Tavaszi virágpompa erdeinkben

A Gurovica-erdő az egyik kedvenc helyem  kis dombságunkban. Pár perc alatt kiérhet ide az ember. 

A lombfakadás előtt gyorsan virágba borul itt az erdő. A keltikéké a főszerep. 

A tüdőfű egy-két példánya mindenfelé előfordul.

A hét elején még nem sok zöldet mutatott a Sötétvölgy.  

Délutáni éles fények.

A Sötétvölgyben most a májvirágok a főszereplők. Védett, eszmei értéke 5000 Ft. Szerencsére még kis dombságunkban, a Mecsekben, a Zselicben is sok van még belőle, de mindig csak egyes helyeken. 

Az illatos hunyor mindenfelé tömeges kis dombságunkban, és nekem úgy tűnik, terjedőben van. Ez is védett, értéke 10.000 Ft. A Mecsekben is tömeges, a Zselicben is előfordul. Máshol viszont nem. Most már lassan elnyílnak példányai, amik gyakorlatilag már novembertől, decembertől megjelennek, hála a melegedő klímának. 

Az első levélkéken tűz át a napfény. 

A Gurovica-erdőben az aszályos tavasz ellenére tömeges a szellőrózsa. 

Az odvas keltikében is jól áll a Gurovica, de a Sötétvölgy egyes részein mégiscsak több van belőle. Persze csapadékfüggő az állomány sűrűsége, és az idei év nem kedvezett a keltikéknek sem. Tavaly a Máriakéménd  melletti Várhegyen viszont fantasztikus pompája volt ennek a virágnak. 

A galambvirág is sokfelé előfordul, de soha nem borítja be az erdők alját, mint a ... 

...keltikék. 

A Gurovica-erdőben elképesztő sűrűséggel nő a szúrós csodabogyó. Védett, értéke 10.000 Ft. 

A Gurovica-erdő mélyén volt az egykori Bor-kút. A kút nincs már meg, de a völgy alján ebben a száraz időben is csörgedezik egy kis víz. A sok vadnyom utal rá, hogy ide járnak esténként inni a vadak. 

Csillagvirág sok helyütt van dombságunkban, de sehol nincs annyi, mint a múlt héten bemutatott szálkai Oberwaldban. Védett értéke 5000 Ft.

Hollófészek.

A nap végén az énekes rigó dallamaival búcsúzik az erdő. 

A végére egy igazi sztár, a fokozottan védett kakasmandikó.  Talán a legszebb erdei virágunk. Kis dombságunkban senki ne számítson rá. 

Az Őrségben és Zalában helyenként gyakori, de nekem szerencsére nem kellett olyan messzire mennem érte. (A gyakori persze relatív, ez azt jelenti, hogy Zalából három helyről ismert.) A Dél-Dunántúl egy-két pontján fellelhető, főként Somogyban.

Veszélyeztetett, hazánkban visszaszorulóban lévő faj. A természetvédelmi szakemberek nagyon óvják. 

Erről a csodás növényről érdemes elolvasni Óvári Miklós bejegyzését, aki zalaegerszegi. Ő tehát olyan helyen él, ahol gyakrabban találkozhat vele. (Annyi kiegészítést kell tenni a jó kis íráshoz, hogy azóta jócskán megemelték eszmei értékét.)

 

Kis dombságunk tölgykirályánál

 

A Szekszárdi-dombság legszebb fája a Szálka melletti Oberwaldban áll.
Adatlapja itt van a Pósfai-listán. 

Induláskor még a kertben fenyőpintyet fényképezek a konyhaablakból. 

Szálka a mesterséges tavak faluja, itt az Oberwald szélén is van egy kevésbé ismert horgásztó. 

Szeretünk itt sétálni, mert eléggé vadregényes helyszín.

Holló. 

Egy vadászhely hely közelében irgalmatlan mennyiségű holló volt, minden valószínűség szerint a vadászok áltlal hátrahagyott zsigerekre jöttek. 

Hollók légtánca. 

Egy-két egerészölyv is ott ólálkodott. 

Az Oberwaldot most ellepik a gyönyörű csillagvirágok. 

A bogláros szellőrózsa is lassan nyílik már. 

A dombságunk tölgykirálya most 510 cm kerületű és Pósfai György mérései szerint 30m magas. 

Szedtünk 60 gramm medvehagymát. (100 gramm kellett volna a pogácsába a recept szerint, de kicsit alulbecsültük a dolgot. ) 

Kankalinra én eddig nem nagyon emlékszem kis dombságunkból. 

Éledezik a rovarvilág, renfeteg bodobács szaladgált már, és egy közönséges gyöngyházlepke is előkerült. 

Valamiféle kilátás. 

A vadászház előtti gyepen egy nünüke is áttornászta magát a fűszálakon. Ennyi fért egy kétórás, 7,5 km-es sétába.

A Gemenc legnagyobb tölgyénél

A Gemenc legnagyobb tölgye a Címer-foki, vagy másként a szuloki (szuláki) tölgy. 

