Jég 2., avagy WWF kontra Gemenc Zrt. , zárásként a keselyűsi tölgy növekedése.

Keselyűsi és egyéb téli képeim ürügyén a WWF és az erdészetek újkeletű vitájáról fogok írni. 

Közönséges pocsolyajég. 

Csörge- tó jéggel 1.

2.

3.

Keselyűs. Figyelmes szemlélő két lékhorgászt is észrevehet. 

És akkora keselyűsi képek alatt következzék tudósításunk a WWF kontra Gemenc Zrt. összecsapásáról:  Történt, hogy a napokban Gálhidy László a WWF Magyarország erdészeti programjának a vezetője a "szentélyerdők" lelkes kutatója,   bejelentés nélkül a Gemencbe jött szétnézni  egy munkatársával, és hát ahogy ez ilyenkor megszokott, fakitermelést, véghasználatot, tarvágást látott, talán még vadászokkal is összezördült.  Egy nemzeti parkban ezeket látva természetesen  -póriasan fogalmazva- "kiakadt", talán előre programozottan. 

Mindezt kósza Facebook (FB)bejegyzésekből szedtem össze. Ritkán megyek fel a FB-ra, korántsem biztos, hogy mindent elolvastam, pro- és kontra.  A WWF, a Gemenc Zrt, vagy a DDNP (Duna-Dráva Nemzeti Park) honlapján egészről nincs (még) semmi. A DDNP-től egyébként semmi reakciót nem láttam még a FB-on sem. Frissítés: 2026. febr. 16-án felkerült a Gemenc Zrt. hivatalos válasza is, ami itt olvasható. 

 A Gemenc Zrt. erdészeinek reakciói nagyjából a következők voltak: 1. "Illett" volna bejelentkezni.  2. Messziről jött ember össze-vissza írdogál. 3. Minden tevékenységük törvényes, jogszerű. gondosan tervezett, kutatásokkal alátámasztott. Az erdőgazdálkodás visszafogott még annyit sem termelnek, amennyire törvényadta lehetőségük van. 4. A kőrisvészt és szárazsági vészhelyzetet is figyelembe kell venni a tarvágások esetén 5. A kőriseknél és más fáknál nincs természetes újulat, telepíteni kell. 6. A Gemenc Zrt. a DDNP-vel közösen sokat tesz a természet védelme érdekében. 

Itt most egy pillanatra elfüggesztjük a történetmesélést és egy távoli pillantást vetünk a keselyűsi tölgyre, amit megmértem, és a kerülete 593 cm-nek adódott. Erre még visszatérünk.

Folytassuk: A mindenféle hozzászólások közül egyet emelnék ki. Felső Barnabás a Gemenc egykori legendás természetvédelmi őre arról írt, hogy a Gemencben ügyködő fiatal erdészgeneráció össze sem hasonlítható a régebbivel, a mostani már nagyon tudatosan hordoz magában egy természetvédelmi szemléletet is. 

Én 2024. áprilisában nagyjából kiírtam magamból minden "okosságot", ezt követően még elmentem egyszer a Kopácsi-rétre megnézni, hogy csinálják a horvát kollégák az idegenforgalmat egy ártéri erdőben, aztán elhatároztam, hogy ezt követően leteszem a gemenci lantom. 

Keselyűsbe kijárok még persze, de nem csábulok el már nagyon a rengetegbe. Betartom a jó hosszú tilalmas időszakokat, jobbára csak a kevéske és unalmas turistaútvonalakon baktatok fel-alá, ezeket már ezerszer láttam.   

         Annyi történt még, hogy amikor a nemzetközi turista térképeken megjelent egy újabb "illegálisnak" tűnő hosszútávú túraútvonal, ami a Gemenc magterületén halad keresztül, akkor ezt jeleztem a Gemenc Zrt.-nek és a DDNP-nek is. Válaszoltak is, hogy majd intézkednek. De erről is már írtam, jobbára csak rögzítem, hogy nincs új fejlemény. A Sultans Trail 312-es és 313-as szakasza azóta is változatlanul ott halad át a Gemenc szívén.  Van már élménybeszámoló is róla, és 9 nyelven ír róla a wikipedia. Lehet, hogy most tavasszal én is végigjárom a gemenci szakaszát, mert a reakciókat -pontosabban azok hiányát- lehet úgy értelmezni, hogy  megtűrt lett, mint a Gemencen Bajától Bátáig átmenő zarándokútvonal. 

Még néhány didaktikus megjegyzés, mielőtt 3 műholdfelvételt közlök:
 1. A Hohe Tauern nemzeti parkban is láttam hatalmas tarvágásokat, mert  a pusztuló lucosok intenzív lecserélése zajlik. 
 2.Kecskére nem lehet bízni a káposztát, mert meg akarja enni azt, "az van a vérében."  Egy erdőgazdaságra csak megkötésekkel lehet bízni egy nemzeti parkot, mert fakitermelés és fatelepítés "van a vérében." Persze nem csak a Gemenc van erdészetre bízva, mint ahogy az a Bükkben a Tar-kőről készült felvételen is látszik, és a Bükk sokkal "hagyományosabb" nemzeti parkunk, mint a Gemenc.   
3. Jó, hogy gazdálkodik a Gemenc Zrt., és tűzifát is ad el? Persze, én is - amióta több lábra állítottam a fűtésemet- , gemenci  szillel tüzelek. (A tölgyet és a dombsági akácot elkapkodták előlem.)
 4. Ma Magyarországon 15% körül van azok aránya, akik kizárólag fával fűtenek. Ausztriában 30% felett. (Ausztriának nagyobb az erdősültsége, de erdeinek java fenyves,  a tüzelésre jobbára használt lombhullató erdők területe nagyjából azonos.) Van  azért Ausztriában felelős természetvédelem vagy elégetik erdőiket ?  Van természetvédelem. 

