2011. január 7., péntek

Bárány-fok, kontra Szilágyi-fok

Nem valószínű, hogy ötnél több embert foglalkoztat jelenleg az országban
a Bárány-fok és a Szilágyi-fok "rejtélye", de ennek ellenére talán érdemes
közzétenni ezzel kapcsolatos "eredményeimet". A "rejtély" lényege az,
hogy a Bárány-fokinak nevezett szabadidőközpont közelében lévő fokot
Szilágyi-foknak hívják egyesek. De akkor hol van a Bárány-fok?
 Helyszíni szemlézéssel a múltkor  már tisztáztam, hogy a
Szilágyi-fok a Borrév-fokba csatlakozik. Ma bejárva a Szilágyi-fok környékét,
az idei magas vízállásban újabb fokot térképezhettem fel. Az egész környéken
sok az apróbb tavacska, és minden jel szerint  a Szilágyi-fok
egy egész komplexumot alkotott.

A képen látható fok a Szilágyi-fokba torkollott egykoron.

Tetszenek a jégen kialakuló mintázatok.

A "rejtély" megoldása érdekében a Tolna Megyei
Levéltár térképeit kellett segítségül hívnom.
Böhm Ferenc, a tatai Esterházy-uradalom kiváló
mérnöke 1772-ben készítette el a Sárvíz-
szabályozásokhoz kapcsolódó pontos térképét.
Ezen világosan látszik, hogy a Bárány-fok a
Holt-Dunán keresztül észak-déli irányba vezet.
A mainál északabbra fekszik, a mai Taplós-Duna
alatt ágazik ki.
Böhm térképén még a borrévi csárda is
szerepel.
(Böhm még nem észak-déli tájolást használt, ezért
a térképet elfordítottam.)
Egy másik 18.századi térkép egy kicsit más helyen, lényegében a mai
Bárány-fok helyén tünteti fel a "Baron-fokot"
(Az I.katonai felmérés térképe, ez a bárányfoki tanösvény
egykori ismertetőjéből származik)

Két generációval később a szintén nagyon
elismert mérnök, Beszédes József 1834-es
tervén már nem tünteti fel a név szerint a
Bárány-fokokat. Közben jelentős munkálatok
zajlottak a környéken, valószínűleg a
fokat is érintően elkészült egy jelentős
Duna-töltés. A Szilágy ekkor még egy vízjárta
dűlő neve, de a Dunából a mai fok helyének
környékén több fok is kiágazik.


Az 1850-as években készült kataszteri térképen már a Szilágyi-fok a mai
alakjának megfelelően, hosszan kelet-nyugati irányba nyúlik.
 A bogyiszlói átvágás már megtörtént, de a Duna medre még széles.
 A Dunával párhuzamosan fut a valószínűleg természetes eredetű  Borrévi-fok,
 ebbe csatlakozik a Szilágyi-fok, ami egy rövid átvágással közvetlenül a
Dunával is kapcsolatban van.  Az egykori Bárány-fokoknak a térképen semmi nyoma.
 Ez tehát a 19.századi munkálatok során jelentőségét vesztette,
de még a 20.században is  kirándulóközpont névadója lett. Így persze
újabb kérdések tehetők fel. Az eddigi tudásunk szerint a 19.században a
fokgazdálkodás már leáldozóban volt. Ennek ellentmond egy jelentős
mértékű bővítés, ami a Szilágyi-foknál a  19.században  kellett, hogy
megtörténjen.  A Szilágyi-fok csak ritka kivétel, vagy árnyalnunk kell
a fokgazdálkodás hanyatlásáról kialakult a képet?
A Bárány-fok azonosítását lásd itt.
(Arról persze van tudomásunk, hogy még a 20.században is voltak nagy
fokásások. Ekkor készült el Rajtman-fok, amellyel a Nagy-Decsi-Holt-Duna
halállományát sikerült kizsákmányolni.)
(A térképek forrása: http://www.archivportal.arcanum.hu )

Fák és vadmacskák a Gemencben

A hétvége főszereplői közül az egyik. A hétvégén hajtóvadászatok voltak a Gemencben, amiről a Gemenc Zrt honlapja - nagyon helyesen é...