2013. február 23., szombat

Az üveghutai temető megtalálása

Tömegesen nyílik az illatos hunyor a Geresdi-dombságban. Novembertől szinte folyamatosan lehet a kis növénnyel találkozni. 

A Hutai-patak lendületes zubogókon halad Bátaapáti felé

Fakitermelés
A Hutai-völgy

Sokadik találkozásom az üveghutai harangtoronnyal

Sok példány már teljesen kinyílt, pedig tegnap még hó borított itt mindent

A hutai temetőt már többször kerestem, de nem találtam. Molnár Zoli fotós barátom viszont ráakadt, így újult bizalommal vágtam neki az Üveghuta feletti domboldalnak. Nem volt könnyű, volt olyan pillanat, hogy hívni akartam Zolit egy kis útbaigazításért, de nem volt térerő. Már majdnem feladtam, amikor végül is ráleltem. A keresztekről a másik blogomban vannak képek.

Itt kell felmenni a temetőhöz. Nem lehetett egyszerű itt régen a temetés

Visszavonhatatlanul tavaszodik.

A Hutai-völgy mélyén felszínre kerülnek a nagy gránittömbök. 



2013. február 22., péntek

A tamási Domboros-hegyen

A tamási Dorombos-hegyet sokan Várhegynek is nevezik. Valóban van itt egy vár maradványa, ez azonban nem a tamási történelmi végvár, hanem egy bronzkori földvár. Erre másztam fel ma dél körül. Feltűnően sok errefelé a többágú cser.
Itt is kettő

A domb tetején a Gyulaji Zrt. jóvoltából egy kilátó van. Tolnai dombok

Ugyanaz  180 fokos panorámaképben
A kilátó másik feléről a  Gyulaji-erdők felé látni.

Nagyon zárt erdő a Gyulaji-erdő. Nem tudom van-e még ilyen nagy kiterjedésű erdőnk, amin egyetlen egy turistaút nem megy keresztül. Lehet, hogy nincs. 


A tamási parkerdő területén egykoron egy fás legelő volt. Egy megmaradt szép tölgy. Tavaly már jártam itt.

A másik oldalról

Hóesésben a horgászónál



2013. február 19., kedd

A Hátfői-erdőben

A trónjától megfosztott király. Eddig ez a keselyűsí nyár volt Tolna megye legnagyobb fája, de most  a paksi fűz letaszította trónjáról, hiába gyarapodott sokat. 

Hiába volt a tüske, és a hegyes fogak sokasága

Ebéd után először  a Siózsilip közelében egy méretes szilhez indultunk.

Ezt a fát Fekete Adrien és Szombathelyi Gergely találta, kinek blogja rendszeresen tudósít a gemenci  eseményekről

Húznak a vadlibák (Ezek mifelénk a nyári ludakat jelentik)

Betekintés a professzionális természetfotósok műhelytitkaiba

A mesterek ugyan nem foglalták el fotós lőállásaikat, de a megcélzott fotósalany, egy rétisas ott körözött a közelben

A mohák aranykora

A hátfői erdő rengetegében szintén Gergely jelzett egy nagy nyárfát.

A minap már feltűnt, hogy a fotóművészek az ökológiáig értéktelen, ehhez hasonló erdőket kedvelik. 

A Hátfői-kobolya madárkínálata  a következő volt: nagy kócsag, szürke gém, kárókatona, nagy bukó, tőkés réce.

Számomra a nagy bukó hatott az újdonság erejével. Sajnos távol voltak, a kis Fujim szenvedve se tudott többet kihozni. A messzi északon költő madarat az enyhébb telek csábítják a mi vidékünkre. 

Az erdő sztárjai ilyentájt a kárókatonák

Ezeket a hódrágta fákat sem először örökítem meg

A Sáros melletti kedvenc fűzemnek még nőnie kell egy kicsit. Közös túránkról érdemes megnézni Pósfai György beszámolóját is. 

2013. február 17., vasárnap

A Dunaszentgyörgyi-láperdő és rekorder fűzfája

Ebbe a távolról oly jelentéktelen erdősávba invitált ma minket Tolna megye két híres természetfotósa, dr. Kalotás Zsolt és  Vincze Bálint. Ők már hosszabb ideje foglalkoznak a Dunaszentgyörgyi-láperdő értékeinek kutatásaival, aminek egy része nemrégiben természetvédelmi terület is lett. Én eddig kétszer jártam az erdőben igen rövid ideig, de nem ezeken a részeken. Egyszer 2010. májusában, korábban 2010. áprilisában.

