2019. január 20., vasárnap

Szekszárd környékének legjobb túrahelyei

Azokat az érdekes túrahelyeket igyekeztem összegyűjteni, amelyek kiindulóhelyét  Szekszárdról maximum nagyjából félórás autózással elérhetjük. Meglepően sokat, hatvanegyet sikerült összegyűjtenem. Végső soron Szekszárd egész jó helyen fekszik, van hová menni a környéken. 

10 gemenci túrahely Szekszárd közelében
10 túrahely a Szekszárdi-dombságban
10+1 túrahely a Keleti-Mecsekben
https://3.bp.blogspot.com/-PPubMmuSXa4/VRmkL4ssF5I/AAAAAAAAWew/qMeqL1Q2GOU/s1600/porboly207.jpg
10 gemenci túrahely Pörböly-Baja közelében
10 túrahely Szekszárdtól északra

10 gemenci túra Pörböly-Baja környékén


1.A Pörbölyi Ökoturisztikai Központ (Ökocentrum) látnivalói 


A Gemenc déli részén tett kirándulásaink egyik központi helye a Pörböly és Baja közt található Ökoturisztikai központ. Több szálláshely van itt, innen indulnak a kisvasút kocsijai is, de a központ maga is több látnivalóval rendelkezik. Ezek  a következők: 1. Nagyrezéti vadmegfigyelő. Néhány szarvas és vaddisznó nagyjából természetes életterében nézhető meg (Képünkön) Pár perces sétával elérhető el a központból. 2. A Gemenc kincsei kiállítás 3. A Kerülő-Duna partján álló hatalmas tölgy 4. A növendékkorban lévő arborétum 5. A nagyrezéti erdészház mellett látható méhészeti gyűjtemény. 6. A Nyéki-Holt-Duna  tanösvény. Ennek a kis tanösvénynek régen a legnagyobb erénye az volt, hogy kis ingatag kilátójából ráláttunk a holtágra. Ez ma már sajnos nincs így, a fák túlnőtték az ingatag tornyocskát. Nehezen lehet megbocsátani a Duna-Dráva Nemzeti Parknak, hogy míg a szánalmas vadászles szintjét sem elérő torony jut a turistáknak, addig a nagy, hatalmas erős kilátót csak a szakemberek látogathatják.
 

2. Az Ökocentrum és Baja közt a kék + turistautat érintve

A kevés gemenci turistaút közül talán a legszebb, mivel sok-sok holtágat érint.  A pörbölyi ökocentrumot a hátsó kapun hagyjuk el, majd az út a Kerülő-Duna töltésén visz egészen a Rezéti-Dunáig. Ezt nyárra benőheti kissé a dzsuva, de cserébe árnyas. A Nyárilegelőnél érjük el a Rezéti-Dunát és a magaspartról szép kilátás is nyílik a Duna-ágra. Itt vesszük fel a K+ turistajelzést, ami a Kis-Rezéti erdészháznál ismét kivezet a Rezéti-Dunához. Az erdészház mellett a Gemenc egyik legszebb tölgyét is megcsodálhatjuk. Aztán az út délnek fordul és a Cserta-Dunát keresztezve hosszan halad a Káposztás-Duna mentén Baja felé. A Cserta-Duna hídján át érjük el a  Vén-Dunát, ami  mentén beérünk Baja-Dunafürdőre. Ez az út 12 km hosszú. Baja-Dunafürdőről vagy busszal, vagy vonattal mehetünk vissza Pörbölyre, de akár az alábbi két út valamelyikén is.

