 |
| "Jeges víznek fürdés a vége", tartja a mondás, de ennek a Holt-Siót elnézve még nem tulajdonítottam nagy jelentőséget. |
 |
| A Hátfői-kobolyán nyoma sem volt a jégnek, de a hogy a mondás szól, "ha nincs jég a vízen, attól még lehet hideg." |
 |
| "A hajnali rét is kívánja a szarvast", tartja az ismert gemenci természetfotós mondás, és bizony ezt a képet elnézve, ennek igazat kell adni. |
 |
| A Bezerédi-sík felett egy öreg erdőfolt van, benne hatalmas tölgyekkel. Ezt mértem először végig reggel.A képen az első 490-es. |
 |
| A kép előterében a legnagyobb tölgy, impozánsnak néz ki, de lapos, "nem minden fa kerekek", ahogy a szólás mondja, ez is csak 490-es. Háttérben egy 480-as. |
 |
| Ez is csak 480-es. Kicsit csalódott voltam, "mint ki menyecskére vágyik, de csak egy özvegy jut. " |
 |
| "Virít, mint fa tövén a februári moha", jutott eszembe ez az ismert gemenci mondás, bár még csak január van. |
 |
| Az egykori felső-gemenci őrház romjai lassan eggyé lesznek a természettel, "porlad, mint a gemenci őrház", ahogy a szólás is mondja. |
 |
| "Hosszú nyiladéknak szarvas a vége", tartja az ismert gemenci mondás. |
 |
| A Duna áradóban. 500 feletti a vízszint, ami azért még nem olyan komoly, gondoltam ekkor még.Ekkor persze még nem ismertem azt a mondást, hogy "nem a mérce mondja meg, hogy meddig leszel vizes." |
 |
| Az övzátonyon biztató nyárfák mutatkoztak. |
 |
| Az idő elkomorult. |
 |
| A hatalmas dzsuvában néhány fát megmértem, de 580-as volt a legnagyobb. Most már nem idézem be az előző mondást a famérések csalódásáról. |
 |
| Az összkép. |
 |
| A Siótorok. Gondoltam a Sió partján hazasétálok. |
 |
| A Sió övzátonya szép magasan, jobbról a folyó, balról elárasztott mélyület, váratlanul -legalább is nekem- nagy volt a víz mindenfelé. |
 |
| Arra emlékeztem korábbról, hogy a Siónak van egy-két foka, de bíztam a gumicsizmámban. Az első fokkal nem is volt gond, széles, lapos,kövezett fok volt ez. |
 |
| Arra számítottam, hogy bal kéz felől csak elmaradozik a víz, ahogy felfelé haladok, és ha jön még egy fok, akkor errefelé tudok kerülni. |
 |
| Jött is egy újabb fok, de ez már nem gumicsizmás. Az út is kikerüli, én is haladtam az úttal. |
 |
| Bal kéz felől csak nem akart a vízszint csökkenni. Az út itt lekanyarodott át a vízen, én menetem, amerre még lehet menni. |
 |
| Eddig a fokig lehetett menni. Bedugtam egy botot, kb. 1,2 méter a víz. Visszafordulni nem lehetett, az egy 8km-es kerülő, így is időzavarban voltam. Innen már csak 1,5km a Holt-Sió, ahol az autóm áll. Át kell gázolni valahogy. |
 |
| Bal kéz felől az elöntés már nem tűnt mélynek, megszületett a terv: A gumicsizmába valószínűleg befolyik majd a víz. Tehát kiveszem a kapcát, feltűröm combközépig a nadrágom, a túlsó parton kirázom a vizet a csizmából, visszaveszem a száraz kapcát, majd a csizmát, és megyek tovább. Zseniális! A kialakult helyzetről viszont eszembe jutott a híres mondás: "Nem vigasz a száraz kapca vizes gatyában." A víz sokkal mélyebb volt, mint gondoltam, és amikor lágyékom is a jeges vízbe ért, kis híja volt annak, hogy kitörjön rajtam a jeges rémület. Ne feledjük első képünk, reggel jég volt a Holt-Sión!Nem gondoltam a híres gemenci mondásra: "Az uszadékfa nem a víz mélyét mutatja". |
