 |
| Kopácsi-rét igazi turisztikai attrakciója a Kopácsi Látogatóközpont. |
 |
| A tökösi kastélytól 10 perces autóút után érünk ki a töltésre, ahonnét először vethetünk pillantást az igazi Kopácsi-rétre. |
 |
| Panorámakép a hatalmas kiterjedésű vizenyős rétről. A terület kevesebb mint harmadát borítja erdő. |
 |
| Az itteni töltés is nagyszerű kerékpáros út, 32 km hosszan vezet át a Kopácsi-réten. Ráadásul a gemencivel ellentétben nem csak a széleken, hanem az egyik szakaszon keresztülszeli a magterületet is. Mivel a Kopácsi-réten nincsen a töltés mellett közvetlenül erdő, azért az itteni töltésutak egyben remek panorámautak is. |
 |
| A látogatóközpont cölöpökre épült épületei és sétaútja. A kínálat itt a következő: Pénztár és ajándékbolt, kávézó, egyszerű étterem, kiállítás a Kopácsi-rét élővilágából (sokkal szerényebb, mint a tökösi kastélyban, de még a pörbölyi "Gemenc kincsei" is nagyobb és látványosabb), pihenő helyek padokkal, asztalokkal, mellékhelységekkel, kerékpártároló. A kiállítás és a cölöpökön álló sétaút 2€-os jeggyel látogatható, aki hajójegyet vesz, annak ezt nem kell külön megfizetni. |
 |
| A nagy attrakció itt a hajókázás, erről még lesz szó. |
 |
| A kopácsi faluszél és a töltés közt 2,5 km-es sétaút vezet cölöpökön egy mocsár felett. |
 |
| A vízi növények még nem borultak virágba, így a fő látnivalót most két hattyú jelentette. |
 |
| Persze nem Svájcban vagy Ausztriában járunk, a sétaút kb. fele már annyira rossz műszaki állapotban van, hogy le kellett zárni, így a sima földi sétautakra kényszerül az ember. |
 |
| A sétautak vége felvezet a töltésre, ahonnét egy zsilipről vethetünk pillantást a Szakadás nevű csatornára és öblére. A magyar név használata nem indokolatlan. A környék a régmúltban kizárólag magyarlakta volt, és a szomszédos falvaknak (Kopács, Laskó, Dárda stb.) ma is jelentős a magyar lakossága. A természetvédelmi terület munkatársainak kb. harmada magyar. |
.jpg)
|
Elképesztő méretű halak garmadája. A kárókatonák úgy látszik nem esznek meg mindent.
|
|
 |
| 13 óra előtt valamivel értünk a központba, de csak a legutolsó, 16 órakor induló hajóra válthattunk jegyet, a korábbi háromra már elfogytak. Így maradt időnk ebédre, sétára, nézelődésre. A töltésről a zsilipnél lekanyarodtunk a Szakadás-csatorna melletti erdőbe is. A három óra tartalmasan telt, nem unatkoztunk. Hétköznap egy hajó indul csak óránként. Összesen három hajó van. |
 |
| A Szakadás partján hatalmas kárókatona telep. |
 |
| Kicsit távolabbról. |
 |
| A látogatóközpont és a kikötő egymástól 1,5 km-re van. A töltésen 40 fő szállítására alkalmas "kisvasút" 2 €-ért közlekedik, de természetesen lehet sétaúton is menni. |
 |
| Még néhány kép a cölöpökön vezető sétaútról. |
 |
| Békalencse. Szitakötők, békák viszonylag kis számban még. Szúnyog szerencsére még semmi. |
 |
| Ezért jó a hosszú nyak. |
 |
| Hazai viszonyokhoz képes meglepően sok mocsári teknős. |
 |
A kikötőből indul a kiránduló hajónk. A hajók nagyon profin néznek ki elektromos motorral működve hangtalanul siklanak a csatornában. Az 50 perc alatt 7 km-t tesznek meg oda-vissza. Mindez 12€-ba (kb.4680 Ft) kerül. A sztenderd hajókázás mellett egyénileg be lehet fizetni előzetes egyeztetés után motorcsónakos utakra is, itt az ár azonban a csillagos egekig mehet fel egy több órás út esetén.
