2017. május 1., hétfő

Athén: A Nemzeti Kert

Az ember néha eljut Athénba, hála iskolájának. Így megláthatja, hogy a város legjellegzetesebb madarai (a szokásos parlagi galambokat leszámítva) a szarkák, akik az Akropoliszon is jelen vannak, és ügyesen megélnek ezen a számukra kietlen helyen a nagyszámú turistának köszönhetően. Háttérben Hephaisztosz-templom az Agorán.

Athén kevés zöld területtel rendelkezik. Ezek sorából is kiemelkedik Oldenburgi Amália görög királyné parkja, amiből az idők során a Nemezi Kert lett. A bajor királyi pár német botanikusokkal terveztette meg a parkot az 1830-as években.

A parknak csak néhány részlete hozott lázba. Ilyen részlet a Washington-pálma sora.

Ez a pálma Kalifornia, Arizona, Mexikó tájékán őshonos.

Lugas

Hatalmas európai ciprusok is vannak itt.. Ezek hellén földön őshonosak, a görög táj jellegzetes fái.Néhány fagytól védettebb, mediterrán jellegű hazai parkban is nő egy-két példány.(Folly-arborétum, PTE füvészkert)

Lugas 2.

A park tavaiban rengeteg teknős él és szaporodik.

Szegélykőnek helyenként antik faragványok is megteszik. Háttérben már a fás alkörmös (Phytolacca dioica) egy kisebb példánya.

Megint egy európai ciprus hatalmas példánya.

Az aleppói fenyő is a mediterrán táj jellegzetes fája, persze nem ekkora méretben.

Kétségtelenül  a fás alkörmös gyakorolt legnagyobb hatást a dendromán lelkemre. Ezek a fák komoly dilemma elé állítanák a Pósfai-kritériumokat, ha megélnének nálunk. De nálunk nem télálló ez az Argentina és Uruguay környékén élő faj.

Végre egy hazai ismerős, egy öreg eperfa meghasadt teste.

Végezetül a fás alkörmös egy másik példánya.