Mit tesz egy esősebb nyár a Bogyiszlói-holtággal?

Tavaly egy "klímaapokalipszis" eredményének tekintettem, hogy lényegileg kiszáradt a Bogyiszlói-holtág fele. A tavalyi bejegyzésem itt nézhető meg.  Most nyár végével ismét elmentem megnézni, mi most a helyzet. 

Kicsit több a víz kétségtelenül.  Ahol tavaly homokpad volt, ott most nádas van, de legalább vízben áll.

Akad azért homokpad is. 

Gyakorlatilag a helyzet csak annyit változott, a szárazra került terület benádasodott. 

Hangulatában most engem a velence-tavi fertőre emlékeztet. 

A sűrű nádas közt még meglévő vizes foltokon gémek tanyáznak. 

Kis- és nagy kócsagok, szürke gémek. 

Érdemes lenne a holtág melletti sétaúton egy madármegfigyelő tornyot építeni arra a néhány évre, amíg a holtág teljesen beerdősül. 

Igen szép egyedszámban vannak madarak. 

Egy vörös gém is feltűnik, és idétlen stílusban repked. 

Összkép a nádasos részről. 

Összkép a vizesebb feléről. 

Kimentem  a Kaszó-rétre is. 

Ez is hanyatlik. Sok tiltó tábla,  villanypásztor, elment  a kedvem az egésztől. 

 

Drégelyvár

Drégely és Szondi jelképpé vált. Számos emlékműve, szobra közül a vár tövében Melocco Miklósé áll 2004 óta. Felirata idézet Arany Jánostól "Hogy vítt ezerekkel! hogy vítt egyedül!

Mint bástya, feszült meg romlott torony alján"

Sáferkút  neve minden bizonnyal a német Schäfer (Pásztor) szóból alakult ki. Az itt feltörő forrás ma is bő vízzel örvendezteti meg a turistákat.  Ez a kellemes, és  autóval is megközelíthető erdei pihenőhely a Drégelyvárhoz induló legrövidebb, mintegy 2km-es, 260 m szintkülönbségű turistaút kiinduló helye. 

Egy  kifejezetten meredek út végén érkezünk meg a vár északi oldalához. 

A várból déli irányba nézve az egykori ősvulkán kalderájának a pereme hosszú hegyhátként emelkedik ki. Ennek a hegyhátnak a legmagasabb pontja a Bugyihó (625 m), amelynek számunkra mókás neve a szlovák Budich személynévből alakult ki, -ov birtokképző segítségével. 

Nyugati irányba a Börzsöny északi felének a Várhegynél  (443m) nem magasabb vonulatait látni. 

Szondi és a várvédők jelképes sírja. Nem tudni, hova temettette Ali pasa a várkapitányt. 

A Karajsó (524m) kúpja.

Vannak akik egy jó felvétel kedvéért veszélyesebb helyeket is bevállalnak. 

Kelet felé a Cserhát és más hegyek vonulatai.

Drégelypalánk. 

Az alsóvárból a felsővárba vezető lépcső. 

A kaputorony felé a sziklába vájt átjáró vezetett. Ezt a kaputornyot lövette szét Ali, amivel védtelenné tette a hadászati szempontból is teljesen elavult várat. 

Drégelyi sziklák, falak. Ezzel véget ért börzsönyi néhány napos kirándulásunk.

 

Nagybörzsönybe erdei vasúttal

Nagyirtáspusztáról időben és költségben is megéri inkább levonatozni a 8km -re lévő Nagybörzsönybe, és akkor az élményekről és a környezeti terhelésről még nem is beszéltünk. 

A Szob- Nagybörzsöny kisvasút 1908-tól létesült, és nagyjából az első világháborúig el is készült, bár folyamatosan bővítették minden irányba szárnyvonalak sokaságával. Ma már ismét teljes hosszában járható, de igazi sajátosságként a 20 km-es szakasz  három részre van bontva, három különböző üzemeltető,  háromféle tarifát használ, és mindegyiknek külön járműparkja is van. 

