2011. január 30., vasárnap

Faddi erdősávok

Füzek a  Tolnai-Holt-Duna partján.
A holtágtól nem messze húzódik egy fasor, amire dr. Almási István,
kiváló szekszárdi természetfotós hívta fel figyelmemet

A szántóföldek közt húzódó fasor belsejében először egy roskatag kettős fűz
szúrt szemet. Két szorosan összenőtt, alacsonyan szétágazó, de vagy 8-9 m-es
kettős fűz lehetett egykoron. Az egyik fele azonban teljesen kidőlt, de a
másikban még van élet.

A legnagyobb meglepetés ez a gigantikus romhalmaz volt a
sűrűben, amit én egy tölgy romjainak néztem, de lehet nyár is,
  A hozzátámasztott túrabotom
 120 cm magas. A még álló rész is csaknem 6m-es kerületű, pedig egy nagy
rész lehasadt róla.

Egy listás méretű szürke nyár 635cm-es kerülettel.

Távolról is szépen mutat

A sűrűben még számos egykori hatalmas fa csonkja
található. A fasort az 1856-60 körüli kataszteri térkép
is jelöli .

Egy rendkívül sok törzsből álló, alacsonyan elágazó szürke nyár egy másik,
Fadd felé tartó fasorban

A soktörzsű nyár távolról

Hatalmas belvizes foltok a fasor mentén. Ez okozta vesztem is, a jég még
vékony volt, beszakadt alattam, és egy idő után már nagyon fázott elázott
lábam. 

2011. január 29., szombat

Kisújbányai (neuglasshitei) túra

Kereszt Mecseknádasd  (Nadasch) és Óbánya (Altglasshite) közt.
(A hivatalos német átírásban a Glasshütte alak szerepel, én viszont a helyi
sváb kiejtés szerinti Glasshite alakot vettem át.)
Apám 75 éves, és még soha nem járt Kisújbányán.
Bár élete nagy részét a 7 km-re
lévő Mecseknádasdon élte le,sőt fiatal korában még a mecseki
erdőgazdaságnál is dolgozott, de valahogy ez a falu kimaradt eddig
életéből. Sokszor járt a közelben,
számtalanszor látta a falut távolról, de  ide soha nem vetődött el.
Ma ezt pótoltuk egy kellemes 16 km-es gyalogtúrával.

Az óbányai temető

Kereszt a temetőben. Az 1863-ban emelt kereszt felirata betűhíven:
"RENOWIERT ZUR ERINNERUNK VON HEIMKER AUS RUSZLAND"
Az 1957-ben végrehajtott renoválást tehát a "málenkij robotból"
hazatért szerencsések adományaiból végezték el.

Óbányán és Kisújbányán még számos eredeti 19.századi nádasdi kereszt
áll. 

Kereszt az óbányai faluvégen

György talált rá erre a szép listás ezüst juharra az óbányai faluvégen

A Kisújbányai-völgy 

A Kisújbányai-völgy híres csepegő sziklája

A Ferde-vízesés

Csonka kereszt Dr. Péceli Endre emlékkövével. Dr.Péceli a környező falvak
orvosa volt. Családi történeteink közt is szerepel, hogy kisgyermekkoromban
milyen hősiesen gyógyított meg egy nagyon súlyos kanyaróból.Élete
végén  Kisújbányára vonult vissza. Akkoriban még volt a falunak
néhány  tősgyökeres lakosa.

Kereszt a kisújbányai templom mellett

Kisújbánya üdülőfaluként éldegél ma, de itt is sok ház eladó.
 18.sz. végi templomát nemrég szépen felújították.
Van abban valami elkeserítő, hogy három gondozott, szép "sváb" falun
(Mecseknádasd, Óbánya, Kisújbánya) végighaladva rengeteg "Eladó"
feliratot láttunk a házakon. Néhány évvel ezelőtt még sok német és holland is
 vett errefelé házat magának. Ma már mindenki csak eladni akar, pedig
ilyen szép vidéket és falvakat nem sokat találni az országban.

Panorámakép a Cigány-hegyről a Zengő és a Hármas-hegy felé

Kilátás Cigány-hegyi kilátóból a Dobogó felé

Zúzmarás fák

2009 karácsonyán már felfedeztük a Dögkút-tető listás méretű bükkjét.

2011. január 24., hétfő

A Brányoki-erdőben

A  világrekorder szálkai bika szobra. 1891-ben ejtette el a
vadat a Brányoki-erdőben Reinspach János, helyi vadász.

Szent Vendel szobra, háttérben a híres Brányoki-erdő.

Mint a katolikus német falvak mindegyikében,
Szálkán is sok az útszéli kereszt.

A Brányoki-erdő ma nem túl érdekes. Telepített akácosok, tarra vágott
csertölgyesek jellemzik.

A fák közt a helyenként nehezen követhető Dél-Dunántúli Kéktúrán haladva
feltűnik a Szálkai-tó

Reinspach János mai utódjai a tóparton hagyják a zsigereket a hajnali
sikeres vadászat után.

Ismét visszatérve a faluba 

2011. január 22., szombat

A szedresi Holt-Sárvíznél

A Gemencben csaknem 8m-es a víz, a töltésig kijött a Duna. Így más terep után
néztem. A Holt-Sárvíz partját jártam végig Szedres határában

A holtág panorámaképe.A Holt-Sárvíz szép, nyugis hely, de itt szerényebb
a lépték mindenben a Gemenchez képest 

Szedres határában is mindent visszafoglalt a víz az idén, ami egykor az övé
volt. 