3.Az Ökocentrum  és Baja közt a Dél-Dunántúli Kéktúrán


Pörbölyből Baja-Dunafürdőre rövidebb úton is eljuthatunk a Kéktúrán. Ennek első szakasza a Súgó nevű erdőrészen halad át, szinte végig telepítéseken. 3 km után végre elérjük a Csertai-Dunát, és innen utunk érdekesebbé válik. Szintén 3 km-t sétálhatunk a Cserta-Duna mentén, míg a Vén-Duna partjára érünk, ahol 2,5 km után Baja-Dunafürdőre érhetünk 8,5 km megtétele után.  A 2. és 3. út körtúrává is szervezhető az Ökocentrumból. A Kéktúrából és K+-ból álló kör15 km hosszú.


4. Az Ökocentrum és Baja közt a Mária-út gemenci szakaszán

 

A Gemenc legnagyobb fáit is érinthetjük ezen úton. A Nyéki-Holt-Dunát érintve haladjunk el dél felé a töltésen. Amikor a töltésút nyugatra fordul, nézzünk szét az erdőben. Itt találjuk a Gemenc legnagyobb tölgyét, a Címer-fokit. Az utunkat azonban nyugatnak folytatjuk a Mária-úton. Hamarosan a kádár-szigeti halászháznál kiérünk a Dunához, majd nyiladékúton, telepítésekben folytatjuk utunkat. Két és fél kilométer út után figyeljük a némileg karfiolra emlékeztető "nagy fa" jelzést, ami a "Pörbölyi Titánhoz" vezet a Móric-Duna partjára. ha nincs nagy víz el is érhetjük hazánk legnagyobb törzskerületű fáját. Visszakanyarodva a turistaútra, hamarosan  a piros turistajellel egészül ki az utunk. Még három kilométert kell gyalogolnunk amikor egy kis kitérőt tehetünk a Pörbölyi -erdő másik legendás nyárfájához, a Marica-fokihoz. A kapitális, fantasztikus fekete nyár már nem él, de még áll. Siessünk, hogy még megcsodálhassuk hatalmas törzsét, amit egyesek még a Pörbölyi Titánnál is lenyűgözőbbnek  tartottak.  Visszatérve a turistaútra, egy kilométer után már a Potyka-csárdánűl pihenhetjük ki a 16km-es út fáradalmait.

5. Az Ökocentrumtól  Bátára


Az út a töltésen vezet,  ezért alapvetően kerékpárral ajánlott. Az út eleje és vége aszfaltozott, közepén gondozott makadámutat találunk. Hossza 11 km. Az oda- vagy visszautat azzal tehetjük változatosabbá, hogy a belső, földes utas töltésen elmegyünk a címer-foki tölgyet és Nyéki-Holt-Dunát megnézni. (Lásd a 4.túrát) Ez csak  két kilométeres kitérő, de mindenképpen megéri. A töltésen haladva érdemes megállni a két töltés találkozásának közelében lévő kilátónál, ahonnan a Bátai-Holt-Dunát figyelhetjük. Báta a Gemenccel leginkább szimbiózisban élő falu. Akár egy egész napot is rászánhatunk, annyi látnivalója van. Itt a falu környezetét és a műemlék szivattyútelepet mutatom be.  Itt a házakat, múzeumokat, templomokat, temetőket.

6. Az Ökocentrumtól Lassiba


Lassiba legtöbben kisvasúttal érkeznek. Gyalog is odamehetünk a Kéktúrán,  ekkor megállhatunk nézelődni a Rezéti-Duna partján is. Kerékpárral a töltésen is odatekerhetünk, mindkét út 6 km lesz. Lassi régen révátkelő hely volt a Dunán, csárdája fontos találkozási pont. A csárda egyik melléképületében nemrégiben megújult halászati múzeumot rendezett be  a Gemenc Zrt. Körülötte játszótérrel, padokkal, esőházakkal szabadidőközpontot találunk. Itt érdemes letenni a kerékpárokat, és a 2,2 km hosszú Molnárka tanösvényt végigjárva Malomtelelőbe gyalogolni. Ez a tanösvény lett 2014-ben az "Év tanösvénye". Az egykori Malomtelelő-tó közelében pedig egy nagy kilátótoronyba is felmászhatunk.