A területre belépve megváltozik az ember véleménye a vidékről.

Igazi ősfüzes, nyarakkal

Háborítatlan terület

Bálint vezet minket, az egykori Duna mederben.


A fűz megtalálói, balról Vincze Bálint, jobbról dr. Kalotás Zsolt. Kerülete 1060cm. Nemcsak toronymagasan a legszélesebb fűz, hanem az abszolút listán is csak a révfalui nyár előzi meg néhány centiméterrel.

György beüti a koordinátáit. Három széles törzs, kár hogy az egyik már letört.


Közel az atomerőmű
Gomba

Utunkat egy Csámpához közeli erdőrészben folytattuk, ahol egy Tolna megyei viszonylatban rendkívüli szép égeresbe mentünk be.

Ennek az égeresnek a közepén áll egy szép fűz, ami szintén felért a lista aljára

A tavaszosodás jelei

Kidőlt fűz az égeresben
Visszatérve Szekszárd felé György hitelesítette a tolnai nagy eperfát is

2013. február 9., szombat

A Mórágyi-rög legmagagasabb csúcsán

Indulás Bátaapátiból a Dél-Dunántúli Kéktúrán. A kép előterében haragoszöld színű vízrekeszelő műtárgy annak az eszközparknak a része, ami  a radioaktív hulladéktároló felszíni monitoringozásának része lehet. Ilyen egyenszínű műtárgyaknak a  sokaságával találkozhatunk a dombság területén. 

Valakinek itt elsőbbsége van valakivel szemben

180 fokos panorámafotó a csúcs közeléből:  A Mórágyi-rög legmagasabb csúcsát természetesen nem kell jégcsipkézett sziklának elképzelnünk, hiszen mindössze 302m magas. A környezetétől nem különül el szinte semmiben. Jagercsárdától eddig a pontig egy egyenletes 280-300 magas gerinc húzódik, ebből ágaznak ki a mély völgyek. A "csúcs" neve sem egyértelmű. Talán leginkább még a délről húzódó Határgerinc kiszögelésének tarthatjuk.  Megmászása sem egyedülálló sportteljesítmény, még éhgyomorral, hajnalig tartó szalagtűző bál után sem.  Némi magyarázatra szorul, hogy a Geresdi-dombság címke mellett miért beszélek most Mórágyi-rögről? Ennek az oka az, hogy a kistájregiszterben szereplő Geresdi-dombság valójában két jól elkülöníthető gránitos tömbből áll.  A szűkebb értelemben vett Geresdi-domb, tényleg Geresd felett van, 308 m magas, a tágabban értelmezett Geresdi-dombságnak ez tehát a legmagasabb pontja. A Mórágyi -rögöt ettől a rögtől a Feked -Véménd vonalban folydogáló  Karasica patak szélesvölgye vágja el. 

Kilátás a Kövesdi-völgy felé. 

A Mészkemence-völgy felső része

Mély löszszurdokos völgyek

A szurdok mélyén harasztok, elég nyomott állapotban

A kiszélesedő völgy

A patak a legmélyebb részeken eléri a gránitos alapkőzetet, ami löszös-földes hordalékok közt bújik ki.

A Hutai-patak völgyét elérő kis patak csendes tavacskákban pihen meg

Korábban nagy dendromán reményeket fűztem a területhez.  Akkor még nem tudtam, hogy az üveghutai "reményteli  indítás" az egész  dombságnak csúcspontjai is egyben. Dendromán szempontból csak egy megjegyzés kívánkozik ide: Feltűnően sok a nagy cseresznye errefelé. 

Útban hazafelé. A szálkai erdészet épületét teljesen lebontották. A mellette álló listás hársfát szerencsére meghagyták. Két vastag szára még életerősen tör a magasba. 

Ciszterci parkok és családi mélylélektan

A zirci apátság címere a nagyvenyimi egykori uradalmi központjuk homlokzatán. Nagyvenyim és Előszállás közt terület el  a zirci ciszterci ...