A Bellyei Uradalom két kastélyparkja

A Kopácsi-rétre koncentráló programunk részeként  két környékbeli kastélyt is felkerestünk Dél-Baranyában. Elsőként az uradalom névadó kastélyát mutatom be. 

Délutáni napfény a parkban. 

A Bellyei Uradalmat Savoyai Jenő herceg hadi érdemeiért királyi adományként kapta néhány más birtoktesttel (pl. Csepellel) egyetemben.  Az uradalmi központban, Bellyén épült fel 1707 és 1712 között Savoyai kastélya is, feltételezhetően Lukas von Hildebrandt tervei alapján, aki a herceg ráckevei kastélyát is tervezte. A kastély körül még olaszbástyák várfalak tanúskodnak arról, hogy itt a délvidéken a herceg még némi hadi szerepet is szánt kastélyának.  Savoyai 1736-os halála után,  a birtok a kamarára szállt. Mária Terézia 1780. május 5-én leányának Mária Krisztinának és férjének, Szász-Tescheni Albert hercegnek adományozta, innen kezdve a Habsburg-Tescheni ágán öröklődött.  Trianon után a birtokot elvileg  államosították, más források szerint valójában kastélyokat a Karađorđević szerb uralkodóház tagjai használták. 

Ma ez a kiemelkedő jelentőségű korabarokk várkastély ramaty állapotban van. Udvarán egy hatalmas fenyő, mellette egy kisebb. Savoyai idején még nem volt park, az csak a  19. század végén jött létre.  

A kapun bekukucskálva csak a kisebb fenyő törzsét látni. 

A parkban egy érdemleges fát láttam, ezt a hatalmas kőrist ott középen. A park a a kastély mellett mögött egészen elhanyagolt állapotban van. 

Takácscincér, már nem mozog. 

Habsburg–Tescheni Károly Lajos új kastély építésébe kezdett a magyar határ közelében lévő Lak-pusztán, aminek nevét  ezek után Főherceglakra módosították. Az építkezés a majorsági épületekkel tíz évig elhúzódott.  1827-ben a bellyei uradalom igazgatását is ide költöztették.  Károly örököse fia, Albrecht lett. Albrecht a kastélyt is lakályossá tette. Halála után Albrecht testvérének fia, Frigyes lett a következő ura, egészen az első világháborúig.  Frigyes volt az aki már hosszabb időket is töltött itt, főként a tökösi vadászkastélyában. (Lásd később.) Trianon után ezt is a Karađorđević szerb uralkodóház tagjai használták. Az épület ma nincs túl jó állapotban, de a mai napig a Horvát Nemzeti Levéltár részeként a Béllyei Uradalom archívuma van itt, legalábbis egyik részében. 

Albrecht alatt 1856-ben épült a szent Hildegárdnak szentelt templom. 

A Trianon után a szerb-horvát-szlovén kézbe került kastélyparkban Karađorđević Sándor király utasítására az 1920-as években felhúznak egy templomot is. 

A templom Szent György tiszteletére van szentelve, és tipikusan neobizánci stílusban készült. 

Itt  a torony is látszik. 

Egy szép platán. 

Szerencsénk volt, egy úr éppen takarította a templomot, amit így megnézhettünk belülről is. 

A parkhoz nagy reményeket fűztem, mert az alapjait már a kastély építésének lerakták, ráadásul  Habsburg–Tescheni Mária Krisztina hercegnőről (később spanyol királynőről) nevezték el. A parkból azonban nem sok maradt, nagy csalódás volt.   Varjúfészkekkel és  az ezzel járó rikácsolással viszont be volt töltve. 

A park platánokban volt erős. Búcsúzóul még egy. A Béllyei Uradalom több részét is szeretné megismerni, annak ajánlható Karapancsáról, Erdőfűről, Bédáról és Tökösről készített bejegyzésem is.