2011. április 10., vasárnap

A Gerecsében

Tardos, a gerecsei turizmus központja.
Kellemes kötelességek erre a vidékre szólítottak, amit összekapcsoltam már ismert
fák felkeresésével. Pósfai György gerecsei képeit lásd itt.

 Indításnak egy 500 feletti bükk a Tardos felé vezető út közelében.

Impozáns törzs

A kónya vicsorgó bükkösök jellegzetes élősködő növénye

Ez a gyertyán sem kerül már listára

Sártványpuszta felé tartva a Bikol-patak mentén hatalmas fákat rejt az erdő
sűrűje. Előtérben a  675cm-es öreg, alig élő tölgy.

A patak mentén álló idős fák, jobb oldalon a hatalmas tölgy

Sártványpuszta felé tartó kiszélesedő vizenyős réten egy nagy fűz is áll

A jóval 7 m feletti fűz kettős törzsű volt, de egyik ága letört

Az út mentén néhány nagy akác is akad. A képen elől álló túl van a 3,5m-en.

Gyönyörű 500-as tölgy Sártványpusztán

A kerülete nem túl nagy, de mégis páratlan szépségű

A Gerecse turistatérkép jelöli, útikönyvek megemlékeznek róla, mégis szinte
jelentéktelen tölgy az országos kéktúra mentén

Kilátás a Gerecse oldalából észak felé

A Sandl-hárs ismert fa, már Rockenbauer Másfél millió lépése is bemutatta.

Gyönyörű, kicsit csonkult fa, de mégiscsak a lista utolsó harmadából

Az 1930-as években épült hercegprímási kastély körül békésen legelésznek az
állatok.

A mangalica család viszont eléggé szabadon csatangol mindenfelé

A Tűzköves barlang bejárata az a kis fekete lyuk. Állítólag csak 20 méter
kötél kell a leereszkedéshez. (A nyílás ráccsal fedett)

Medvehagymás-keltikés erdőalj

A Jura-zsomboly

Kilátás a Kis-Gerecsei kőfejtőtől észak felé

A Pisznice-hegy kőbányáit már a rómaiak is használták. Állítólag ez a
leglátványosabb, de nem látogatható, mert a kerecsensólyom egyik legfontosabb hazai
költőhelye
A Kis-Gerecse egykori kőfejtője. A Gerecse említése nem képzelhető el kőbányái
nélkül. 

A Pósfai-féle listán szereplő másik listás hárs a Sandl-hárs közelében. A
GPS koordinátái bizonytalanok voltak, de ennek -látható módon-
ma már nincs jelentősége