 

Ismerkedjünk meg vidékének történetével az Arcanum Tudásbázis mapire.eu térképeinek segítségével. Az I. katonai felmérés idején (18.sz vége) rá se lehet még ismerni a mai vidékre. Az tényleg mocsaras ősvadon volt még, a civilizációt néhány nyéki szállás képviselte a vidék peremén. 

A 19.század közepén már a Bátaszéki Uradalom Szulok-erdőjét feltünteti a térkép. A Nyék-Holt-Duna felől pedig egy hosszú fok, a Hosszú-ág  vezet a Bátai-Holt-Duna (a térképen Döglött Duna)  felé. A Duna még messze a Hosszú-ágtól.

A 19. század végén a Hosszú-ágnak már Zimmer-fok a neve, ami a fokok névadási szokásait követve feltételezhetően egy bátaszéki sváb ember nevéből eredhet.  Ez a név fajult el Címer-fokká. A Szulok-erdő szélén már kanászház van, tehát ekkor a Szulok-erdő már egy fás legelő lehetett, amin már álltak a azok a nagy fák, amik az egykori erdő meghagyott példányai lehettek. A Duna már eltolódott a Zimmer-fok (Hosszú-ág) felé. 

Az 1910-ben készült térkép már jelzi a töltést, amin mi is haladtunk. A Duna továbbra is a Zimmer-fok irányába fajul el. 

Az 1941-es térképen a Duna már elérte a Címer-fokot és azt két részre vágta. Kialakult a térkép alján lévő Kádár-sziget is. 

A pörbölyi gátőrház mellől indulunk el az 1910-es térképen már szereplő, azóta többször megerősített töltésen a nagy tölgy felé. 

A töltés melletti nagyjából 110-120 éves kubikárok (ahonnan a töltéshez szükséges földet termelték ki)  főként a füzek birodalma, de egy-két más fának is tisztes példányai vannak itt. Ezek a kubikárok dendromán szemmel értékes területnek számítanak. 

Itt áll mindjárt egy már ismert listás nagy nyárfa a partján. 

Aztán továbbiakat szúrok ki. 600 cm törzskerületű fűz. 

A törzse közelebbről. 

Három szép fa a kubikárok partján, a jobb oldali 610 cm-es fűz. 

Így pillantja meg az ember a Gemenc legnagyobb tölgyét. Mint egy hatalmas szarvasagancs tör az ég felé. 

Hitvány kis erdő nő körülötte.  660 cm-nek mérem a kerületét. 

Egyik oldala mohás, de a mostani nagy szárazságban a moha is kiszáradt az oldalán. 

Alig pár méterre állt tőle még nagyobb társa, ami 696 cm-es kerülettel dőlt ki 2009-ben. 

Memento Mori

Hatalmas törzse még mindig ott hever. 

A vékonyabb részeit feldarabolták és tűzifának kuglizták. 2009-ben a friss vágásfelületeknél egy főág mentén évgyűrűket is számoltam. Akkor olyan 220-250 körüli értéket kaptam. 

Egy varjú figyelte ügyködésem a fák körül. 

A Címer-fok most csontszáraz. 

A Duna is alacsony. Szemben a Kádár-sziget. 

Mint láttuk, a Duna itt, a Kádári-kanyarban fokozatosan nyugat felé tolódott. Csak az 1950-60-as években stabilizálták medrét kőszórásokkal. 

A másik oldalon szép föveny épített régebben, amíg azt az oldalt  nem sarkantyúzták. 

Nem sok madár van most a Dunán, egy kárókatona éppen landol. 

Absztrakt. 

Visszafelé még rámérek egy 670 cm-es roskatag fűzre. 

A hatalmas aszályban alig van víz a Nyéki-Holt-Duna medrében. 

Erre a nagy fűzre már rá sem mérek. 

A Nemzeti Park tanösvénye még mindig ramaty állapotban van.  A környező fáktól teljesen benőtt "kilátó" inog, már az életveszélyt jelző műanyag szalagot is felemésztette az idő. A tanösvény tábláinak hűlt helye. Némi reménysugár, hogy a jelzéseket nemrég felújították. 

Az egykori listás fűz romokban, a maradványokat egy gyerek mássza, apukája fényképezi.Egy szépen felújított tanösvényt még többen látogatnának. 

Néhány archív kép 2009-ből. Így nézett ki a mai listavezető akkor. Alig van valami látható változás. 

Akkor még állt a Gemenc óriása. 

Halálát ez a hatalmas odva okozta. 

Így nézett ki a két fa a kora tavaszi erdőben. 

Akkoriban egy kisebb áradásnak köszönhetően,  a Címer-fok feltöltődő vize kis vízesésekkel tartott Nyéki-Holt-Duna felé. Reméljük, lesz végre már egy kisebb tavaszi ár, hogy az évtizedes aszállyal sújtott Gemenc kissé felfrissüljön. 

Végül a fa növekedési görbéje. 30 cm  19 év alatt, ez csaknem 1,6 cm évente. Ez egy idős tölgynél teljesen rendben van. 

Végül turisztikai információk. A gátőrháznál lehet parkolni. A töltésen nagyszerűen lehet kerékpározni, de mi most gyalogoltunk. Az egész út 7,5 km.