Vegyes bagatellek a környékről

Ez a kép még a Zselicből hazafelé tartva készült Szászvár környékén a Mecsekről. A sötét felhők közül egy résnyire megnyílt a Nap és bevilágította a hegységet.

Pécsről hazafelé jövet sürgősen meg kellett állnom a természet lágy ölén. Melléktermék a Templom-hegy látványa készült el.

Pécsen egy ebédszünetnyi idő elég volt nekem arra, hogy a kiugorjak a Dömörkapuhoz. A Karolina-külfejtés hatalmas gödrét elkezdték betemetni. A tó már teljesen eltűnt. A régi állapotról fénykép itt van.

Rázoomolok az egykori bányaépületekre. Balra fenn az István-akna III. Ez a az 1980-as években épült és gyakorlatilag egy kilogramm szenet nem hoztak itt fel, mert mire kész lett, bezárt ez a föld alatti bánya. Vele egy magasságban jobb felső sarokban az  István-akna I. , eredeti néven Szent István-akna. Ez még Monarchiás időkben épült, 1906-ban nyitotta a már általam korábban említett Duna-Gőzhajózási Társaság. Az aknatorony az 1920-as években épült vasbeton torony, műemléki védelem alatt áll. 1998-bnn zárt be végleg, azóta romhalmaz.  Előtte a jobb szélen Szabolcs városrész nyúlik be a képbe. A kép előterében Pécsbánya a hatalmas Széchenyi-aknával, ami a Szent István-akna ikertestvére. Ez is romosodik, 2004-ben zárt be.

Pécsről hazafelé tartva megállok a pécsváradi zsidó temetőnél, ez nincs messze a hatostól.

  

Nagy a dzsuva, de kerítés kőfalát most falazzák újra. 

Ugrás a Sötétvölgybe. hunyorok ezerszám.

Májvirágok garmadája.

Csillagvirág is akad már.

Karakteres gyertyán.

Nini,  nünü

Leánykő, aranybánya, felaprított cseresznye

Magyaregregy környékén tettem kisebb túrákat. A falu feletti dombokról pazar kilátás van a Mecsekre. A képen  a Dobogó-kő.

Odafelé nem sütött a Nap. A meteorológia szerint délutánra kisüt. Gondoltam, visszafelé csinálok több képet innen. Erre visszafelé már majdnem esett. A Hármas-hegy. 

Komló és a pécsi tévétorony.

Máré-vár, a háttérben kikandikál a Zengő is.

Sok-sok hunyor.

Felfűztem ezt a listás bükköt, amit Deáky Péter talált. Pósfai György 2012-ben 454cm-nek mérte. Én most 464-nek.

Igen szép fa, és egészségesnek látszik.

Sok-sok mecseki túrám ellenére most látok életemben először lónyelvű csodabogyót.

Igen változatos vidék ez.

Egy szurdokra akadtam. Szép, lemezes homokkő kandikál ki a földből.

Jó sejtettem, hogy ez a Leánykőhöz fog vezetni.

Májvirág.

A Leánykő sokkal jobb hely, mint  gondoltam.

A kő legendája elég sablonos, legfeljebb visszafogott szexualitása újszerű. A kővé vált elátkozott leány és fiú ugyanis itt nem egymás mellett van, hanem egymáson, és akkor váltak kővé, amikor éppen  megismerték egymást, bibliai értelemben.
(Itt a sorok írója, most visszafogja magát, és nem javítja ki a bejegyzés címében szereplő Leánykőt a kattintásvadász Kőszexre.)

Elég jó kis szurdok van mellettük.

A kis erecske szelíd szurdokban tart Kisvaszar felé, innen a neve Vágyom-völgy, ami elnevezés szépen harmonizál a Leánykőhöz.

A jövetelemnél sokkal lágyabb úton megyek visszafelé Magyaregregynek.

Magyaregregy határában egy másik helyet is felkeresek. A Völgységi-patak széles kavicságya mögött felsejlik az aranybánya szája. Régebben már kerestem, de nem találtam meg.

A patakon gázlót keresve megközelítem a szűk bejáratot.

Átkúszva a szűk járton a tárna kitárul. Két járat indul el, a bal oldali szűk, a jobb oldali szélesebb. Ezen indulok el a fényképezőgépem LCD-jének gyenge fényében. (A lámpát és a mobilt elfelejtettem.) Ez még hosszú expozícióval készül.

Ez már vakuval.

 

Földre tett géppel 30 másodperccel exponálok.

A tárna szája a mélyből.

Aztán már 30 másodperccel sem látni semmit a képeken, marad a vakú.

Érdekes zárványok, mini telérek a falakon.

Janus Pannonius az 1460-as években, pécsi püspökként kapott arany bányászatára jogot Mátyás királytól. Reuter Camillo régész az 1960-as években meg is találta a közelben egy érczúzó malom romjait. Ennek ellenére valószínűbb, hogy ez nem középkori bánya, hanem a 19.században a környéken megindult "kincskeresés" maradványa, bár ki tudja.

Jáger Viktor doktorijából megtudom azt is, hogy nem csak itt kerestek aranyat, hanem a környéken több helyütt, Kárászon, Óbányán, Ófalun is. Mégsem lett a Kelet-Mecsek egy Eldorádó.

 Párszor  jól beverem  a fejem. Legközelebb nem csak lámpát, hanem biciklis bukósisakot is hozok.

Egy nagy vadcseresznye emléke elcsalt a Pásztor-forráshoz is.

Ma nem gyarapodik a falistám.

Szép bükkös van errefelé.

A dendrománia sokkal komolyabb dolog, minthogy rámérjek erre a bükk-bükk-gyertyán szendvicsre.
Különben is mennyi lenne most a listahatár 300, 400, 366 cm ?

A Vár-völgy sziklái.

A Vár-völgy sziklái. 

Öt listás fa a Holt-Sárvíz mentén, avagy az etnoollalógia hódító útjára indult

Még 2010-ben mértem meg az egykori Sárvíz partján, a ma is Palánki-szigetnek nevezett részen  álló fák közül kettőt. Messze voltak a 6m-es határtól, csakhogy időközben a szürke- és fehér nyarak  listahatára lement 5m-re. Így ideje volt újra mérni ezeket.Közben egy eper innen azért felkerült a listára.

A két legnagyobb. A baloldali szürke nyár 593 cm, a jobb oldali 583 cm

Az 593-as impozáns törzse.

Az 583-as.

Az 583-ast függőleges panorámával végigpásztáztam.

Az 578-as három ágú, de mellmagasság felett  ágazik.

Ez így fest függőleges panorámával.

A Holt-Sárvíz -helyi nevén a Füstös-  az eutrofizáció előrehaladt állapotában van, és az utóbbi tíz évben gyorsan romlott az állapota. A képen  a mellmagasságban nyíló  negyedik szürke nyár 561 cm-es.

A Füstös itt még egy kis darabban nyílt vízfelszínű.

Az ingovány közepén csodás etnoollalógiai lelet. (Itt érdemes megjegyezni, hogy Google először ad találatot az "etnollalológia" szóra, sőt mindjárt hármat is, ebből egy pedig már idézésnek is tekinthető. Végül is azt hiszem ezzel az etnoollalógia elindult világhódító útjára, ha nem is túl viharosan.  :-)

A Palánki-sziget  jelentős része még a mai napig is igen nehezen járható. Ezért a 568 -as fehér nyárért nagyon meg kell szenvednem a sűrűben.

Panorámakép a tetthelyről.

A Palánki-sziget nádasában.

A végére kisüt a Nap.

Bagatell.

Zárókép a nádas melletti kis erdőből.