2019. március 23., szombat

Góga

Gógát egyszer a Gemenc legunalmasabb részének neveztem. Tegnapi utam megerősített ebben. Pedig az indítás a Kutyatanyai-rév környékén elég izgalmas.

A Kutyatanyai-rév persze annak idején még dunai rév volt, de hol van már az a régi Duna!

A Sió is jó nagy most, mert a Dunán is egy kisebb árhullám megy most le, majdnem elérve az elsőfokú árvízvédelmi szintet.

Eseménytelen kilométerek után egy bika került elő. A bikák agancs nélkül leginkább egy tapírra emlékeztetnek.

Aztán újabb kilométerek múlva egy jókora rúdlit veszek észre. Itt vannak még bikák, amiknek meg van még az agancsa.

Próbálom becserkészni őket, de észrevesznek.

Úgyhogy komótosan elvonulnak.

Ennyi.

Következzék egy rövid dendromán rész. Elég tekintélyes méretű, 442 cm-es kerületű szép nagy koronájú kőrisre akadok.

Korábban egy nagy nyárfát ismertem Gógában, amit még Szombathelyi Gergely talált. 2013-ban 680 körül volt, de már rossz állapotban. Most már totál halott.

Góga tele van 400-as tölgyekkel.

Itt is egy.

Nagyon magas a telepített erdők aránya.

A Sió és a feltöltődött részek.

Vizenyős rétek.

Tavasz  1.

Tavasz 2.

Csuszka
A Keskenyi-fok, a Góga leglátványosabb része felé tartok, de a magas víz utamat állja.

A jármúpark a gógai házak mellett.

2019. március 19., kedd

Oberwaldi séta

A Szálka melletti Oberwald (Felső-erdő) egy átlagos, erősen erdőgazdálkodás hatása alatt álló erdőterület. Itt is van egy mesterséges tó, sokkal kisebb, mint az ismert víztároló.

Sok csillagvirág nyílik itt.

Rétjei felett egerészölyvek köröznek.

Tavaszi hangulatok.

Itt is sok az erdők alján a szúrós csodabogyó.

Valamiféle kilátás

Tipikus.

A tó még egyszer.

2019. március 15., péntek

A fertődi kastély parkja

Ma reggel még nem gondoltam, hogy délután a fertődi Esterházy-kastély előtt fogok ácsorogni, szemerkélő, majd egyre fokozódó esőben.

Délután négy órakor indult az utolsó vezetés, volt kb. negyed óránk szétnézni a parkban.

Mint minden az egykori Eszterházán, a park is grandiózus. Területe a csonkítások után 200 hektár még ma is, kétszer akkora  mint a Margit-sziget. Története szokványos módon franciakertként indult, majd az Esterházy "Fényes" Miklós (+1790) után maradó katasztrofális adósságállomány eredményeként gyors hanyatlás és elvadulás következett. A dendrománok számára reménykeltőbb angolparkosítás csak a 19.század legvégén indult itt is. ( Pl. Alcsúton, vagy  a Margit-szigeten már a 1820 tájékán ilyen jellegű parkkialakításba kezdtek.) A 19. század végére a család rendezni tudta az adósságot, pl. olyan módszerrel is, hogy a képtárat eladták a magyar államnak a Szépművészeti Múzeum céljaira. A felújítások után 1902-ben ismét beköltöztek ide a család tagjai. 
A mai kastélyparkjaink nagy része is ebből a 19.sz, végi-20.század eleji.  korból származik, és ontják a faóriásokat. Jogos sejtés, hogy a területében is kiemelkedő fertődi parknak is ontania kell a listás fákat. Ez azonban nincs így, eddig egyetlen egy fát sem adott Fertőd a listára. Ennek két oka lehet: 1. Mégsincs  itt nagy fa 2. Valami csoda folytán még senki nem nézte végig tisztességesen, annak ellenére, hogy a szomszédos Nagycenk megvizsgált ilyen szempontból.
Frissítés: Torma Zoli járt itt is, összesen három listás fát talált. Két mocsárciprust a kastélytól északra, és egy narancsepert a kastély nyugati oldalán. Mindhárom a listahatárt nem sokkal lépi túl, azaz Fertőd összességében dendromán szempontból nem túl jelentős hely.

Az egykori franciakert kialakítását idézve, vagy ötven formára  nyílt "bukszus" van a kastély mögött szép geometriai rendben. Közelebbről derült csak ki, hogy a "bukszusok" valójában tiszafák. Törzsüket persze nem látni nagyon, kivéve egyes sérült példányoknál. Ez alapján dendromán szempontból igen biztatóak az itteni fák, és hát jó sok van belőlük.

A kastélytól nyugatra lévő parkról tudjuk, hogy ezt csak 1906-ban telepítették a schönbrunni főkertész tervei szerint. Fő dísze a krími hársakból álló négyes fasor.

Itt több minden mellett áll egy rossz bőrben lévő mamutfenyő is. Mind messze a listától.

Amik viszont biztatóak, az a két japánakác. Ha lett volna nálam centi, megmértem volna őket. Itt már nagyon esett.

Szerencsére elkezdődött a kastélylátogatás.