A hídjapusztai kastély mellett felkerestem az egyik legnagyobb lepényfánkat.
Sajnos legnagyobb ága letört, a többit is visszavágták. Még eléldegélhet
így csonkán egy darabig.

2009 májusában még így nézett ki.
A fát 334 cm kerületűnek mértem. A Pósfai-féle falistán a
lepényfa nem szerepel, a Bartha-félén kettő nagyobb van ennél.
 (Koordinátái: 46º 28.89' és 18º39.81')

Induláskor még a sáfrányos réten is körbenéztem, hátha a januári tavasz
már előcsalogatott egy-két sáfrányt is, de semmit nem találtam.

2011. január 15., szombat

A Zengő bükköseiben

Az indulás panorámaképe a Hosszúhetény melletti Tiszoszélből a Hármas
hegy felé, amelynek tetejét egy vihar tépázta meg

Ugyanez a nap végén

Tömeges volt a kankalin, ami így január közepén szokatlan

Májvirág is volt már

A Zengő északi oldalán az ismert ősbükkös melletti részt néztük át.
Tisztes 350-es kerületű bükkök akadtak

A vidék egyik legimpozánsabb bükkje a "Gazsi-fája" fa.

A "Gazsi-fája" fa is egy tisztes, nagyon sudár 300-as

Szép bükkösben áll a Mária-kápolna

A hóvirág is előbújt a püspökszentlászlói kápolna mellett

Tavaszi időket idézett a  hunyor tömeges megjelenése is

A legnagyobb bükk is csak 389cm-es volt

2011. január 8., szombat

A Rezéti-Dunánál

Hajnali indulás Baja-Dunafürdőről, végig az Alföldi Kéktúrán. Tavaly már
végigjártam, de érdemes volt még egyszer végigmenni rajta.
 Récék a Vén-Dunán.

Az első komoly új fa. 670-es fűz, de határeset. Alacsonyan elágazik.
(46 12'21";18 53'42")

A Káposztás-Duna foka a Vén-Dunánál

Gyönyörű fűzes a Káposztás-Duna alsó végénél.

Reggeli fények

Az első komoly szil találat a Gemencben. Egy 440-es vénic szil a Káposztás-
Dunánál. (46 12'32";18 53'25")

Mutatós, szép fa ez a szil.

Utam egyik legnagyobb tölgye, nem messze a listás sziltől. 487 cm.

A Káposztás-Duna

Füzes a Káposztás-Dunán

Méretes nyárfa a Káposztás-Duna partján.

630 cm-es törzskerület. (46 12'43";18 53' 21")

Ezen a felvételen látszik az is, milyen volt az út minősége. Nem kell nagy
fantázia ahhoz, hogy elképzeljük az út jellegét erős olvadás után.

Ez a szekér eddig jutott.

Tavaly februárban már listára került ez a 720-as nyár a Fás-Duna partján.

Megvan még a piros fazék a kis-rezéti erdészlaknál, de belapították.
(Lásd itt a 21-es fényképet)
Hogy milyen érzések kavaroghatnak egy ilyen fazék lelkében, arról hallgassuk
meg ezt a dalt. :-)

Az erdészház körüli nagy tölgyek, háttérben a listás 600-as.

Az erdészlak udvara

A Rezéti-Dunához kiérve jégmadár húzott el előttem, magasan réti sas
keringet,egy fa alacsonyan lévő ágáról pedig valami más ragadozó
suhant el

Így telente a Rezéti-Duna lenyűgöző csodálatos madár-kavalkádjával. 

A Rezéti-Duna panorámaképe

Nyári kenutúránkon találtunk rá  erre csaknem 9m-es
hármastörzsű nyárra.

Alapötletem az volt, hogy a Rezéti-Duna homorú magaspartján még számos
nagy nyárfa lehet, amit a kenuból nem láthattunk.  A rezéti halászházakig
mentem. Itt három nagy nyárfa is volt. Egy 640-es közvetlenül a parton áll.
(46 14'09";18 53'13")

Ennek a hatalmas hármastörzsű megmérésére nem maradt
már bátorságom. Az első megmérése közben feltűnt, hogy
egy nagy német juhász alszik jámboran az egyik halászház
udvarán. Mikor ehhez a fához közelítettem, hangos morgással
jelezte, hogy felébredt. Lehet, hogy meg volt kötve, de nem
kockáztattam, sietősen távoztam. A harmadik nagy nyár
egy félbetört, halott fa. 

Már ismert listás 692-es nyár a parton.

A Katyas-fok felé kitérve több szép fát láttam. A 360-as szil mögött egy
magasan ketté ágazó nyár 740-es kerülettel, és egy alacsonyan elágazó fűz.
(46 13' 21";18 52'35")

Ezt a meredek partoldalon álló fát is sikerült Györgynek
a kenutúránkon megmérnie. 

Nem akármilyen ilyen terepen egy nagy fa körbemérése.

A Kattyas-fok partján egy kéttörzsű 874-es nyárfárra akadtam. Kéttörzsű volt,
egyik fele letört. Így már nem olyan impozáns fa. ( 46 13'19";18 52'26")

Közel a tavasz?

Kárókatonák nézik az elhúzó récéket, és az úszkáló szárcsákat

A Cserta-Duna felől lendületes zubogón keresztül folyik a víz a Vén-Duna
felé.

Búcsúzóul egy kettős törzsű listás fa Vén-Dunánál, amit már
korábban megmértem 

Ciszterci parkok és családi mélylélektan

A zirci apátság címere a nagyvenyimi egykori uradalmi központjuk homlokzatán. Nagyvenyim és Előszállás közt terület el  a zirci ciszterci ...