A pörbölyi kisvasút menettérti jegyára 2700 Ft, az út egy órás, de a Lassiban kicsit vár a vonat, valamennyit lehet nézelődni közben. Tavasszal a kisvasút csak szombat-vasárnap napi 3 alkalommal, nyáron pénteken is közlekedik. Kopácson tavasztól a hajók naponta járnak, de rá kell kérdezni, hogy mikor. Rugalmas a menetrend, hétvégeken akár több hajót is indítanak, az órás váltásnál is sűrűbben. |
 |
| A hajóút eléggé mozgalmas. |
 |
| Mindjárt az elején elmegyünk a kárókatonák telepe mellett. |
 |
| Majd irány a csatorna. |
 |
| Szinte kapkodom a fejem a sok látnivaló miatt. A jégmadarat nem is tudtam megörökíteni. |
 |
| Tipikus. |
 |
| Jellegzetes csatorna melletti tájrészlet 1. |
 |
| 2. |
 |
| Szinte a műholdak magasságában egy fekete gólya. A címerállat rétisas nem tűnik fel most. |
 |
| Kárókatonák, tőkés récék. |
 |
| Sok a szürke gém is. |
 |
| Tipikus. |
 |
| Gyökerek. |
 |
| Békát fogott a szürke gém. |
 |
| Hangulatos az út. |
 |
| Visszafelé még közelebb megyünk a kárókatona telephez. |
 |
| 2. |
 |
| Kétségtelenül az út legérdekesebb része ez. |
 |
| Elmegyünk egy kis sziget mellett is. |
 |
A természetvédelmi terület munkatársai is esti portyára indulnak.
|
Következtetések
A kopácsi parkoló a hajókázás 4 órás indulásakor tömve volt. Legalább 40-50 autó állt ott csütörtök délután, A tavaszi szünet utolsó előtti napja volt. Pörbölyön csak az ingyenes vadmegfigyelőt lehetett megnézni ekkor. Kopácson a parkolóban körbesétáltam, külföldi autó csak mi, meg egy német rendszámú volt, de ez jelenthetett vendégmunkást is. Számos eszéki (OS) és pélmonostori (BM) rendszámot láttam, de ez nem tette ki az összlétszám felét sem. A többség tehát távolabbi helyekről jött. Még 4 zágrábi rendszámot (ZG) is láttam, ami ide 300km. Nem igaz tehát az, hogy csak a negyed órára lévő 90 ezres Eszékről látogatnak ide az emberek. Az itteni horvátok nem gazdagabbak a dél-dunántúliaknál (ez a régió 46%-on áll az EU átlaghoz képest a vásárlőerő-paritáson mért GDP-ben, a Dél-Dunántúl 52%-on). Mi akkor az oka annak, hogy a Kopácsi-rét látogatottsága legalább duplája a gemencinek?
