2018. október 28., vasárnap

A bogyiszlói fás legelőn

Tíz éve, 2008 novemberében jártam először a Kasztón. Ez volt életem első dendromán útja.Szerencsés voltam, hogy pont ezt a helyszínt választottam. A fás legelő ma is ugyanolyan hatással volt rám, mint akkor  tíz éve, bár akkor szebbek voltak a fények. Akkor még nem vittem centit, ma igen.

A keleti sarokban kezdtem. Itt vannak a legjobb állapotban a fák, de itt nincs egyetlen listás sem. A legnagyobbak is csak gyenge 400-asok. 

Ez már a kissé észak-keletebbre lévő csoport.

Ennek az erős 400-asnak gyönyörűen tekergő ágai vannak. Két éve voltam itt utoljára, akkor ennek a lenyúló ágnak még mindkét vége megvolt.

A terület egyetlen listás fája 2014-ben 501 cm volt. Már akkor erősen hullt a kérge. A kép megtévesztő, mert a sok zöld levél a tövénél nyíló egyik másik fától származik. A nagy fában már alig van élet. A kerületét meg sem mértem, mert hatalmas felületen 8-10 cm-re elvált a kérge törzstől, ebből nyilván itt újabb kéreghullás lesz hamarosan.

Az északnyugati csoportnál két fácán szaladt a fűben.

Két évvel ezelőtt ez a fotel már itt volt a közelben, a lajtkocsi árnyékában szolgált. Most a terület legnagyobb élő körtefájánál hever. Ez a fa nem éri el a listás méretet, egy hatalmas odva van, amit telenyomtak szeméttel.

A listán ez a körte volt. Két éve még voltak zöldellő ágai, most már csak ez a csonk áll. Kellemetlen meglepetés.

"Magyar puszta" hangulatban megyek a középső terület felé, ahol egy listás fa állt, és mellette egy másik biztató, ami 2016-ban már 499 cm volt.

Itt a két fa. A bal oldali 2007-ben 508-cal került a listára, most 525-nél tart. Éves átlagban 1,5 cm-t nőtt. Akadnak már száradó ágvégei, két év alatt szemmel láthatóan nem romlott az állapota.  A mellett álló távolról jól néz ki. Több mint három centit nőtt évente, 506-tal  belenőtt a listába.

Ennek az új listásnak érdekes a kérge. Bal oldalon spirálisan szalad le egy más mintázat. Alighanem ez egy régebbi villámcsapás behegedt nyoma. Mellette egy újabb sérülés a korona alján, innen nedvedzik, a lefolyás besötétedett. 

A kép előterében a legnagyobb fa. 2007-ben 545-tel indított, most 570-nek mértem. Ez kb, 2,3 cm-es növekedés évente. Szerencsére még jól van, bár egy fantasztikusan elnyúlt oldalága már a múlté.

Sajnos ez a kép hangulatilag szinte olyan, mintha egy gesztenyésben készült volna. Középen a terület ötödik listás fája. 509-cel indított 2007-ben most 523-nél tart. Ez 1,3 cm-es, mérsékelt növekedés. Alattomos, kis nyílású, de belül kiterjedt odva van. Élő ága már alig. Összességében a terület gondozott jelleget mutat továbbra is, nem engedik felbokrosodni, legeltetnek, kaszálnak. Kapott egy ismertető táblát, több odú is kihelyezésre került.

2018. október 26., péntek

A dombori homokzátony a harmadik negatív csúcsjavításkor

A mai napon Baján 30cm-es vízszintet mértek, ami az október 19-ei 33 cm-es legkisebb vízállást múlta alul.. Így az idei évben már harmadszor dőlt meg a legkisebb víz rekordja. Először augusztus végén,  a 2003-as 51 cm-ről 48-ra, majd október 19-én, és ma. Az idei év tehát összesen 21cm-rel vitte le a legkisebb víz rekordját Baján. Domboriban még jelentősebb volt a rekorddöntés mértéke. Ma itt -85 cm-es volt a vízszint, ami az augusztus véginél 26 cm-rel kisebb, így itt az idén összesen 31cm-rel mértek kevesebbet, mint korábban. Domboriban  a korábbi régi rekord 2011. december elejéről származott.
Frissítés: Ma (10.27-én) hajnalban minden korábbi előrejelzést felülírva, tovább apadt a Duna és 0 órától reggel 6-ig 27cm-es szintet mértek Baján. Domoriban is  -87 cm-ren állt meg a vízszint tegnap éjszaka. Így Bajánál az idén 24cm-rel, Domborinál 33 cm-rel dőlt meg a legkisebb vízszint rekordja. Azóta kismértékű vízszintnövekedés tapasztalható.

