2014. szeptember 21., vasárnap

Szekszárdi források és egy listás házi berkenye

Nemrégiben közadakozásból megújult a Remete-csurgó környéke. A vizét is bevizsgálták, ihatónak minősült, hordják is azóta rendületlenül a szekszárdiak az elég rossz ízű csapvíz kiváltására. A forrás támfala mellett közvetlenül feljuthatunk a Kálváriára. Ezzel teljesen értelmetlenné vált az 50m-rel lejjebbi zárt kerítéskapu és a tiltó tábla.

Az I. katonai felmérés részlete. A csurgó a régi térképeken Maria Brün(dl) (Mária-kutacska) néven szerepel, és ez a név marad rajta évszázadokon át. Csak a 20.században kapta meg a Remete-csurgó elnevezést. Az elnevezés is utal rá, hogy a neves Mária- búcsús hely volt a Remete évszázadokon át.(A térkép forrása: http://mapire.eu/hu/

A Kálvária is megújult az elmúlt időkben, szintén közadakozásból

Az én életemben ez a szép hárs már nem lesz listás. Most 345 cm-nél tart, de lassan gyarapszik.

A Kálvária keresztjeinél régebben János és Mária is állt a keresztek tövénél.  A szépséges Mária Magdolna pedig még néhány éve is meg volt. Sajnos ezek nem kerültek vissza a helyükre, mint már erről egy helyütt búsongtam.  Szent János torzója még mindig ott hever a bokrok alján. De hova kerülhetett a szépséges Mária Magdolna, a szekszárdi barokk legszebb alkotása?

Ez Szekszárd kétségtelenül legmeghittebb helye, amit a közelben nyílt kertvárosi negyedek sem tudtak teljesen tönkre tenni.

Ha elindulunk innen kis, rejtett ösvényeken, ilyen házacskákhoz érhetünk

A templomkert, a most már teljesen értelmetlenül  zárva tartó kapuval . (Mellesleg a kerítést amúgy is mindig letapossák mellette.)

A Kálvária és a Remete -kápolna közt áll egy 222cm-es kerületű házi berkenye. Ezzel a kerülettel kiérdemli listás helyezést. 

Nagy odvában lódarazsak élnek.

Egy hárssal és a kápolnával.

Erdei szemeslepke

Szekszárd belterületén lévő másik forrás építészetileg sokkal igényesebb kialakítású. Nagy kár, hogy a belvárost tehermentesítő nagy forgalmú út mellett van, vize (ha egyáltalán folyik) sem iható, felette még bőven folytatódik a város. Újabb  divat szerint ez is a Szt. Lászlóról, városunk védőszentjéről lett elnevezve, mint annyi minden más az utóbbi időben.

Ciszterci parkok és családi mélylélektan

A zirci apátság címere a nagyvenyimi egykori uradalmi központjuk homlokzatán. Nagyvenyim és Előszállás közt terület el  a zirci ciszterci ...