1. A természetvédelem Horvátországban
Megkockáztatom hogy Horvátországban a természetvédelem komolyabb dolog, mint nálunk, bár mindkét országban a védett terület aránya csaknem azonos, 9-10% körüli. Horvátországban 8 nemzeti park van. Ezek a nagy nemzetközi hírű parkok mind a tengerparton illetve a Dinári-hegységben találhatók. A nemezti parkok jogilag szigorúbb feltételeket követelnek meg, mint nálunk. Ez mellett 12 "természeti park" van. Ebből már 5 a szlavón területre esik, 3 középhegység jellegű, 2 vizes élőhely. Ezek jogállása gyengébb, például egyes területeken itt van erdő- és nádgazdálkodás, vadászat, halászat is. Nagyjából ez felel meg a mi nemzeti parkjainknak. Ebbe a kategóriába tartozik a Kopácsi-rét is. Ezek a természeti parkok, - így Kopácsi-rét is- külön kezelés alatt állnak ellentétben a Gemenccel, ami nem önálló, hanem a Duna-Dráva NP egy "félreeső" területe. A magyar természetvédelem egyik sajátossága az, hogy a területeknek nem egy gazdája van, hanem hármas tagozódást mutat. Három - lényegiben ellenérdekelt - fél közt van felosztva az ország, így a nemzeti parkoknak is több kezelője van: 1. Erdőgazdaságok 2. Nemzeti Park Igazgatóságok 3. Vadásztársaságok. (A Gemencben legalább az 1. és 3. egybeesik.) A Kopácsi-réten a természetvédelmi szerv jelenléte egyértelmű, mert ő a gazda, a Gemencben a nemzeti park jelenléte látens. Vajon nem lenne eredményesebb a hazai természetvédelem, ha az évtizedes hagyományok dacára a nemzeti parkok magterülete egységesen a nemezti parkok kezelése alá tartozna?
A Gemencben a Gemenc Zrt. adatai szerint az idegenforgalom hatalmas deficitet termel. Nem tudom, hogy a Kopácsi-rétnek milyenek a gazdasági mutatói. Az viszont tény, hogy Horvátországban az idegenforgalom európai viszonylatban is kiemelkedő eredményességű. Elképzelhető, hogy a főként az Adrián megtermelődő jövedelmekből jut ezekre a keleti végekre is.
2. Gemenc és a Duna-Dráva Nemzeti Park
Az előzőből következik, hogy DDNP markánsabb jelenlétére lenne szükség. A Gemenc Zrt. is próbálkozott 2014 környékén Keselyűs fejlesztésével, de úgy érzem ilyen irányú fejlesztési elképzeléseiket feladták. A korábbi kudarcba fulladt próbálkozások után (erről lásd
itt) a Nemezeti Parknak (vagy Szekszárdnak) újra kéne próbálkozni Keselyűsben. A csárda vagy a felújított Kádár- villa, vagy a Nemezti Park kezébe kerülő kibővített vasúti fogadóállomás épülete lehetne az új látogatóközpont. Tudom, hogy voltak már ilyen próbálkozások, de számomra érthetetlen, hogy miért kapott EU-s pénzből pl. az alföldi mezőgazdasági jellegű területen
Tyukod 11 kilátót, miközben a Nemzeti Park ilyen irányú próbálkozásait elutasították.
3. A kétpólusú, turistabarát Gemenc kialakítása
A Kopácsi-rét kétpólusú (Tökös, Kopács) a Gemenc egy. (Pörböly). A Gemenc Zrt. egy vasúti átrakodót és fatelepet hosszú évek szívós munkájával egy látványos és népszerű Ökoközponttá épített át. Azért kutyából nem lesz szalonna, Pörböly magán viseli az "ipari környezet" egykori terheit, például távol van a vizektől. Keselyűsben minden adott, ott a Sió és a Holt-Sió, könnyen elérhető a Duna. Kopács tanulsága, hogy a hajókázásra is lehet idegenforgalmat építeni, ha azt jól csinálják, és a támogatásokat jól használják fel. Keselyűsben lehetne kenuzni (a pecásokkal való összeveszések közepette!) hajókázni, kerékpározni, kisvasútazni sőt Kopáccsal ellentétben turistaútak is kialakíthatók lennének. Eleven kapcsolat alakulhatna ki a Bezerédi-síkon keresztül a Dunaparttal, és így létrejöhetne egy turisztikailag is vonzó természeti vidék, ahol nem kéne milliárdokból "Noé bárkája" és egyéb fenntarthatatlan "csimbumcirkusz" Mi kéne ehhez? Némi pénz, szándék, szemléletváltás. És itt az álmodozások végére is értünk.
