Az Illyés Gyula Könyvtár felkérésére a fenti címmel tartottam előadást a Víz világnapján, a könyvtár épületében. A témát a könyvtárosok javasolták, nekem kicsit nehéznek is tűnt. Már régóta nem vagyok olyan intenzív "Gemencező" mint aki a 2010-es években voltam. Igyekeztem a tisztességesen felkészülni, de azért maradt bennem bizonytalanság. Ezért a Gemenc Zrt. és a Duna-Dráva Nemzeti Park egy-egy munkatársának a meghívás mellé elküldtem a prezentáció előzetes tervét. Mindkét féltől jelezték is részvételi szándékukat is, de végül nem volt jelen senki az említett két féltől, a nagy számban megjelent hallgatóság soraiban. (Vagy inkognitóban kívántak maradni.) Hibát, hiányosságot nem jeleztek, így most közreadom az előadásom. Ez persze nem jelenti azt, hogy a mellékelt anyagban ne lehetne tárgyi tévedés, hiba. Ezek súlyát enyhíti, hogy én csak egy egyszerű természetkedvelő vagyok, soha nem voltam és nem is leszek olyan helyzetben, hogy ezek a tévedések hátráltassák a Gemenc sorsának jobbra fordulását. Mert szükség lenne egy jobbra sorsra fordulásban, mivel itt Szekszárd közelében a Gemenc elvesztette szerepét a város életében, már vagy két évtizede.
A Kopácsi-réten tettem egy látogatás is mostanában, annak tanulságait főként itt lehet megtalálni.
