2011. március 29., kedd

A Tolnai-Holt-Duna

Aligha van jelentősebb esemény a Tolna vármegyei Duna szabályozások történetében, mint a Bogyiszlói-kanyar átvágása. Tolna volt a Duna alsó "fővárosa", kikötője a középkor végétől jelentős volt, még a 18.században is nagyrészt itt került hajókra a szekszárdi és a tolnai bor, a gabona, a dohány és sok minden más. A tolnai, főként német halászok tartották kézben a Gemenc környéki halászat nagy részét, a hajómolnárok is fontos szerepet töltöttek be.Híresek voltak a tolnai hajósok,  még egy élcelődő szólás is szólt róluk.("...hogy több férjen, megtapossák, mint a tojást a tolnai hajósok..") és csak 2005-ben temették el végleg a hajós múltat.
A Tolna környéki Duna szakasz szabályozása már a 19.század elején felmerült. A problémát az árvízveszély, és a tolnai magas part állandó alámosódása okozta. Tolna középkor végi gazdagságát a Dunának köszönhette, de lassú halálát is a Duna okozta. A középkori városrészek nyomait, amik a magasparton álltak, ma hiába keressük. Azokat a Duna a hódoltság második felében maga alá mosta. A török kiűzése után a város  egy kicsit nyugatabbra is települt, de a régi gond hamar ismét jelentkezett. A magas part alámosódását a 18.század óta sarkantyúkkal, ruganyokkal igyekeztek stabilizálni, de ez meg elősegítette a jég torlódását, a hatalmas jeges árak kialakulását. A 19.század közepén a tolnai uradalom báró Sina György kezébe került. A kor leggazdagabb embere Széchenyi István támogatását is bírva magához Clark Ádámhoz fordult, aki ugyanazt javasolta, mint Beszédes korábban: a 30km hosszúságú kanyar nyílegyenes átmetszését. A munkálatok 1843-ban kezdődtek meg, és 1852-re értek véget. 1856-ra az átvágás annyira kifejlődött, hogy ez lett a főmeder. Tolna dunai szerepköre halványulni kezdett, és egy fél évszázad alatt semmivé enyészett.
A kiszáradási, feltöltődési folyamat nem egységesen jelentkezett a területen. A meder az északi vég környékén erősen beszűkült, Tolna előtt szigetek jelentek meg, ennek ágai is különböző feltöltődési állapotban vannak. Van ahol már csak füzes-nádas területek vannak, van ahol még mozaikosan fennmaradt a víz. A legszélesebb, déli végén még mindig kb. 200 m széles a nyílt víztükör. 

Tolnáról nagyszerű összeállítást olvashatunk Shg blogjában is. Én is írtam egy régebbi bejegyzést a holtágról. A térség műholdképét itt találjuk.
Schneman József 1818-as térképén a Tolna és Fadd környéki éles
kanyarok átmetszésére két alternatíva is szerepel, de a Bogyiszlói-kanyar
átvágása még nem jön szóba

Beszédes 1834-es Sárvíz-Duna szabályozási terveinek a
térképén már javaslatot tesz -mintegy mellékesen - a Bogyiszlói-kanyar
 átvágására.

A 2.katonai felmérés 1858-as térképén az átvágás már
erősen kifejlődött, de még Kis-Dunának nevik.

A Tolna-Holt-Duna Gemencbe benyúló rövid része.