó megyénk egyik természetvédelmi területe |
 |
| A homokbuckák közt megbúvó tó mellett rengeteg szitakötőféle röpködött |
 |
| Bimbók (Kígyóhagyma) |
 |
| A Banai-tó mellett terül(t) el a 48-as erdőnek nevezett tölgyes, ami nevét onnan kapta, hogy állítólag 1848-ban telepítették. Ez alapján én egy csodálatos őstölgyest képzeltem el, de csalódnom kellett. Egy rendkívüli módon elakácosodott erdő fogadott mindenfelé, még a tó közvetlen körzetében is. Egy-két régi nagy szép tölgyet láttam mindössze, de azok sem voltak jelentős fák |
 |
| Maga a tó sem volt valami szép, eléggé leromlott benyomást tett rám. Sok volt a béka, a szúnyog és a kullancs. |
 |
| Pánikszerű menekülés |
 |
| ShG blogjában nemrég egy képet közölt a Pityó-fokról. Erről a fokról nem tudtam korábban. Anrásfalvy alapművében többször is említi. Az még jobban meglepett, hogy Böhm korai térképén is megtaláltam a Pityó elnevezést. A Pityó-görönd mellett egy fok is fel van tüntetve, tehát a Pap-fok mellett ez egy másik olyan fok, ami már egész biztos, hogy a 18.században is megvolt. |
 |
| Az 1858-as kataszteri térkép is ábrázolja |
 |
| Mivel a fok az Ásás-Dunából ágazik ki, és ezt a Duna-ágat jórészt végigjártam már, ezért úgy gondoltam, hogy nekem is érintenem kellett már. Meg is találtam az egyik képen. |
 |
| Szürkegém |
 |
| Füzek a Duna-parton |
 |
| Ez a Duna ravaszkodásai miatt akár listásnak is minősíthető lenne, de én nem dőltem be |
 |
| A Karasz-erdő a Duna "másik" oldalán van, az egyetlen olyan kiöblösödő rész ahol a töltés jelentősen eltávolodik a Dunától. Egy mos készülő térkép "őspartnak" tünteti fel, és valóban sok öreg nyárfát látni errefelé, és a fenti füzek is alátámasztják ezt az elnevezést. |
 |
| A Karaszi-erdő déli vége a Vajas-torokig ér. A Vajas mellett találtam még néhány tő nyári tőzikét. |
 |
| A Vajas meredek partok közt tart a Duna felé |
 |
| Régebben már jártam a környéken ami állítólag tanösvényes. Valóban az indulásnál van néhány ismertető tábla, de aztán igazi kihívás végigmenni a Vajas partján a torkolatig, de megéri. |