2011. április 30., szombat

A bogyiszlói tölgyfás legelőn


A legelő az 1858-as katonai felmérésen még Doromlási-erdő
néven szerepel. Dél felől a Karasz-fokhoz kapcsolódó
fokrendszer több ága is eléri az egyébként tavakkal tarkított
erdőt. A bogyiszlói átvágás még Kis-Dunaként szerepel.
A bogyiszlóiak Kasztói-rétnek, röviden Kasztónak nevezik
a területet.

Ma kora reggel kilátogattam a már többször felkeresett bogyiszlói fás legelőre.
Ezzel az úttal avattam az osztályomtól ballagáskor kapott profi hátizsákomat is.
Korábbi képek 2008 novemberéből és 2009 nyaráról.

Az új fák hitelesítésénél a továbbiakban ezt a hátizsákot fogom viszonyítási
mértékként használni. Nem kellett sokáig várni, a rét dél-keleti szegletében
egy 505 cm-es fát találtam.

Harmat

Az új listás fa nem túl magas, és nincs túl jó állapotban

Reggeli derengés

A terület közepét átszelő egykori fok mentén nagy tölgyek állnak. Ez  499cm.
Egyik fele már nem él.

A 499cm-es távolról

Ez a korábbi 508 cm-es 514 cm-re nőtt meg.

A listán szereplő 509 cm-esnek nincs nyoma, valószínűleg rosszak a koordinátái.
Más koordinátáknál viszont találtam egy 509cm-est. 

A listás vadkörte egy centit sem nőtt 2007 óta. Nincs is túl jó állapotban.

A terület közepén átmenő egyik fok medre, a partján vadkörték.
Ez a fok  a régi térképek tanúsága szerint a Baráta-fok.

A rét legnagyobb tölgye is gyarapodott. Most 552-nél tart.

A Baráta- fok mélyebb részén a tavalyi csapadékos időjárás hatására egy tavacska
képződött. Ez növelte a rét sokszínűségét, több vízimadár is megjelent . A képen
egy bíbic húz el. A rét fáinak is úgy tűnik, jót tett a tavalyi esős idő. Nem romlott
a fák állapota, sőt tán még mintha javult volna is. 

A rét délkeleti végéig elnyúlik a fokrendszer maradványa. Az itteni fák
határozottabban kisebbek az északi szegelt fáinál.

2011. április 29., péntek

Tengelici rétek

Még húsvét másnapján kisétáltunk a Tengelic határában lévő
rétekre, hátha látunk valami érdekeset

Hangyák a közönséges farkaskutyatejen

A rét számunkra legérdekesebb eseménye egy lótücsök
"születése" volt

A frissen előbújt szépség

A mocsári gólyahír mintha megritkult volna gyermekkoromhoz képest

Mocsári béka kúszik  fel a gyermekláncfűre

2011. április 26., kedd

Bonyhád parkjai és fái

Bonyhád büszkén hirdeti magáról, hogy a Perczelek városa.
A városban valóban több kúria található, amik a családhoz
köthetők: a két legfontosabbat a fenti, második katonai
felmérés térképén kék karika jelzi.Mindkettőhöz park is
kapcsolódott. Ezek dendrológia értékeit mutatom most be.


A Perczel utca 7-9. alatt fekvő "kúriakomplexum" kertje hosszan húzódott
a város határáig. A park végében állt ez a hatalmas platán. Törzskerülete
5m körül lehet. Mögötte látszik a sudár tölgy.

Bonyhád legszebb fája ez a mai művelődési ház előtt álló tölgy.
Törzskerülete túl a 4m-en.

Az egykori park sokat csonkult az elmúlt évtizedekben. Egységét több kerítés
megbontja. A Perczel utca 7 udvarán találjuk a két nagyra nőtt páfrányfenyőt,
és ritkábbnak  számító  gyantás cédrust.

A Perczel-kúria, az egykori kollégium ma üresen áll. Parkja is gondozatlan.
Ezt az épületet és parkját a fenti térképen a kisebb kör jelöli. Előtérben egy
többtörzsű kőris. Ez a kis park 1975 óta helyi védettséget élvez. Korábban
ez a park is sokat csonkult. Mai fái kb. 100 évesek lehetnek.

Éppen virágzik a liliomfa.

A park meghatározó fája ez a szép hárs.

A parkban áll még egy  régi kúria.

A zománcgyáros Perczel Béla alapította ezt a kastélyt és parkját is 1908-ban.

Az elmúlt 100 évben több fa ért el szép méreteket.
A legszebb talán a kúria előtt álló két tulipánfa lett.

2011. április 23., szombat

Gemenci túrák Pósfai Györgyékkel: 3.A Rezéti-Dunánál

Délutáni túránk a Rezéti-Duna melletti halászházhoz vezetett. Lényegében azt
az utat jártunk végig, amit az idén januárban végigjártam.

Barna kánya és réti sas együtt.  A kondenzcsíkot nem ők húzták :-)
A réti sast most már biztosan megismerem, és szinte lépten-nyomon
 találkozom vele.

A Gemenc eddig ismert legnagyobb szilje, (ha a bátai többtörzsűt nem számítjuk.)

Magányos disznó a parti mocsárban finomságok után kutat

Rezéti csendélet

Sárga gévagomba

Kecskebékák

A Fás-Duna

A rezéti erdészház udvarán nyoma veszett a piros fazéknak. Van helyette fekete
bogrács

Asszonyaink csodálattal nézik a rezéti 600-as tölgyet

A rezéti halászházak nagy nyárfája

György a rezéti halászházak 7m feletti nyárfát mérni

400-as tölgy

A malacok már szedik is kis lábaikat, a kocák még nyugodtan falatozgatják a
Rezéti-Duna iszapjában a férgeket, kagylókat

A Cserta-Duna

A Vén-Duna a nap végén

Gemenci túrák Pósfai Györgyékkel 2. A Forgó-tó

A Forgó-tó füzeseinek felkeresésére is engedélyt kaptunk

A Gemenc legigazibb tava. Itt írtam róla

Listás szil a tóparton

Több profi természetfotós képén láttam már, hogy varjak vagy hollók
"gyötrik" a királyi réti sasokat. A tó fölött is láttuk, amint ez a sokkal
kisebb madár űzi a hatalmas réti sast.

A tó távoli szegletében búbos vöcskök lejtik násztáncukat.

A Forgó-fok. A Forgó-tónak három foka volt, ebből kettő ma is megvan.
Az északi részen keleti irányba vezetett a mintegy fél kilométerre lévő Dunához
egy fok, ami ma már nincs meg, neve is feledésbe veszett. A keleti irányba
ma is kivehető a Sudár-fok. A képen pedig a nagyon is élő Forgó-fok
látható. (A foknevek tisztázásához köszönöm ShG segítségét)

György átkel a Forgó- fokon.

A szarvasok a tavon való átkelés sokkal egyszerűbb módját használják.

Nem könnyű listás füzet találni . Ez is alacsonyan elágazó.

Ez meg lemaradt a 6m-es határtól.

Panorámakép

Megint nyárfák hozzák a listás méretet

Ős füzes 1.

Ős füzes 2.