Ő az ősz, a Sala Terranaban.

A csillárok nem élték túl a nehéz korszakokat. Ebből kettő volt, az egyik 1790-től a 1902-ig, a másik 1945-től 1959-ig.  Ez az Országház tartalékcsillárja volt.

Végtelen tükörsor, a barokk kedvelt játéka.

A kápolna kupolája.

A csókák az esőben az eresz alá húzódnak. Úgy terveztük, hogy a látogatás után visszatérünk a parkba, de ebből nem lett semmi, mert szakadt az eső.
Szóval, ha valakinek lesz ideje és energiája, járja végig a fertődi 200 hektárt, kell itt valaminek lennie.De nem csak a kastély környékét kell megnézni, állítólag van itt egy ősi égererdő, ahol az első vadászlak állt, és ezt beültették mocsári ciprusokkal, meg van valami sírdomb is erre, ahova szintén mocsári ciprus fasor vezet, meg mindenfelé más fasorok keresztül-kasul.

2019. március 10., vasárnap

Tóbiásra várva

Frissítés: 2019.03.12.reggel új pár jelent meg a fészekben. Már egy kis szex próbálkozás  is volt. A fészeknek tehát új lakói lesznek, sajnos már nem Tóbiás, de őrüljünk, hogy újra élet lesz a fészekben.


Tóbiás 2016. február 27-én.
Egyre növekvő aggodalommal nézem a keselyűsi webkamerát. Tóbiás, a keselyűsi fekete gólya még mindig nincs itt, pedig korábban igen kis szórással február 26. és március 5. közt érkezett. 7-én és 8-án egy másik fekete gólya megjelent a fészeknél, de aztán továbbállt. Növekvő aggodalmunkat csak fokozzák azok a hírek, hogy a Közel-Keleten és néhány mediterrán országban még mindig "nemzeti sport"  vonuló madarakra való vadászás.

Kárókatonából bezzeg tele még Keselyűs.

Tóbiás kedvenc helyei.

Tóbiás új fejezetet nyitott ember és fekete gólya kapcsolatában. Mint egy nagy reality show sztárja, bepillantást adott egy küzdelmes madárélet rejtelmeibe.

Szürkegémekből újra több megfordul itt.

Egerészölyv.

A csillagvirágok is kinyíltak már.

2019. március 3., vasárnap

Dunaújváros: A Szalki-szigeti séta

Munkám Dunaújvárosba szólított, és ha már így alakult, akkor egy öltönyös-lakcipős sétát tettem.
A városról beszélgetve itteniekkel, a pozitívumok közt mindenképpen megemlítik a Dunát. Hogy hol érdemes sétálnom egy fél órát, erre kaptam válaszként, hogy a Szalki-szigeten.
A képen a folyót látjuk, szemben egy nagy öböllel, ami mesterséges eredetűnek tűnik. Nem találtam ennek az öbölnek az eredetéről semmit. Nekem úgy tűnik, mintha egy kavicsbányászati helyszín lenne.


A Szalki-sziget  egy ránézésre gyenge 400-asnak kinéző szép tölggyel indított.

Furcsa dudor a lábainál, mögötte néhány társa utalt arra, hogy egykor talán egy Duna parti tölgyfás legelő terülhetett el itt is.

Nyáron fürdésre csábíthat ez a partszakasz, de mint hamarosan kiderül, vannak erre jobb helyek is. A kiváló Dunai szigetek blogból megtudtam azt is, hogy nagyjából itt állhatott a Szt. Panteleon monostor is. Háttérben a Rácalmási-sziget, amit pl. Horváth Balázs nagyszerű blogjából ismerhetünk meg, de természetesen a Dunai szigetek blog is részletesen foglalkozik vele. Baranyai Laci fás listáján van néhány nagy nyár és fűz Rácalmásnál, talán azok innen származnak, de mintha Laci azt mondta volna egyszer, hogy csalódás volt neki ez a sziget.

Izgalmas Duna-ágak, zátonyok, zubogók világa ez.

Az öltöny-lakcipő ellenére a dendromán szenvedély csak beszippantott a dzsuvába. 900-as fűz, ügyesen fotózva. Nem közlöm  a leleplező fotót arról, hogy alacsonyan elágazó a másik oldalról.

A Duna- ág torkolata.

Izgalmasnak tűnő ág, de hamarosan visszakanyarodik a "civilizációba."

Magas löszfalak is akadnak errefelé.

Régen ez a Szalki-sziget oldalága volt, de ezt keresztbe feltöltötték még az 1930-as években.  Aztán az 1950-es években a déli részen kialakították a kikötőt, az északi rész a fürdőtó lett.( Részletek a Dunai szigetek blogból.)  Az ötvenes években  a sziget nevét is átkeresztelték Ifjúság-szigetre, de ez a név szerencsére nem tudott gyökeret verni, mint ahogy a Sugovicából sem lett Kamarás-Duna. Szerencsére az ideológiai alapú földrajzi átnevezések közül sok nem ver gyökeret. ( Bár pl. Altgrundból Réka-völgy lett.)

Szép színek a tóban és a tó körül.

A tó fürdőéletéről szóló beszámolót lásd itt.