2017. szeptember 17., vasárnap

Ki a Dög-tóig

Az őszi kikerics megjelenése vitathatatlanul jelzi, itt az ősz. Sokfelé virágzik ez a környékünkön, a keselyűsi Sió-töltésen is.

Bakcsógyerek a Holt-Sión.

A Holt-Sió lassan őszies színekbe öltözik.

Habot vet a vize.

Sárosi szürke gém. Itt még figyel...

...aztán leveti magát a mélybe.

Őszi bagatell.

Ilyenkor a vadászok uralják az erdőt. (Máskor is, de ilyentájt különösen.) Olyannyira, hogy szűk időkertek közé szorítják az ember erdőjárását. Csak akkor járható amikor a vad és vadász pihen. Hajnalban, alkonykor, az izgalmas időkben ki van tiltva a természetjáró. Úgyhogy továbbra se várjon senki tőlem bőgő bikás felvételt. Ezt a bennfentesek, a jó kapcsolattal rendelkező, befolyásos természetfotósok fogják majd elkészíteni. Nekem maradnak olyan izgalmas témák, mint a Dög-tó foka...

... és tovább fokozva az izgalmakat, maga a Dög-tó.
Ezen a hétvégén vannak a Szekszárdi Szüreti Napok. Gondolom, ennek apropóján az egyetlen megmaradt sétahajó is kirándulásra indul a Sión.  Az 1980-as években még rendszeresen mentek a sétajáratok a Sión. Sőt, az 1990-es években is ment egy kishajó a  hétvégeken a Siózsiliptől a nagy Dunára. Ma már csak ez az egyetlen hajó maradt, és csak a bennfentesek tudják, kit kell  hívni, ha hajókázni akar. Ennyit a gemenci turizmus fejlődéséről.

2017. szeptember 10., vasárnap

A Borrév-tó környékén

Ez még nem a beígért tó, hanem egy közönséges alkonyi kép valahol itt  környéken.

Ez is.

Ez a fehérsávos lepke már a Borrév-tó felé van, amikor az ember Bárány-foknál elindul a töltésen.

Erdei szemeslepke.

Kis gyöngyházlepke.

Ezek a kis kócsagok már a Borrév-foknál vannak. Ilyenkor néha tömegesen összegyűlnek a madarak, persze főként hajnalban.  Ekkor viszont nem lehet jönni, mert vadászidény van, csak 9.00-15.00 közt szabad járni az erdőt. Én ezt most ebéd után tettem meg.

Figyel.

Nagy kócsag a Borrév-tónál.

A tó parti sűrűben egy szarvas eszegetett, néha felnézett rám.

Majd tovább ment, aztán néha megint felnézett.

A tóban vaddisznó ropogtatta a kagylókat.

Aztán fel-fel nézett, és az ijedtség legcsekélyebb jele nélkül bement a nádasba. Közben megettek a szúnyogok, és egy fűz mögé bújva ebbe a hangyák is besegítettek. Történt mindez vasárnap délután 13:47-15: 14 közt, a Bárányfokig tartó utat is beleszámítva.  Megint örömmel nyugtázhattam, hogy mégiscsak jó helyen  lakom, ha egy másfél órás ebéd utáni  kiruccanásba ennyi minden belefér.

2017. szeptember 5., kedd

Újra itthon


Augusztusban csak néhány családi túrát tettem itthon, néhányat külföldön, ezekről már beszámoltam. Most jöjjenek az itthoniak a környékről. Az első néhány absztrakt tájkép, a Strázsa-hegyről exponáltam őket a Sárköz felé, erős zoommal. Elég sötét volt már, a képek szemcsések, zajosak, de ez engem most  nem zavart.

2.

3.

4.

Most kivételesen nem nudisták fürdenek a Csörge-tóban.

A keselyűsí töltéseken augusztus végére dúsan terem a parlagfű.

Közönséges tarkalepke.

Egy hatalmas méretű pók hátán viszi a kicsinyeit.

Hernyó.

A keselyűsi Holt-Sió.

Interferencia.

Ez nem a Turnersee. Itt vannak madarak.

Gévagomba.

Réti füzény

Bakcsó.

Őszies fények. 1.

Őszies fények.2.

2017. augusztus 31., csütörtök

Magdalensberg, Hochosterwitz

A két név sokat mond a Karintia műemlékeit jól ismerők számára. Ebben a blogban nem a két hegy műemlékeit fogom bemutatni, hanem a hegyekről készült tájképeket.

Az a dolomitkúp, amin Hochosterwitz vára áll, még olyan magas sincs, mint a Zengő. Nem lebecsülve a Dél-Dunántúl legmagasabb hegyét, még is azt kell mondanom, hogy kicsit talán mégis látványosabb.
Panorámakép a várból

Szántóföldek a vár alatt.

Legelésző marhák.

Kilátás a várból.

Magdalensberg is csak kicsivel magasabb a Kékesnél. Ez Ausztriában nem nagy durranás. Egy kis vadaspark is van a csúcson.

Dél irányba a Karavankák felé látni.

Panorámakép dél felé

Hét réteg hegy.

Délnyugat felé

Délkelet felé.

Északnyugat felé

Giccses alpesi idill.

Kicsit ültünk a fűben és nézelődtünk, töltekeztünk.

A távolban megcsillan egy tó is a sok-sok karintiai tó közül.