Mint testet a hajszálerek, úgy behálózták egykor az erdei kisvasutak a hegységet. Szép dolog, hogy a Börzsönyben három helyen is újraindult a személyszállítás, főleg hétvégéken. 

A ma működő 21 magyarországi kisvasút közül ez küzdi le a legnagyobb szintkülönbséget.  8 km alatt több, mint 200 m-t kell függőlegesen megtenni.  Ennek a magasságkülönbségnek a leküzdéséhez két helyen csúcsfordítót alkalmaztak. A képen a kisirtáspusztai csúcsfordító felé tartunk. A Kisirtáspuszta és Nagyirtáspuszta közti szakaszt a benne megvalósított műszaki tartalom miatt műemlékké nyilvánították. 

A Hosszúvölgyi-patak Nagybörzsöny felé tart. 

A nagybörzsönyi tájház egy 17. századi épületben kapott helyet. 

. 

1417-ből fennmaradt oklevél szerint Zsigmond király bányajogot ad Börzsönynek, ahová szász bányászokat telepítenek. Ezzel hozzák összefüggésbe Bányász-templom gótikus átépítését, ahol a bejárat felett ma is a bányászcímer látható. 

A szentély támpillérén egy oroszlán (?)  torzója. 

A pincesor.
A 18. században még újraindult itt az ezüst- és aranybányászat, de már csak kis jelentőséggel. Ekkoriban már  a vasércbányászattal próbálkoznak inkább. 

A pincesor egy érdekes épülete. 

A falu első templomát a 12. század végén ideérkező német bányászok emelték. 

Kivételes szépségű templom. 

A magyar falusi templomanyagban szokatlan faragványainak igényessége, ez is utal arra, hogy nem közönséges falu, hanem bányásztelepülés volt már az Árpád-korban is Börzsöny. 

A Magyar-hegy a falu felett. 

A pincesor. 

A fő tér az evangélikus templommal. Nagybörzsönynek ma négy temploma van. 150 emberre jut egy templom. 

 

Nagyirtáspuszta környékén

 

Kilátás a Sas-hegy oldalán nyíló Nagy-rétről a Duna völgye felé.

Kora reggeli út egy telepítés mellett. 

Nagybörzsöny tágabb környékén nem meglepő, hogy régi bányavágatokba botlik az ember. 

A  Nagybörzsöny környéki újkori bányák jellemzően nem errefelé voltak. 

Semmi nem szól az mellett, hogy ebben egy középkori ércbányát lássunk, de az sem nézhetett ki nagyon máshogy. 

Tipikus. 

Jön fel a  nap. 

Éjszakai felhőszakadás balkonunkról. Szállásunk a kényeztető erdei hotelben volt, amivel felségem örvendeztetett meg az Elbi-60 keretén belül. 

Nagyirtáspuszta királya ez a karcsú, magas vadkörte. 

Örvös légykapó, tojó. 

Nagyirtáspuszta nyugati szélén a Sas-hegy (609 m) és a Só-hegy (584 m) vulkáni kúpja emelkedik. A Sas-hegy oldalán nyíló Nagy-rétről pazar kilátás van. Az éjszakai felhőszakadás után a reggeli párák még nem szálltak fel.  

Kóspallag, háttérben a Duna is látszik. 

A  Duna a nagymarosi és visegrádi hegyek közt, párában. 

Fények. 

A királyréti Várhegy-kilátó is idelátszik. 

Ez máer a Só-hegy oldalából készült kép, a Nagy- Galla 479m-es kettős kúpját süti meg a Nap. 

A Duna völgye.

Néhány térkép a meredek, bazaltmezős Nagy-Sas-hegyet is kilátópontként jelzi, de ez ma már nem igaz. 

Újra zivatarban a Nagy-Sas-hegy. 

Párák a zivatar után.