2024. április 21., vasárnap

Április kis dombságunkban

 

Márciusban errefelé jártak Pósfai Györgyék,  és benéztek Grábócra.
György  kiváló dendromán érzékkel ki is szúrt a partoldalban  egy listás mezei juhart.
Április elején szinte hőség volt. A szaharai homok szürkére színezete az eget. 
Ugyanez ugyanabban a napaszakban, de tiszta időben. 
A kíméletes gyepgazdálkodás jegyébe ritkán nyírom a füvet. Lustaságomnak is jól esik. 
Délutáni séta. 
Itt is, ott is egy kis tarvágás folt. 
Dámborjú. 
2.
Élet a kutyatej virágában.
Széplaki táj Cikó határában.
A bús rom. 
2.
Mint másik blogomban már többször részleteztem, az itteni románkori templom pontos datálását a 19. század végi ásatás (azóta eltűnt) és a környéken talált szobrászati töredékei mellett az tett lehetővé, hogy in situ megőrződött egy palmettás  párkánytöredék az épületen, 
Alkony felé laza csapatokban megjelennek a vonuló hollók. 
Kisebb csapatban kb. 30-0 percig tart a vonulásuk.
Néhányuk ételmaradékot is visz.
2.
Hamar rá lehet jönni, hogy a cikói regionális szeméttelepen eltöltött lakmározás után tartanak a Geresdi-dombság belsejében lévő lakhelyük felé. Összesen kb. 150 példányra becsültem a bús lak fölött átrepülő egyedek számát. 
Ördögkör a szemben lévő domboldalon. 
Alkony a gárbóci görögkeleti temetőben. 
Bagatell.
Magára hagyott tanya Várdomb felett. 
Várdomb. 
Kilátás a várdombi dombokról. 
A bátaszéki templom.