Marylandi Egyetem Globális erdőváltozási térképén nézünk át 3 ártéri nemzeti park erdőváltozását. A műholdképek elemzésén alapuló felső, 2000-es alaptérképen a Dunától északra (és egy kicsit délre is)  eső Donau Auen Nemzeti Park látható. Az alsó térképen kis színes pöttyök jelzik, hogy 2000-2025 közt hol voltak tarvágások a fenti területen. 

Ugyanezt nézzük meg a horvát Kopácsi-rét természetvédelmi területről, ami Dunától nyugatra található. Azt meg kell említeni. hogy a Kopácsi -rét neve nem véletlenül rét, amit a térkép zölden erdőnek jelöl, az ligetes rét is lehet.  (A keleti rész Szerbiához tartozik, ott nem védett az erdő.)

Végül a Gemenc zárja a képek sorát. A módszertanról és jelölések finomságáról lásd az eredeti honlapot.  

Ez a keselyűsi tölgy legnagyobb odva. Magyarán nem nagyon odvasodik. 2011-ben egy nagy oldalsó ága letört, de azóta nem látok rajta jelentős romlást.  

 

Növekedése  erőteljes, több mint 3 cm/év, sőt gyorsuló ütemű. (Az utolsó kettő az én mérésem, a korábbiak Pósfai Györgyé. A péterhidai kidőlése után most az sem tudom, hogy ez örvendetes vagy aggasztó fejlemény? (Az utóbbi években a Holt -Sió vizét magasan tartják az aszályok idején is.)

Apadó vizek 3. , környékbeli dombok

Hattyú a Csörge-tóban.

Állapota nem tragikus, bár 60-70 cm hiányzik.

Élet a tavon.

A tó határozott bűzt árasztott, amit már máskor is éreztem, de szerencsére ez nem állandósult állapot. Valami természetes eredetű "izé"lehet A vize enyhén zavaros. Tele van apró halivadékokkal, döglöttet nem láttam. 

Itt a szélek felé habot is vet a víz. 

Évek óta áll ez szekér egy domboldali pajtában Várdombon.

Felfelé.

A római kő. Mivel nincs rajta felirat, ez a hagyomány nehezen igazolható. Az tény, hogy valahol itt ment a limes, és került feliratos római mérföldkő Várdombról a múzeumba. 

Tipikus 1.

2. 

Kilátás a Sárköz felé.

Egy szurdikon ereszkedünk lefelé.

Már nem mozdul.

Ez még jó formában van, a Sötétvölgyi-tóból szállt fel.

Itt víznek kéne lenni.

Már láttam ilyen alacsonynak ezt a tavat.

Ez a patak már nem tölti a tavat.

Egész tisztes gyertyán.

Fények.

 

Unalmas január

Ennél izgalmasabb kép nem lesz. Ködös alkony a mecseknádasdi Schlossberg felett. 

A Schlossberg lábánál szép nagy fűz. 

Az idén sokkal kevesebb madár jön az etetőre. Őszapók nagy ritkán. 

Kékcinkék még ritkábban. 

A  hónap nagy része szürke hidegen telt el. Néha azért sütött a nap.  

Zomba.

Kis dombságunk legmagasabb része. 

Az Őcsény melletti Somos-göröndön az egykori Orbosztai-legelő szélén egy listás tölgy, amit most megértem ismét.

2017-ben 527 c-rel került fel a Pósfai-listára. Azóta egyenletesen 2,1-2,2 cm-t nőt évente átlagosan. Most januárban még nyilvánvalóan a 2024-as növekménye van meg, de év végére ez a görbeszakasz is kiegyenesedhet. 

Magyar szavanna.

A Somos-görönd az egykori Báta nevű Duna-ágat követi. A Báta egykori medrében hatalmas fűzroncsok. 

Régebben mértem itt 800-ast is, meg egy csomó hatszázast, de mára már szinte mind szétesett. 

Az egykori Orbosztai-legelő és az Ózsáki-tó helyén ma már szántóföldek vannak. Sokat száradt ez a vidék 140 év alatt és még nincs vége.

Távolban a Gemenc. 

Egy-két nyárfa még vegetál a földek közt. 

Befagyott a Holt-Sió Keselyűsben. 

Jég.

Vajon mit csinálnak a dolmányos varjak a befagyott Sároson? 

A Sötétvölgyi-tóról jön néhány kép.

A Zengőn csodás téli világ van 20 cm -es hóval, zúzmarával de oda nem jutok el.  

Be kell érni ennyivel, ha sikerül.