 |
| Gondoltam, ideje most már megnézni hazánk legnagyobb tölgyét. Sajnos nem volt szép az idő, a nap mutatóba sem bújt elő a felhők mögül. |
 |
| Az első kép róla. Délről közelítettük meg, de nem innen kell, hacsak nem akar átkelni az ember egy vizesárkon, amin híd sincs. |
 |
| Egy ilyen nagy tölgynek érdemes megnézni a történetét, már amennyit a régi térképek sejtetni engednek. II.József idején a körrel jelzett rész, ahol a fa áll, egy erdőszél volt. Ez a térkép is ábrázolja azt a göröndöt, ami a fát délről határolja, és előző képemen is látható. Ekkoriban lehetett kis csemete a fa. |
 |
| A 19.század legvégén már szép fa lehetett. Itt már a görönd nevét is látjuk, Csöpörnyei-hegynek nevezik ezt a 108 m magas kis halomsort, ami alig emelkedik ki az Ormánság sík földjéből. A fától északra egy út húzódik fasorral. (A térképek forrása a mapire.eu/hu) |
 |
| A Google Maps térképén. Ma délről egy gondozatlan rét, és egy kukoricaföld határolja, északról galagonyás bozótos, amelyből sok-sok fácán szált fel. Megközelíteni úgy a legegyszerűbb, hogy a bogdásai temetőtől északra induló aszfaltozott úton elmegyünk a nyíllal jelölt helyig, ahonnan kényelmes földút vezet a fához. |
 |
| A törzse tavaly 768 cm-es kerületű volt, ez 26m-es magassággal párosul. Nem is a magassága lenyűgöző, hanem az, hogy mekkora területet takar koronája. |
 |
| Néhány alsó ága már száraz, de egyébként nincs rossz állapotban |
 |
| Hatalmas makkokat terem, amiből el is hoztunk öt darabot, biztos kiváló génállománya lehet, ha ilyen nagyra nőt. |
 |
| Következő megállónk a sellyei kastélypark. A parkot eddig főleg Lukács Robi fényképei alapján ismertem. Nagyon kellemes meglepetés volt nekem a park gondozottsága, szépsége. Robi képeiről simán elképzelhető, hogy sokkal szebbnek mutatják a helyszínt a valóságnál, de ezúttal a valóság is lenyűgöző volt. |
 |
| Az ismertető táblák szerint a park igazi kiépítése a 1890-1910 körüli időre tehető, és a Draskovichok ügybuzgalmának köszönhető. A filagória az 1930-as években készült. |
 |
| A park egyik legszebb fája ez a páfrányfenyő (435 cm) Az előzőek szerint ez is, meg az 5 m-es hárs és tölgy is csak 120 éves lenne? |
 |
| A kelet-nyugati irányú tölgyfasor viszont biztos, hogy a tudatos kerttervezés részeként készült, és tényleg olyan 120 év körüli, de hatalmas fák lettek ezen rövid idő alatt is. |
 |
| A listás narancseper (380 cm) |
 |
| A kép előterében lévő 522cm-es nagy tölgy nem a fasor része, szerintem annál idősebb kell, hogy legyen |
 |
| Lenyűgöző. (Mármint a fa.) |
 |
| A fenyők közt a listás ezüsthárs |
 |
| Ebben az ócska időben is szép a geometrikus kertrész |
 |
| A déli irány hársfasora első tagja is listásnak tűnik erről az oldalról. |
 |
| A másik oldalról már egy kicsit más |
 |
| Három csodás vérbükk, a legnagyobb is listás |
 |
| Egy mamutfenyő is van a parkban, nem is túl nagy, nem is túl egészséges. |
 |
| Drávasztára elején az út mellett három tölgy áll. Mind listás, a legnagyobb már 7m körüli. Lukács Robi szerint túl domesztikálódott fákról van szó, de nekem így is nagyon tetszettek. |
 |
| Most már tényleg látszik, hogy három van belőlük. Az Ormánság nagyon tetszett, sok mindent nem láttunk még belőle, pl. Rétfalu nyárfáira nem volt már idő. És akkor még nem is beszéltünk a vidék kultúrtörténeti, műemléki látnivalóiról, pl. a "hímes" templomokról, amik közül vagy 30 éve láttam kettőt. (Kóros, Drávaiványi) Ide érdemes hosszabb időre újra eljönni. |
