2015. február 28., szombat

A Szedresi-sziget (A tarkasáfrányos rét)


Seres Milán tudósított  arról, hogy már virágzik a védett tarka sáfrány  szedresi réten. Ma reggel én is kimentem a rétre, de még nagyon szezon elei a hangulat. Ráadásul a szürke, esős időben az a néhány csenevész, ami már előbújt, ki se nyílt rendesen.   

A helyiek Szedresi-szigetnek nevezik a területet. Jöjjön egy kis történelem. Az 1.katonai felmérés térképén (1780 körül) még nem látjuk Szedrest, hiszen azt Bezerédj István csak az 1830-as években alapította. Az egykori ős-Sárvíz által alámosott magas part- ami  a vidék legfőbb jellegzetessége- jól látszik a térképen. A rét helyén ingovány. A Sárvízből már kiindul egy csatorna, ez a Nádor-csatorna, a mai Sió őse. Mellette a Sárvíz szabadon kanyarog még. Medina falu mellett Alsó-Apáti van jelezve, ez mellé települ majd később Szedres.
(Térképek: http://mapire.eu//)

A 2.katonai felmérés idejére (1850 körül) már a Sárvíz is kiegyenesítése is megtörtént. Az ingoványok helyén a kiszáradási folyamatnak megfelelően már ott van az a rét, ahová ma látogattam ki. Szedres is kiépült. Már két Apátipusztát is látunk, az alsót megkülönböztetésül Bözsánpusztaként is szerepeltetik. (Az igazság szerint a név helyesen Bézsán vagy Bésán lenne,  a bárói családról kapta a nevét.)  Később ezt Alsó-Apátinak nevezik el. Mellette az út mentén kis kereszt jelzi a temetőt, ahová szintén benéztem.  1850 óta itt lényegileg csak két nagy változás történt: Szedres nagyobbra nőt, és Alsó-Apáti (Bézsánpuszta) egy víztorony kivételével teljesen eltűnt

A rét.Szemben lévő meredek löszpartletörést  ma Cukor-hegynek nevezik a helyiek. 

Mivel túl sok látnivaló nem volt a réten, benéztem a szomszédos kis erdőfoltba, ami Alsó-Apáti egykori temetőjét rejti.

Mondhatni, hogy szinte már a folklór része volt a bárói, tiszttartói kripták szisztematikus kifosztása. Itt is a kripták oldalába vájt aknák nyomait látjuk. Természetesen a feltételezhetően nemes kőből állított síremlékek sincsenek már meg. 

Tipikus

A temető meghatározó fái  a 19.század végén nagyon népszerűvé váló amerikai eredetű nyugati ostorfák. Lehet, hogy ezek már kivadult példányok, mert jó ideje  invazív fajnak számít ez a fa.

Tipikus.

Még inkább tipikus. 

A szegényeknek csak egyszerű fakeresztre tellett. Sorsuk a gyorsabb enyészet. 

2015. február 23., hétfő

Keselyűsi negyed óra

Középfakopáncs. Ma kiugrottam Keselyűsbe, az ECTF gemenci találkozója ügyében volt megbeszélésem a Gemenc Zrt. vezetőivel. Negyed órával korábban érkeztem,  így ennyi időm maradt a Holt-Sióra, vacak, szürke időben, késő délután. Egy két fotót lőttem a kis Sonyval.

Van hal a Holt-Sióban

Kárókatona

Téli vendégek (nagy bukók, többször is láttam őket, valószínűleg át is telelhettek itt)

2015. február 21., szombat

Egy grábóci vadkörte

Oh, a Mecsek!

Őzeknek temetője

Tipikus. Vaddisznók szaladtak szerteszéjjel. 

Egy olyan kis zárványerdőbe mentem ma kora reggel Szálka és Grábóc környékére, ahol egy-két tanúfa áll még a ma már mindent elborító akácok helyett. Itt a legelők, szőlők  és szántóföldek közé beékelődve vannak még molyhos és cser tölgyek, vadkörték. A területre Tóth István Zsolt hívta fel a figyelmemet azzal, hogy egy nagy vadkörte koordinátáit adta át. Képet is küldött, ez alapján nekem nem tűnt listásnak, de egy utat mindenképpen megért. Különösen úgy, hogy 2014. november 14. óta nem voltam hajnali túrán.

