A fákról elsőként olvassuk el Földváry Miksa túlzásoktól sem mentes tudósítását, ami az Erdészeti lapokban jelent meg 1932-ben.
Eszterházy Miklós herceg
Tolnatamási határában fekvő miklósvári vadaskertjében több száz hatalmas
tölgyfa állott az erdőben elszórva, melynek korát az erdészek 500-1000 évre
becsülték.
Amint a vágásra megérett
erdőt, az üzemterv szerint évről évre letarolták ezek a gyönyörű példányok is
áldozatul estek és mérhetetlen sajnálatára minden természetbarátnak, néhány óra
alatt ledőlt egy-egy ezer év alatt fejlődött óriás.
A tamási közönség pár év előtt a herceg engedelmével emléktáblát tett a
legszebb tölgyre és azon kegyeletes sorokkal emlékezett meg Vas Gerebenről, aki
műveiben megörökítette a tamási erdőt.
Ezt a fát a földművelésügyi miniszter az emlékfák országos törzskönyvébe is felvette és hogy egyedül ne maradjon az uradalom megkegyelmezett a körülötte álló tíz legszebb fának. A többi erdőt továbbra is várta végzete. A vén és odvas fa pusztulása által ezernyi hasznos madárcsalád vált hajléktalanná, ezek számára az Ornitológiai Központ mesterséges fészekodú telepet létesített és a Természeti Értékeket Fenntartó Országos Bizottság útján kérte a herceget, kímélné meg az időközben már ötven holdra leolvadt erdőt, ámde hiába.
Az idén azonban a herceg nagybátyja Eszterházy Antal herceg nejével lent járt vadászni és a hercegasszony szíve megesett a halálra ítélt óriásokon. Kieszközölte, hogy az általa megjelölt 45 legszebb tölgyfát meghagyják. Minthogy az ezeréves fák nagy területen állnak elszórva a többi erdő levágása által szépségük még jobban érvényesül.
Ezt a fát a földművelésügyi miniszter az emlékfák országos törzskönyvébe is felvette és hogy egyedül ne maradjon az uradalom megkegyelmezett a körülötte álló tíz legszebb fának. A többi erdőt továbbra is várta végzete. A vén és odvas fa pusztulása által ezernyi hasznos madárcsalád vált hajléktalanná, ezek számára az Ornitológiai Központ mesterséges fészekodú telepet létesített és a Természeti Értékeket Fenntartó Országos Bizottság útján kérte a herceget, kímélné meg az időközben már ötven holdra leolvadt erdőt, ámde hiába.
Az idén azonban a herceg nagybátyja Eszterházy Antal herceg nejével lent járt vadászni és a hercegasszony szíve megesett a halálra ítélt óriásokon. Kieszközölte, hogy az általa megjelölt 45 legszebb tölgyfát meghagyják. Minthogy az ezeréves fák nagy területen állnak elszórva a többi erdő levágása által szépségük még jobban érvényesül.
Kaszás Dezső így ír visszaemlékezésében:
Gyerekkoromban a
Vadaskertben volt egy hangulatos kaszáló, ahova a családok főként ünnepnap
rendszeresen kirándultak, miként Színyei Merse Majálisán is látható. A teret
övezték hatalmas tölgyek, melyeket a köztudat négyszáz éveseknek ismert.
Egyikük a Csoda-fa, törzse földbe gyökerezve 4-5 métert vízszintesen feküdt,
majd függőlegesen emelkedett a magasba. Madarak és fák napján egész osztályok
lovagoltak rajta. Vas Gereben sokat pihent e fák alatt, a hálás utókor a
legnagyobbat Vas Gereben fának nevezte, emléktáblával jelölte. Rajta a Nagy
Idők, nagy Emberek Tamási Erdő fejezetéből vett idézet.
„EZ ORSZÁGNAK MINDENE
VAN,
HANEM RÁ KELL
TALÁLNI,
MERT NINCSEN EGY-EGY
ÁRVA KÖNYV,
MELY E TÜNDÉRKERTET
KITÁRNÁ ELŐTTÜNK!”
Mikor a legnagyobb tölgy
elpusztult a tábla átkerült a méretben következőkre. Először a Csodafán volt a
Tábla, majd az első képen látható fára került, a fotó 1909-ből való illusztris
látogatókkal. A pontosan 80 éve készült második képen ugyanaz a Vas
Gereben fa. A „pontosan” könnyen ellenőrizhető, mert az apja nyakában ülő
kölyök én vagyok.
1950-es években barbár
módon beépítették a pihenő rétet, a Műszaki Erdészet telephelye lett.
Az öreg tölgyeket
kivágták, egy a legfiatalabb maradt a drótkerítésen kívül. Majd néhány
erdőmérnöknek felébredt a lelkiismerete és e fát alacsony
fakerítéssel védték és egy kopjafa emlékeztetett a Vas Gereben fára.
Úgy tudom az erdőgazdaság
korongokat fűrészeltet a törzsből melyet a fa helyén felállítanak, így az
évgyűrűkből következtethetünk életkorára.
A kidőlt fa (Kaszás Dezső felvétele) |
Az eredeti Vas Gereben-fa 1909-ben (Kaszás Dezső révén) |
Az eredeti Vas Gereben-fa 1934-ben. Kaszás Dezső családi fényképgyüjteményéből |
Egy régi képeslap a miklósvári tölgyfásról (K.Németh András révén) |
Az eredeti Vas Gereben fa népes társasággal, oldalában az emléktáblával (Kaszás Dezső révén)
Szerencsére a sűrű lombok és a Műszaki Erdészet lepusztult épületei közt még egy-két tölgy megmaradt az egykori több százból.
|