7. A pandúri tanösvény és Baja látnivalói

 

https://3.bp.blogspot.com/-7-CdoQkVzBQ/W1bNULdLUCI/AAAAAAAAlZA/BHhHXjwd5MMkEQ6vNIei8hKk1lv5L2WjACLcBGAs/s640/sugo07.jpg
Bajának számos látnivalója van, most csak a Dunához és a Gemenchez kötődőket vesszük sorra. Baja igazi dunai látnivalója Sugovica-part. Nyáron remek standok is vannak errefelé. Érdekes látnivalója egy rekonstruált hajómalom. A Dumaparton egy kis halászati skanzent is látunk. A Sugovica vadabb arcát régen egy Pandúr-szigeti tanösvény is érintette. Ezt a tanösvényt azonban sajnos sorsára hagyták és a Pandúr-szigeten egy kaviccsal felszórt kerékpárral is járható körtúraútvonalat építettek ki. Ez a Szeremle felé tartó úton, a Deák-zsiliptől indul, és kb. 9km után tér ide vissza, miközben érinti a nagy Duna partját, majd a kevésbé érdekes üdülőházak közé beékelődött,  és egy nem igazán célszerű helyen felállított kilátóval is rendelkező Ökoparkot. Az Őkopark  modern építészeti kailakítása azonban figyelemreméltó.

 8. Bajáról a Ferenc-csatornai turistaúton Vodicáig


A Ferenc-csatorna töltésén is vezet egy turistaút, amelyen egészen Nagybaracskáig mehetünk, én eddig beértem Vodicáig tartó 4km-es szakasszal. A Sugovicából kiágazó vékonyka Ferenc-csatorna meglepően izgalmas, igazi hódos vidéknek tűnt nekem pár éve. Vodica hangulatos Mária-búcsújáró hely, Szentkúttal, rendezett környezettel, kis kápolnával.


9. Bajától délre az EuroVelo 6-on

 

Az EuroVelo 6 az Atlanti-óceán partjától indul és aztán Németországtól  a Dunát követve tart egészen a Fekete-tengerik. A mi vidékünk a Szent László-hídtól aszfaltozott töltésúton halad Bajáig (lásd a 10legjobb gemenci túrahely Szekszárd közelében 9.) Bajától a viszonylag kis forgalmú közúton vezetik Szeremle és Dunafalva irányába, de mi választhatjuk a Sugavica töltését, majd a nagy Dunát elérve a közút is felmegy a töltésre. Szeremlénél érdmes mindenképpen körbenézni a Sugovic partján is. Dunafalván pedig nyári kisvíz idején a homokfövenyen Contra Florentiam rőmai erődjének megmaradt toronymaradványa mellett fürödhetünk a Dunában. Ez hazánk egyetlen in situ megmaradt, természetes állapotban fennmaradt római épületmaradványa. 



10. Kenuval a Rezéti-Dunán


Mindenképpen érdemes a Gemencben kipróbálni a kenuzást. Erre elsősorban a Rezéti-Duna ajánlható. Ide kétfajta módon juthatunk el. Bérelhetünk az  Ökocentrumtól kenut, akik kisvasúttal kiszállítják a kenukat a Nyárilegelő megállóig. Ennek hátránya, hogy a kisvasút menetrendjéhez kell igazodnunk. A másik lehetőség, hogy a Bárka pihenőháztól bérlünk. Ekkor a kenuk indulási helyének érdemes Érsekcsanádot választani, ahová a kenu szállítását is megoldja a pihenőház tulaja. Ennek a hátránya, hogy keresztbe át kell szelni a Dunát, ami kezdők számára veszélyes a hajóforgalom miatt, ezért ezt csak az választhatja, akinek kellő vízi jártassága és erőnléte is van. Ekkor viszont nem függünk a menetrendtől, a Vén-Dunán is végi evezhetünk, és szinte a ház előtt szállunk ki a hajóból.Még egy jó tanács, lehetőleg ne válasszunk rekkenő kánikulai napot.

