2016. január 30., szombat

A gerjeni Dunaparton

Rég volt olyan nap, amikor négy új listás fát mértem, és ebből három az én találatom. A gerjeni Dunasor  utcába megérkezvén nem is kellett sokat várni az első találatra, mivel a faluszéli gát után  rögvest egy jelenleg száraz holtág következik, a partján impozáns nyárfákkal. A kép bal szélén álló fa 675 cm.nek bizonyult, ami ráadásul arányos, sudár termettel is párosult.

Szinte gemenci hangulatokat idézet ez a rész.

Ebben a holtágmederben maradtam, és elindultam déli irányba. Nem sokkal ezután egy négy ágból álló újabb nagy nyárfát találtam. Viszonyításnak a képen meg lehet találni 120 cm-es botomat. A jobb oldali ág alacsonyan ágazik le, a bal oldali kb. 120cm-nél, de nagyon szigorú voltam, és csak a két középső ágat mértem egybe. Ez is 685 cm volt.

Ilyenek most ezek a holtágak

Minek visz ez a nagy kócsag egy hatalmas fűcsomót? Csak nem máris fészket bélel?

A gerjeni partszakaszon nagy kiterjedésű erdőség van. A legtöbb persze ültetvény, de sokfelé kobolyákba, kisebb ágakban ütközik az ember.

Egy 580-as fűz

Füzes

Tipikus

Az erdőn átvágva kiértem a gerjeni Nagy Homokzátonyhoz. A minap a Dunai Szigetek blog is írt róla. Tulajdonképen azért jöttem most ide, mert még relatíve alacsony a Duna. Körülbelül 70 cm-rel van  most a nemrégiben megközelített valaha mért legkisebb vízszint felett. (Az LKV itt -54 cm) A jövő héten azonban egy kisebb árhullám jön, ki tudja mikor lesz megint ekkora terület szárazon.

A homokzátony melletti holtág

A homokzátony jó része inkább sóderzátonyos

A mélyebb részeken irdatlan mennyiségű kagyló gyűlt össze

Azt is megvizsgáltam, hogy milyen előnyei illetve hátrányai lennének az eddig kedvenc dunai fürdőhelyemhez képest. Előnye, hogy itt szép lassan mélyül a víz, mint egy tengerparton.

A zátony déli végén homokföveny van. Akkora itt a "beach", hogy Jesolo elbújhat mögötte, ha alacsony a Duna

Mondjuk árnyék nem sok van, pedig én szeretem az olyan helyet, ahol be lehet húzódni a tűző nap elől. 

Legegyszerűbb megközelíteni a Duna felől. Már akinek van alkalmatossága ehhez.

A parton szépen, sávokba rendezve milliónyi kagyló

Vissza az erdőbe

Gomba 1.

Gomba 2.

Újabb látványos holtág, jéggel

Jég 1.

Jég 2. 

Még Szombathelyi Gergely szólt egyszer arról, hogy a komplejárónál nagy nyárfa van. A múltkor egyszer már megnéztem, amikor Faddon jártam, most meg is mértem. 740cm-es, tekintélyes nyárfa ez. 

Kárókatonák

A kompkikötő kis öble.

Hazafelé beugrottam Domboriba is.

Megmértem a strand mellett álló nyárfát. 620cm.

A holtágon még jég van, de a 10 fokos melegben természetesen erősen olvad.

Hazafelé a nap is kisütött. Megállok az egykori laktanya sarkánál, ahol egy szögesdrótos betonkerítés mögött hatalmas ostorfa áll. Az egész környék lehangoló, a kerítés vasajtóján már a lakat is rozsdás. Alighanem ez soha nem lesz megmérve.

2016. január 29., péntek

Mostanában mifelénk

A Gemenc felé eső földeken a belvizes foltokon hattyúk

Még több hattyú

A Holt-Sió

A Hátfői-Kobolya

Kék cinke a gyalogakácosban
A Szekszárdi-dombságban ezerszámra nyílik a hunyor

Kultúrtáj

Az Almási-völgy

Külországi rigók

Itthoni egerészölyv

2016. január 26., kedd

Emlékek a Békás-szorosból

 A Kis-Cohárd 1 344m magas sziklája. Természetesen nem mostanában jártam itt, de dr. Fodor István székelyföldi fotói, amik most Szekszárdon vannak,  bennem is megindítottak valamit, és előkerestem a régi fotóimat még 2006-ból. Persze erdélyi képeim java dián porosodik a szuterénban.

Pipáló hegyek

A Gyilkos-tó

A Békás-patak

A szoros

Az Oltár-kő 1154m magas sziklacsúcsa. Amikor még gyerekfejjel először láttam vörös csillag volt rajta, most egy kereszt. 
A patak

Sziklafalak

A patak

Ciszterci parkok és családi mélylélektan

A zirci apátság címere a nagyvenyimi egykori uradalmi központjuk homlokzatán. Nagyvenyim és Előszállás közt terület el  a zirci ciszterci ...