Hagyományos püspökszentlászlói hétvége. (Rövid értekezés a bánáti bazsarózsáról.)

Baráti társaságunk már több mint 30 éve tavaszi és/vagy őszi időszakban járja a Keleti-Mecsek erdőit. 

Útban a Zengő felé, gyertyán hatalmas odva. Ez a gyertyán nincs még a listán. 

Atalanta lepke.

Egy pocsolyában ebihalak, jobbról felvert, finom iszap terjed. 

A Zengőre vezető meredek kaptató mentén ismert, listás kőris. 

Mellette alacsonyan elágazó társa. 

Igen jó állapotú erdők ezek. 

A csúcs hétemeletes kilátójában hideg szél fogad. A Villányi-hegység felett már esik. 

A Hármas-hegy felett süt a nap. Szeszélyes április. Volt ennél szeszélyesebb is a közelmúltban. 2022. április 4-én és 2021. április 14-én havas túrát is lehetett tenni. 

Kisebb dilemma volt a kilátóban, hogy ez most a Duna, vagy egy távoli halastó. Mivel a nagyított képen tisztán kivehetők Mohács tornyai és kupolái, ezért ez a Duna. Ha a mohácsi  Dunáról  látni a Zengőt akkor a Zengőről is látni a mohácsi Dunát. 

Pécsvárad templomai. (Református, Mindenszentek-kápolna, Nagyboldogasszony-plébániatemplom)

A Dobogó környéke észak felé. 

Hetény és a Nyugat-Mecsek. 

A nyugati oldalon egy medvehagymás mentén ereszkedtünk le, amit három képben mutatok be. 

2.

3. 

Ígéretes bükk...

...és Gyertyán. 

Baráth Gábor mohácsi művész főként gumiabroncsból készít zseniális szobrokat. Nem messze, Máré várnál is van egy alkotása, az Ércnyelő sárkány. Itt, Szentlászló és Hetény közt a Kőmorzsoló óriást készítette el akácból. Ez a szobor  gyerekeknek készült utazós játék egyik állomása, de ettől függetlenül is egy kiváló szobor szerintem. Szerencsére a Mecsekben van még jó szobor, ilyen például Tóth Attila óbányai Skóciai Szt. Margitja.  Van persze szerintem kevésbé jó is, de ezeket most nem is népszerűsíteném. 

A Hetényi-völgy egykori malmának pincéje. 

Két éve május elején nagy tömegben nyílt az emblematikus bazsarózsa, most alig találtunk még el nem nyílt példányt. 

A Mecsekben kultusza van a bazsarózsának. Kicsit utánajártam mit is lehet tudni erről a növényről. Volt egy olyan érzésem. hogy kicsit túl van "hájpolva".  Erre utalt az is, hogy csak magyarul olvasható a wikipedián a bánáti bazsarózsa címszó, azaz feltámadt bennem a gyanú, hogy megint egy csak "Magyarországon világhírű" esetről van szó. Pontokba szedve osztom meg kutakodásom eredményeit. 

1. A növényt először Kitaibel Pál írta le 1799-ben Hosszúhetény határából és Somogyból (?), de ez a munkája csak később került elő. 
2. Önálló fajként határozta meg Anton Rochel osztrák-magyar botanikus a bánáti vizsgálódásai alapján 1828-ban.  Innen ered a neve. 
3. 1960-ban Soó Rezső,  a magyar botanika egy nagy alakja viszont kerti bazsarózsa alfajaként határozta meg. Így a tudományos neve Paeonia officinalis subsp. banatica (Rochel) Soó lett. Egyebekben (pl. jellemzők, előfordulások)  a wikipédia magyar szócikkét tekintem alapnak,  ami főként erre a cikkre épül. 
4. A nemzetközi wikipedia szócikkek a mediterrán és szubmediterrán vidékeken rendkívül elterjedt  kerti bazsarózsa öt vagy hat alfaja közt említik. A bazsarózsák megítélésében nincs tehát konszenzus. még az alfajok számát illetően sem. 
5. A Googel Scholar tudományos kereső több mint 200 olyan cikket közöl az elmúlt mintegy másfél évtizedből, amelyek valamilyen módon említi a növényt. A szerzők csak kisebb része magyar.  Ez a 200 feletti cikkszám rendkívül magas.  Összehasonlításul,  a másik híres endemikus mecseki fajról,  a mecseki nőszőfűről csak  34 találata van.
6. A rengeteg szakcikk absztraktja közül csak néhányat néztem át, olyanokat, amit ígéretesebbnek véltem. Ezekből megállapítható, hogy továbbra is általánosnak mondható az alfajként való besorolása, bár néhány, főként magyar szerző igyekszik önálló fajként elismertetni. Folynak genetikai és más korszerű vizsgálatok is, ezek eredményei azonban számomra zavarosak, nem értettem meg az ilyen cikkekből mindet. 
7. Saját tapasztalataink szerint. a leírásokban előforduló legnagyobb állománysűrűségüként leírt terület, a "Zengő gerincein" , nem pontos. Helyette inkább  a "Zengő környékén" vagy "Püspökszentlászló-Hosszúhetény környékén" lenne a megfelelőbb.
   (Köszönöm, Horváth Balázs pontosításait.)   

Összességében tehát a bánáti bazsarózsa nincs "túlhájpolva". Valóban rendkívüli fontosságú, nemzetközi érdeklődést kiváltó fajtáról van szó, aminek kiemelt védettsége  nagyon is indokolt. Érdkes, hogy a hasonló státuszú mecseki nőszőfű nem élvez hasonló védettséget. 

Az idő vasfoga.

Benéztünk az arborétumba is. 

A liliomfa is elvirágzott már. 

Jegenyefenyőkből katedrális. 

Az arborétumban a bazsarózsa számos kertiváltozata is megcsodálható. 

A duglászfenyők közül a legnagyobb ránézésre megközelítette a listás méretet. 

Időnként változik ennek a Máriának a helye. 

Az illatos fűszercserje Észak-Amerika délkeleti feléből származik. 

A kerti gyöngyvessző igen kedvelt faj. 

Ez valami haranglábforma kerti változta lehet. 

A kis tó. 

Élő és holt. 

Templomkapu.