2015. március 14., szombat

Az Imsósi-erdőben

Tegnap Pakson akadt dolgom, volt egy kis időm, kiugrottam az Imsósi-erdőbe. Itt sokkal szebbek  a csillagvirágok, mint a Szekszárdi-dombságban

Nem csak szebbek, nagyobbak is...

... és sokkal több van belőle.

Az erdő történelmileg is jelentős.  Rákóczi-szabadságharc idején még Dunán-inneni terület volt, egészen  1841-ig, amikor átvágták az itteni jégdugós kanyart. Bottyán János itt építette ki 1705-ben a Dunántúlra vezető hídfőállását. A hajóhidat  egy gigantikus földsáncrendszerrel védte a Dunán-inneni  oldalról. Ez van ma az erdő területén, meg egy emlékmű. Először arra gondoltam, hogy ez az emlékmű, amit ezen a képen látunk. De nem, a Bottyán emlékmű csak egy kopjafa, amire végül is az ide-oda mutogató útjelző táblák közt nem találtam rá. Ez olyan mint ha egy szovjet emlékmű romja lenne. Mindenesetre furcsa itt az erdőben.  

Nagyon sok a hóvirág is.

Sok a telepített nyárfás, de nagyon jó állapotú erdők is vannak errefelé, lábon elpusztuló tölgyekkel.

Az sem lepett volna meg, ha fekete gólya, vagy rétisas fészekre akadok, de ilyen nem történt szerencsére.

És persze mindenfelé sáncok. Az ember itt megérti, hogy a kurucok nem banditák voltak, ahogy a Habsburg-ház igyekezett beállítani őket Európának, hanem magas szinten szervezett államrend, amelyik ilyen gigantikus építkezéseket is folytatott. Az imsósi sáncok  csak egy részletét képezték a Duna melletti sáncrendszernek. A Duna mentén a rómaiak óta nem építettek ekkora védműveket. Részletek itt.

Bottyán új életet lehelt a már évszázadok óta romként álló, és a Duna által jócskán alámosott Lussonium római erődjének a romjai közé, nem kis bosszúságot okozva napjaink régészeinek. Itt  volt a dunántúli hídfőállás.

A sáncok és a hajóhíd elhelyezkedése . Forrás: geocaching.hu Nem sokáig állt itt az erőd. Az 1705-ös árvíz nagyrészt megsemmisítette.
Dunakömlőd meredek löszfalát is megművelik helyenként.A vidékről érdemes megnézni a Dunai Szigetek három bejegyzését is