Először erre a szerény vadkörtére mutatott a koordináta...

...de aztán meglett az igazi is a közelben.

Gyönyörű fa, de csak 275cm a kerülete. 300 cm a listára kerülés alsó határa, ezt csak 17 fa éri el.

A völgy alján löszbabákat hordott össze a víz.

Nem múlhat el hunyor nélkül ez az út sem.

Az idei első hunyoraim. Decemberben is volt már nyílt példány a Mecsekben, a Sötét-völgyben.

Ezen a meredek domboldalon fociztak valaha?

Nem tipikus focipálya. Ez az erdőfolt rejti a nagy vadkörtét.

Még egyszer a Mecsek. 

Ez a szegény őz a kerítésen belül ragadt.

Mindenütt drótok, kerítések. A Szekszárdi-dombságban ma már nem csak a szőlőket, a fiatal erdőtelepítéseket, hanem a szántóföldeket is elkerítik a vadkár mérséklése érdekében. 

A grábóci kolostor legjobb nézete

Citromsármány. Tavaszias madárdal szól a bozótosból.
Jégmintázatok a Szálkai-tározón

A tározó

A Mausz-kápolna

2015. február 16., hétfő

Pécsi kilátók

Pécsen jártunk, és ha már így alakult, felnéztünk a Mecsekbe, ami után valóságos komplexussá nőtte ki magát az irigykedésem a pécsiek iránt. 
A pécsiek meg sem érdemlik ezt a csodálatos helyet. A sípályán még 15-20cm-es jó hó, megy a lift, és nincs egy árva síelő sem.

Nem túl esztétikus, de annál hatásosabb etetők lógnak az erdőben. Irgalmatlan mennyiségű szén- kék- és barátcinkével. (Na jó, ez utóbbiból itt is sokkal kevesebb van.)

Kilátó a  Kis-Tubesen. Három dolog okozott itt meglepetés nekem. 1.Az 577m magas hegy déli oldalán is van még hó. 2. Egy  ismertető tábla szerint ezen a sziklagyepen több védett nővény nyílik, mint az egész Szekszárdi-dombságban. (Ezt el is lehet hinni, tavaly májusban pl. percek alatt ilyeneket találhat itt az ember).  3. A meglepően modern kilátó 1959-ben épült,az gondoltam jóval későbbi.. 
A Sós-hegyi kilátó a tubesi kilátóból

A Misina a TV toronnyal.

Kilátás a tubesi János-kilátóból az Orfüi-tavak felé

Igazi téli erdei séta volt. Lent a városban már 12 fok, fenn a Misina-Tubes nyergen még 20cm-es hó.

A Zengő és Hármas-hegy a Flóra-pihenőről a régi bányák aknáival.

A fehérhegyi víztorony 
Pécsbánya a Flóra-pihenőről.  Régen ekörül volt a híres pécsbányai gesztenyés, aminek nemrég törlését javasolták a természetvédelmi területek listájáról, annyira tönkretette a kéregrák.

2015. február 15., vasárnap

A Sáros és a Hátfő

Sic transit gloria mundi, ma már csak Keselyűsbe járok néhanapján. Gémek a Hátfői-kobolya jegén

A kékcinke a nádasok állandó madara

Jég 1.

Jég 2.

A Sáros a toronyból

Rég láttam ilyen alacsonynak a Sáros vízét, pedig a Sió továbbra is elég magas. A víz is nagyon tiszta.

Jég borítja a tavat

A sokat fotózott megrokkant fűz

Alig van víz a tóban

Ciszterci parkok és családi mélylélektan

A zirci apátság címere a nagyvenyimi egykori uradalmi központjuk homlokzatán. Nagyvenyim és Előszállás közt terület el  a zirci ciszterci ...