2018. október 17., szerda

Újra rekordot döntött a Duna, és még nincs vége

Az idén augusztusban 48 cm-es bajai vízszinttel már megdőlt a legkisebb dunai vízállás, a korábbi 51 cm lett a múlté.  Az 51cm sem volt túl régi rekord, 2003-as.
Majdnem nekigyalogoltam.

Ma már 44 cm volt a bajai vízszint, és az előrejelzés szerint még 41 cm-ig fog lemenni. (10.17.)
Egy frászt! Már ma is 36-ra ment le, sokkal nagyobb az apadás az előrejelzésnél! (10.18)

A Szent László-hídhoz ugrottunk ki ma, munka után.

Blogomban rendszeresen visszatérő téma a homok fodrozódása, meg a jég mintázatai, meg unalmasan ácsorgó szürke gémek, meg stb. stb.

Nyári fürdőhelyem. A víz most sem volt hideg (16,1 fok) szerintem ebben a védett kis öbölben még egy kicsit több is. Láttam én már ilyen hideg vízben embert fürödni.

Korábban egy quados járt erre, és sok helyen összebarmolta azokat a szép homokmintázatokat, amiket olyannyira kedvelek.

Szerencsére a vízbe nem hajtott bele.

Sok apró finomság, ritmus, kaotikus harmónia.

A sarkantyúk mögötti örvények olyan meredek falú öblöket mélyítenek, hogy ezek partjairól akár fejeseket is lehet ugrani a vízbe. Mármint, ha van elég víz az öbölben.

A gemenci Szabó-kereszt felé nézve mellbevágó a meder víztelensége.

Azok az absztrakt formák!

Csak dolmányos varjak.

Olvastam, hogy elkezdik a csendes-óceáni szemétszigetek begyűjtését. Ha végeztek, lehet folytatni a Duna árterével.

Egy darabig most nem fog ez a kis hajó kijönni a Dunára.

Nagy pechünk volt, abban a fél órácskában, amíg a parton voltunk, felhők takarták el a Napot.

2018. október 11., csütörtök

Rendkívül izgalmas és újszerű képek a Holt-Sióról

A kárókatona törpeharcsát fogott, de valamilyen okból cipeli még egy kicsit a falevelektől leves-szerű sűrűségű holtágban. (Azért kicsit sűrűbb, mint a mai menzai tojásleves volt.)  A szürke gém irigykedve nézi. De lehet, hogy nem is irigykedik, mert például utálja a törpe harcsát, vagy egyszerűen az állatvilágban a madarak közt nem fejlődött ki az irigység, vagy mit tudom én. Szóval tényszerűen csak annyit rögzíthetünk, hogy a szürke gém áll!

Ezen a képen már gém sincs, nem is beszélve kárókatonáról. Viszont sok kopasz, kiszáradt fa, és megsárgult levelű fa látható a holtág partján, ami azért októberben nem szokatlan. Némi indokolatlan líraisággal őszi hangulatnak is nevezhetnénk.

Ez már a Sáros foka. Ez a felvétel is azzal kíván kitűnni, hogy sárguló fák vannak rajta.

Ezen azt is megfigyelhetjük, hogy a hazai fafajok sűrűsége kisebb mint a víz sűrűsége, hiszen úsznak, ha vízbe dőltek. (A pontos ítélethez közölnöm kéne a víz mélységét is, de ezt most nem teszem meg, így hagyunk egy kiskaput azoknak, aki azt gondolják, hogy rendkívüli sűrűségű gemenci fák is vannak, amik egyszerűen csak hevernek a rendkívül sekély meder alján,és kilógnak a vízből.)

A pecások gondolom, hogy örülnek, mert ebben a nyárias időben csak jobb ücsörögni, mint esőben. Persze lehet, hogy éppen nem is örülnek, mert ilyenkor lehet, hogy rosszabb a kapás, mint esőben. Sőt lehet, hogy éppen azt gondolják, hogy nem napozni jöttek, úgyhogy  le se tojják, hogy milyen az idő, csak kapás legyen.

Ezen a képen is sok minden van, aminek a sűrűsége kisebb, mint a víz sűrűsége.( Itt most már elárulom, hogy a Holt-Sió elég mély, egy szakportál szerint eléri a 2m-t is.)

Ez a kép azzal kíván kitűnni, hogy a szokottnál is több narancssárgás árnyalatot tartalmaz, sőt figyelmes szemlélő (kivéve a vörös-zöld színtévesztőket) egy vörös foltot is láthatnak.

Nagy szerencse, hogy a szürke gémek nevüknek nagyjából megfelelő színárnyalatúak, mert ha például sárgászöldek lennének, aligha fedezhetnénk fel egyet is a képen.

Ezzel a sárosi képpel üzenem a jó hírt: vége.

2018. október 1., hétfő

Tájdarabok

Nem egy nagy dolog. Képek a Bati-kereszt kilátóból, szép őszi fények mellett.

Szinek, formák, fények keresése.

Erős zoommal, absztraktabb részek, legalábbis szerintem.

Az egyébként nem túl látványos tolnai tájon.

Erős zoom, az olcsóbb kisgép  és a nagy szél miatt a képek java nem túl éles.

De nem baj.

Ennyi.