Az idei év nem csak ebben különleges, hanem abban is, hogy milyen hosszú ideig van rendkívül alacsony vízállás. Domboriban például 11 napja kisebb a víz, mint a korábbi rekord idején mért szint.

A dombori homokzátony abban különbözik a minap általam végigjárt gerjeni nagy zátonytól, hogy teljes egészében homokból áll.

Nincs kavicsos, vagy hordalékos része, mint gerjeninek, csak homok.

Tulajdonképpen fürdésre még jobb lenne,  mint a gerjeni, de sokkal ritkábban bújik elő. A Google Earth felvételei közül csak egyetlen egyen lehet felfedezni, 2004 januárjában.

A mérete is kisebb. A gerjeni 2,7km-rel szemben ez most "csak" 1,7 km hosszú, és sokkal keskenyebb.Magyarán kevésbé grandiózus, kevésbé izgalmas.

Itt két pecás is próbálkozott.

Sirályok voltak itt nemrég. Híg ürüléküket valósággal kiporlasztják magukból. A széklet formája nem csak nekem tűnt fel. 2005-ben IgNobelt ért egy magyar (Gál József) és egy német kutatónak, hogy  a pingvinek hasonló székletmintázatait modellezték.

A homokzátonyt  egy relatíve magas part szegélyezi.

A sirályok most kicsit arrébb költöztek.

A másik pecás.

Bagatell nyárfalevéllel.

A zátony itt is egy kis tavat rejt. A pusztuló magaspartról sorra dőlnek be a fák.

Ha magas a víz, akkor az itteni fák gyökerei közül elviszi a talajt.

Ez látható itt is.

A zátony a magaspartról.

2018. október 23., kedd

Ősrégi őrségi képek

Felsőszölnöki hajnal.

Ugyanaz pár órával később.

Csodálatos listás méretű, eddig ismeretlen vadkörte (320 cm) a felsőszölnöki Jánoshegyen.

A mellette álló épület ma turistaház az "Öreg körtefához."

Hajnal őszi kikericsek tengerével.

A másnapi hajnal ugyanolyan.

Erdei utunk.

Őrségi táj.

Ősrégi ház.

Ígérem, ez az utolsó ilyen kép,

Itt laktunk.

Még egy ősrégi őrségi ház.

Itt sok a páfrány.

Itt már elterjedt nyugat felől az invazív bíbor nebáncsvirág.

Jánoshegyi hangulatok 1.

Jánoshegyi hangulatok 2.

Jánoshegyi hangulatok 3.

A szentgotthárdi apátság parkja feltárt dendromán szempontból. Előtérben a listás vérbükk.

Szépen rendbe tett ház.
Nem mindegyik ilyen szerencsés.
Az őrségi erdőknek nagyon jó a híre. Így aztán nagy volt a csalódásom, mert valójában alig különböztek az itteni erdők mondjuk a Geresdi-dombság erdeitől. Négy dolog tűnt fel nekem most: 1. Több itt a gomba 2. Több itt a páfrány

3. Időnként hatalmas lucokat lát az ember. 4. Kevesebb a tarvágás. Mindez a hűvösebb klímára és a több csapadékra, és arra vezethető vissza, hogy ez mégiscsak egy nemzeti park.

A Hármashatár pont azoknak ajánlható, akik szeretik a szimbolikus helyszíneket. A határkő érdekessége, hogy a nemzeti címerek alatt különböző dátumok vannak. Ausztriánál 1919.IX.10, Szlovéniánál mindkettő, 1919.IX.10, és 1920. VI.4.

Ez az Ausztria felől felvezető út.
Ez a Szlovénia felől felvezető út.

Ez a mi oldalunk felől felvezető út.
Itt állhatott régebben a vasfüggöny. Osztrák oldalról fenyősor jelezte a határt.

A legtöbben most a magyarok voltak itt fenn. Köztük egy társaság autókkal is. A szlovén erdei kerékpárútat használták. Itt aztán nyitott ajtókon keresztül szólt a tucc-tucc zene, harsány mulatozás közben főtt a bográcsban a pörkölt, PET palackból folyt  a bor, aludobozból a sajátmárkás sör.

A szlovének, az osztrákok, és néhány magyar család csendesen ücsörgött.

Ciszterci parkok és családi mélylélektan

A zirci apátság címere a nagyvenyimi egykori uradalmi központjuk homlokzatán. Nagyvenyim és Előszállás közt terület el  a zirci ciszterci ...