 |
| Nem valószínű, hogy ötnél több embert foglalkoztat jelenleg az országban a Bárány-fok és a Szilágyi-fok "rejtélye", de ennek ellenére talán érdemes közzétenni ezzel kapcsolatos "eredményeimet". A "rejtély" lényege az, hogy a Bárány-fokinak nevezett szabadidőközpont közelében lévő fokot Szilágyi-foknak hívják egyesek. De akkor hol van a Bárány-fok? Helyszíni szemlézéssel a múltkor már tisztáztam, hogy a Szilágyi-fok a Borrév-fokba csatlakozik. Ma bejárva a Szilágyi-fok környékét, az idei magas vízállásban újabb fokot térképezhettem fel. Az egész környéken sok az apróbb tavacska, és minden jel szerint a Szilágyi-fok egy egész komplexumot alkotott. |
 |
| A képen látható fok a Szilágyi-fokba torkollott egykoron. |
 |
| Tetszenek a jégen kialakuló mintázatok. |
 |
| A "rejtély" megoldása érdekében a Tolna Megyei Levéltár térképeit kellett segítségül hívnom. Böhm Ferenc, a tatai Esterházy-uradalom kiváló mérnöke 1772-ben készítette el a Sárvíz- szabályozásokhoz kapcsolódó pontos térképét. Ezen világosan látszik, hogy a Bárány-fok a Holt-Dunán keresztül észak-déli irányba vezet. A mainál északabbra fekszik, a mai Taplós-Duna alatt ágazik ki. Böhm térképén még a borrévi csárda is szerepel. (Böhm még nem észak-déli tájolást használt, ezért a térképet elfordítottam.) |
 |
| Egy másik 18.századi térkép egy kicsit más helyen, lényegében a mai Bárány-fok helyén tünteti fel a "Baron-fokot" (Az I.katonai felmérés térképe, ez a bárányfoki tanösvény egykori ismertetőjéből származik) |
 |
| Két generációval később a szintén nagyon elismert mérnök, Beszédes József 1834-es tervén már nem tünteti fel a név szerint a Bárány-fokokat. Közben jelentős munkálatok zajlottak a környéken, valószínűleg a fokat is érintően elkészült egy jelentős Duna-töltés. A Szilágy ekkor még egy vízjárta dűlő neve, de a Dunából a mai fok helyének környékén több fok is kiágazik. |
 |
| Az 1850-as években készült kataszteri térképen már a Szilágyi-fok a mai alakjának megfelelően, hosszan kelet-nyugati irányba nyúlik. A bogyiszlói átvágás már megtörtént, de a Duna medre még széles. A Dunával párhuzamosan fut a valószínűleg természetes eredetű Borrévi-fok, ebbe csatlakozik a Szilágyi-fok, ami egy rövid átvágással közvetlenül a Dunával is kapcsolatban van. Az egykori Bárány-fokoknak a térképen semmi nyoma. Ez tehát a 19.századi munkálatok során jelentőségét vesztette, de még a 20.században is kirándulóközpont névadója lett. Így persze újabb kérdések tehetők fel. Az eddigi tudásunk szerint a 19.században a fokgazdálkodás már leáldozóban volt. Ennek ellentmond egy jelentős mértékű bővítés, ami a Szilágyi-foknál a 19.században kellett, hogy megtörténjen. A Szilágyi-fok csak ritka kivétel, vagy árnyalnunk kell a fokgazdálkodás hanyatlásáról kialakult a képet? A Bárány-fok azonosítását lásd itt. (Arról persze van tudomásunk, hogy még a 20.században is voltak nagy fokásások. Ekkor készült el Rajtman-fok, amellyel a Nagy-Decsi-Holt-Duna halállományát sikerült kizsákmányolni.) (A térképek forrása: http://www.archivportal.arcanum.hu ) |
