Tardos, a gerecsei turizmus központja. Kellemes kötelességek erre a vidékre szólítottak, amit összekapcsoltam már ismert fák felkeresésével. Pósfai György gerecsei képeit lásd itt. |
Indításnak egy 500 feletti bükk a Tardos felé vezető út közelében. |
Impozáns törzs |
A kónya vicsorgó bükkösök jellegzetes élősködő növénye |
Ez a gyertyán sem kerül már listára |
Sártványpuszta felé tartva a Bikol-patak mentén hatalmas fákat rejt az erdő sűrűje. Előtérben a 675cm-es öreg, alig élő tölgy. |
A patak mentén álló idős fák, jobb oldalon a hatalmas tölgy |
Sártványpuszta felé tartó kiszélesedő vizenyős réten egy nagy fűz is áll |
A jóval 7 m feletti fűz kettős törzsű volt, de egyik ága letört |
Az út mentén néhány nagy akác is akad. A képen elől álló túl van a 3,5m-en. |
Gyönyörű 500-as tölgy Sártványpusztán |
A kerülete nem túl nagy, de mégis páratlan szépségű |
A Gerecse turistatérkép jelöli, útikönyvek megemlékeznek róla, mégis szinte jelentéktelen tölgy az országos kéktúra mentén |
Kilátás a Gerecse oldalából észak felé |
A Sandl-hárs ismert fa, már Rockenbauer Másfél millió lépése is bemutatta. |
Gyönyörű, kicsit csonkult fa, de mégiscsak a lista utolsó harmadából |
Az 1930-as években épült hercegprímási kastély körül békésen legelésznek az állatok. |
A mangalica család viszont eléggé szabadon csatangol mindenfelé |
A Tűzköves barlang bejárata az a kis fekete lyuk. Állítólag csak 20 méter kötél kell a leereszkedéshez. (A nyílás ráccsal fedett) |
Medvehagymás-keltikés erdőalj |
A Jura-zsomboly |
Kilátás a Kis-Gerecsei kőfejtőtől észak felé |
A Pisznice-hegy kőbányáit már a rómaiak is használták. Állítólag ez a leglátványosabb, de nem látogatható, mert a kerecsensólyom egyik legfontosabb hazai költőhelye |
A Kis-Gerecse egykori kőfejtője. A Gerecse említése nem képzelhető el kőbányái nélkül. |
A Pósfai-féle listán szereplő másik listás hárs a Sandl-hárs közelében. A GPS koordinátái bizonytalanok voltak, de ennek -látható módon- ma már nincs jelentősége |