2016. szeptember 23., péntek

Mostanában mifelénk

A Sáros. Nem emlékszem még olyanra, hogy ennyire "üres" lett volna ez a tó, mint a minap.

A Holt-Sió is hasonló

Bizarr formájú fatetetem a Holt-Sióban.

Végre egy szürke gém

Rég voltam gemenci túrán. Ma egy kisebb utat tettem. De hol vannak már a régi kalandos, nagy fás utak?

Bárány-fok. (Az igazi)

Ez is ott készült.

Bőgés semmi, ez a fiatal bika  eszeget. Talán majd este bőg . Most több nagyvadfotó nem adatott meg, pedig a sűrűben volt mozgás.

Felfedez, aztán eltűnt a sűrűben

Magányos kőris. Karcsúnak tűnik, de törzsének vastagságát elnyeli a dzsuva. Most 396 cm, listás lehet, ha nem vágják ki.

A Sió parton egy nagy fűz ága nemrég zuhanhatott a folyóba.

580-as nyár a parton

A Sió gemenci szakasza

A fűz is 580-as. Vízbe hullt ágáról készült a fotó. Méretes fa sem lett ma.

Régen ez a lépcsősor vezetett le a Sió stégjéhez, ahol a sétahajó várta a kirándulókat.  Bárányfokról lehetett idáig kigyalogolni.

Bagatell

Ne szépítsünk, a gemenci utak nagy része ültetvényekben halad. Fekete dió.

Nemes nyár

Kis fehérsávos lepke. Védett. 10 000 Ft-os

Őszi szex a levegőben, vagy csak előjáték?

Füzes ültetvény

Egy öregebb, 540-es fűz.

Öregebb füzes ültetvény

Ez már a Szilágyi-fok

Őszre az itteni vizek nagy része zölden virágzik

Ma már egy csomó parkban félig háziasodott mókusok élnek, róluk könnyű szép felvételt készíteni. Számomra viszont az egész út legkellemesebb meglepetése ez a jól fotózható egyed volt, ami viszonylag jól tűrte, hogy becserkésszem. 

Itt már gyanakvóbb

Aztán egy magas ágról még egyszer visszanéz rám

Szilágyi-fok

A bárányfoki bekötő úton valami furcsaságra leszek figyelmes.Szenvedő zoommal ráközelítek.   Kocsival igyekszem közelebb férkőzni hozzá, de jobb fotó már nem készül róla.

A minap Bonyhádról hazafelé tartva megállok az Alsó-Börzsönyi lápnál. Ide gumicsizma kellene.

Ez is halastónak indult egykoron, a Széptölgyesi-tavak harmadik tagja lett volna, de ma már Natura 2000-es terület. Igazi láp. Néhány éve a szemközti domboldalról még szabad vízfelszín is megcsillant helyenként. Ennek már nincs nyoma.

2.

3.

Ez már a zsibriki felső halastó vidéke. Megyek megnézem mi maradt a szegény templomból.

2016. szeptember 17., szombat

Őszi füzértekercs-túra a Szenes-legelőn

Györkönyben akadt dolgom, ahol Hidasi Márk kalauzolt, például a Pincehegyen. Bizonyos szempontból Palkonya, Villánykövesd, Hajós - a balatoni és hegyaljaikat már említeni se érdemes- messze elbújhat az itteni pincefalu mögött, de erről bővebben majd a másik blogomban. Ez a kép a diófa okán került most ide. Az itteni svábok is tudták, hogy a borhoz milyen jó megy a dió, így az egész pincefalu lényegében egy diófaligetben áll. Ez a itt a legnagyobb, de csak 280cm-es.

Erről a zsálya képéről már sejthető, hogy ennek a túrának is az előző mintájára történt a névadása, lásd a mákos tésztát és Esterházyt.

Itt kellett volna füzértekercsnek lennie. A múlt heti utam során a Szekszárdi-dombságba szenzáció lett volna füzértekercsek találni, mert ott eddig senki nem talált. Itt viszont állítólag van.

Itt azért nehezebb látványos képet csinálni, mint a Dolomitokban.

A kései szegfű lett túrám sztárja. Védett, 5000 Ft-os

Őszi kikerics is akad

Egy kis láprét valami légivadász-fajtával

A legelőt most az aranyfürt színezi sárgára

Gazok

Tipikus

Keleti kéneslepke

Pannon csigák

Imádkozó sáska

Elmentem Bikács felé egy másik rétre is, de ott se volt semmi. Illetve őzlábgomba.De azt ne fényképeztem, hanem megettem.

2016. szeptember 10., szombat

Őszi füzértekercs túra Kakasd határában

Esterházy írta egyszer, hogy ő mindig szerette a menzán azokat az ételeket, amiket arról neveztek el, amiben feltűnően hiányt szenvedtek, mint például a mákos tésztát.Ennek a logikának alapján neveztem el én is ezt a túrámat.  


A Kakasd melletti, birkák által karbantartott domboldalak felé indultam. Az odavezető dzsuvásban nagy diófa. Most, hogy a közönséges diók is bebocsájtást kaptak 300 cm-től a Pósfai-listára, érdemesnek gondoltam  rámérni erre, de cserbenhagyott a szemmértékem.

Arra gondoltam, ha nem találok füzértekercset errefelé, akkor is érdemes lesz errefelé bóklászni, mert itt mindig van valami érdekes. Ekkor a semmiből a fejem felett 10m-re elhúzott egy rétisas. Mire fényképezőgépemet hadra fogható állapotba hozom, már messze jár.

Végül felkapaszkodom a dombtetőre, ami a Szekszárdi-dombság legszebb kilátópontja. Sokkal szebb hely ez, mint a bati-kerereszti kilátó, de meg kell érte szenvedni. (Most nyilvánítottam kb. harmadszorra a Szekszárdi-dombság legszebb részének ezt a turistautak által gondosan elkerült vidéket.)

A másik irányba tekintve.

A szemközti domboldalon a kakasdi borókás.

A Mecsek és a Széptölgyesi-tavak

Szerintem logikusan gondoltam, hogyha valahol találhatok őszi füzértekercset a Szekszárdi-dombságban, akkor ezek a domboldalak lehetnek csak. De nem találtam. Itt már korábban ráakadtam héricsere, eper gyöngyikére, nagyezerjófűre..

Őszi kikericcsel vigasztalódtam.

Van itt fehér változat is

A réteket itt erősávok tagolják, amik általában sokkal áthatolhatatlanabbak, mint ez, ahol még járnak a birkák.

Izzik a galagonya ruhája

Atalanta lepke

Hatalmas dzsuván átvergődve érem el a borókást. Itt is átnézem a domboldalakat, de semmi. Először bánom meg, hogy rövid nadrágban jövök, pedig a 32 fokban jó ötletnek tűnt.

Továbbhaladva a dzsuvában váratlanul egy listás (410cm)-es eperfába botlom. Jó öreg lehet, kettényílt már, ahogy az ezeknél szokás, és potyognak már az ágai is. 

Aztán löszszurdikok által szabdalt iszonyatban az is eszembe jut, hogy már többször megfogadtam, hogy ide nem szabad rövidnadrágban jönni, bár lehet, hogy egy lovagi nehézpáncélzat lenne csak a kielégítő viselet. (Abban meg haladni nem lehetne)

Ebbe a löszkútba se célszerű beleesni.

Aztán kiugrom az utóbbi időkben dögunalmassá vált Széptölgyesi-tavakhoz.

Tőle sem jöttem lázba