2019. január 13., vasárnap

A Szálkai-tározó körül, dendromán szemmel is

A napfény ma délután a szabadba hívogatott minket egy rövid sétára. A véletlen úgy hozta, hogy a Szálkai-tározóhoz mentünk.

Már többször jártam itt ennek a rendetlen (milyen más lehetne egy akácos!)  akácosnak a szélén, egyszer elég precízen végig is mértem több fát(akkor 17-et találtam 3m felett) de csak a legnagyobbakat jegyeztem fel precízen, mert akkor a lista vége 350 cm körül volt. Sok minden változhatott itt azóta,  már láttam itt láncfűrészes embereket is, én is szigorodtam, a fák is nőttek.  Ma is csak szúrópróbaszerűen négy fát mértem meg közvetlenül az út mentén, mert nem akartam feleségem türelmével visszaélni. A kép bal szélén lévő fa 350 cm-es lett.

Az meg olyan 340 körüli.

Ez 360 cm.

Ez olyan 330 körüli.

Itt is egy 325-ös, mögötte meg még egy jó pár másik. Szóval meg merem kockáztatni, hogy a somogytarnócai után a legjelentősebb akácos területünk lehet, és becslésem szerint még ma is 10 felett lehet a listás fák száma.

Tölgy hagyásfák.

A nagy tó lihegője.

A nagy tó.

Most már csak jeges képek fognak jönni, amikhez nem írok már semmit, mert semmi nem jut eszembe, és még sok dolgom van. Válts nagy képekre, és gyönyörködj a jeges tó látványában!









Viszontlátásra!

2019. január 12., szombat

A Sárosalja-erdőben

Kora reggel Keselyűsben.

Beállt a jég a Holt-Sión.

A Sároson is.

Nagy a csend, mondhatnám szokásos szófordulattal, ám a távoli láncfűrészek zaja idehallatszik.

Jégformák.

Ma a Sárosalja-erdőbe mentem fakeresésre. A Sárosalja-erdő a Gemencnek az egyetlen olyan kistája,  ami eddig egyetlen egy fát sem adott még a listának, és várólistán is csak egy 520-as tölgy van. Pedig többször jártam már errefelé is, hiszen Keselyűssel szomszédos, közel van. Ma egy olyan részre indultam, amit csak sűrű lombok idején jártam. Gondoltam, ma csak találok itt valamit. A láncfűrészek zaja azonban eltérített a már többször bejárt Telefonos-tavak felé. Ekkor láttam meg ezt két szarvastehenet.

Aztán jött a rudli többi része.

Az egészen fiatal bikák közül többen még inkább a tehenekkel tartanak.

Mindig van egy -kettő, aki egy pillanatra megáll, és rám néz.

Tíz perc után egy másik tehén rudli, vagy ugyanaz mégegyszer.

A Felső-Telefonos-tó. A nyugalmat árasztó kép alapján itt is azt gondolhatjuk, hogy itt nagy  a csend. Valójában erős láncfűrész zaj volt, sőt még az M9-es hangja is erősen idehallatszik.

Jég.

Elindulok az Alsó-Telefonos felé. Ennek a partján egy jó 700-800-as roskatag, alig élő(?) fűzgnóm várja, hogy megmérjem.

Érkezés a tóhoz.

Befagyott a dagonya is.

Az egykor alig élő, roskatag fűz  kettéhasadva kidőlt.

Nád.

Kupacok.

A Sáros északnyugati sarkánál lévő kis lefűződött névtelen tavacska partján.

A tavacska maga.

A töltésen megyek vissza Keselyűsre. Őzek a vetésben.

Nekilódulnak. Összességében eléggé csalódtam az út eredménytelensége miatt, hiszen ez a két órácskás, "hosszú" erdőjárásom aligha ismétlődhet meg az elkövetkező hetekben, hónapokban.