2017. március 30., csütörtök

A Szekszárdi-dombság tölgykirálya és egyéb bagatellek

2011-ben találtam ezt a szép tölgyet a szálkai Oberwaldban. Akkor 488cm-nek mértem, de az rég volt, azóta sokat szigorodtam. Talán ennek tudható be, hogy most csak 492cm-nek mértem. Azóta elkerítették az erdő egy jó részével egyetemben.
Szép sudár fa, az állaga se romlott hat év alatt.
A környéken mindenfelé medvehagyma.
Mocsári gólyahír az Oberwald előtti ingoványban

Az ingovány maga

Két rétisas is kering, hol máshol, mint a Széptölgyesi-tavaknál.
Szürke gém a nádas sűrűjében.
Szárcsa haldöggel szöszmötöl

A tavat ismét benépesítették a búbos vöcskök.
A part menti füzek már tavaszias pompában.
Erdei pinty
Még sok az odvas keltike is

Ez tipikusan szekszárdi, a Csatári-völgy. A szépségéről lehet vitázni.

Májvirág.

A Lapos-völgy a Hármas-halom nyergéről.

Oberwald felé.
Kilátás az oberwaldi Temető-hegyről a Rác-erdő felé.

Csillagvirág

Csillagvirág rovarral.

2017. március 25., szombat

Mi újság Hőgyészen?

Röviden: semmi. Megint nem tudtam bejutni a borzasztó állapotban lévő granárium északi oldalán lévő elhagyatott részre. A ronda vaskerítéssel körbekerített terület mindkét kapuját zárva találtam. Pedig itt több biztató platán is látszik.

Már több mint 7 éve bezárt az Apponyi-kastélyszálló. Tavaly nyáron  lehetett arról olvasni (de még véletlenül sem a megyei lapban), hogy 2014-ben (?) valaki megvette a milliárdos összegért kínált épületet, ezt hivatalosan nem erősítették meg, aztán az idén év elején állítólag ez a külföldi (szaudi) illető is meghalt. Az egészből engem az érdekelt, hogy milyen állapotban van a kastély és a parkja, ami dendromán ébredésem szempontjából is döntő jelentőségű. A park most sem látogatható, két kapuja is lánccal lelakatolt, de kerítés mentén körbejárható. Ez alapján úgy tűnik, nincs rossz állapotban az együttes, sőt a park számos bokrán, fáján a tavaszi metszést is elvégezték, a nyesedékek összegyűjtve még a parkban hevernek.

A park büszkesége, a hatalmas platán is jó állapotban van.

A másik listás fa, a hatalmas odúval rendelkező, a 65-ös út mentén álló platán felett is megállt az idő, már 9 éve is azt gondoltam alig él, de szinte semmit nem romlott az állapota. 
A kis kastély udvarán is egy hatalmas platán áll.  A kerítés felirata alapján itt is kastélyszálló működik, de eléggé elhagyatott itt minden.Itt 9 éve is csak zárt kerítést találtam.Mostani állapotáról egy ingatlanpiaci hirdetésben tudunk meg többet,  450 millióért eladó ez is. Úgy látszik nem volt nagy üzlet kastélyszállókat álmodni Hőgyészre.De legalább ezek jó állapotban vannak, nem úgy, mint az uradalom többi épülete.

2017. március 22., szerda

Tavaszi nagyüzem mifelénk

Új faj a Sároson, kendermagos réce. Ez is eddig nem nyilvántartott faj volt errefelé. Nem túl jóf elvétel, szenvedő zoommal, igen messze volt, de mégis csak ez a bejegyzés egyetlen újdonsága a már unalomig ismert tavaszi zsongásból.

Szokásos hangulatok a Sároson.

A hattyúk nem tipikusak errefelé.

Tipikus

Kis kócsag is gyakori errefelé.

A keselyüsi Holt-Sió partján

A keselyűsi erdőkben rengeteg gyönyörű csillagvirág nyílik most.

Sokkal szebbek itt a csillagvirágok, mint a Szekszárdi-dombságban

A tüdőfű már a Szekszárdi-dombság jellegzetes növénye.

Bogláros szellőrózsa a Gurovica-erdőben.

Odvas keltikék szokásosan, tömegesen.

Igyekeztem most az élességelmosás trükkjével élni.

A Gurovicai-erdő tömény csodabogyós állománya

A csillagvirág sokkal szerényebb dombvidéki változata-

Tobzódás

Galambvirág

Tobzódás 2.

Még egy galambvirág, de most már nemsokára vége lesz.

Legyen azért hunyor is.

Még egy szellőrózsa csokor, és akkor most már tényleg vége a tavaszi virágok bemutatásának. Tavaly március 12-én ugyanezeket fotóztam ugyanitt, 1-2 hét tehát a késés, de gyorsan be fogja hozni a természet ezt.

A végére legyen inkább akkor a gurovicai hollópár egyik tagja.

2017. március 19., vasárnap

Lovaskocsikázás Karapancsán


Torma Zoltán és felesége Karapancsára invitált a mai napon egy kis erdei lovaskocsikázásra, nagy fák reményében. Pósfai Györgyékkel együtt már egy mini dendromán találkozóvá fejlődött ez az esemény.Köszönet Zoltánnak a szokásos ügybuzgalmáért.
Mielőtt szétnéznénk az erdőben, nézzük meg mit mutatnak a mapire.eu térképei a területről. A 18.század végi állapotok alig emlékeztetnek a maira. Szantova, a mai Hercegszántó biztos pont. Mellette egy széles Dunaág kanyarog, ami a Mohácsi-sziget keleti széle.

A 19.század közepén már ismerős nevek és formák köszönnek vissza. A Stari Dunav (Öreg-Duna) csaknem szabályos kör alakú íve már jól kivehető. Szomszédja a Karapancsai-erdő, amelynek szélén a hasonló nevű vadászház áll. Északon a Kadia még csak egy sziget neve.

A 19.század végén a térképrészlet északi részén már megjelenik a Ferenc-tápcsatorna, ami alaposan átrajzolja majd a környék vízrajzát, és alapvetően hajózási céllal épült.

1941-ben a Ferenc-tápcsatorna még nem nyomta el teljesen a többi holtágat. A Karapancsai-erdőben már megjelennek az erdészeti szelvények.

A mai állapotokat az openstreetmap.org térképe tükrözi, egy jelentős hibával. Ezen a Ferenc-tápcsatorna, mint kis jelentéktelen kis erecske szerepel, valójában szélesebb, mint az Öreg-Duna, vagy a Kadia, de már régóta nem hajózható. A térképre ráírtam egy-két földrajzi nevet, hogy jobban  tudjunk tájékozódni. Pirossal a lovaskocsival, feketével a gyalog megtett útjainkat ábrázoltam.
Utunk főszereplői a karapancsai indulásnál.

Egykor nagy halastórendszer volt az erdő területén. Természetvédelmi megfontolásból felhagytak itt a gazdálkodással. A tórendszer gyors eutrofizációval reagált erre.

Helyenként lóval is nehéz volt a terep.

Sok errefelé is az ültetvény.

A Keskeny-erdő széle 400-as tölgyekkel indított.

A hihetetlenül sudár tölgyek erdeje ez.
Az Öreg-Duna partján is sudár tölgyek tucatjai.
Több 400-as tölgy után egy szillel próbálkoztunk, de ez sem érte el a 400-at.
Tipikus.

Nyári lúd a holtágban.
A nap fénypontja.
Reménykedtünk egy 600-asban, de csak 588 cm lett.
Határkő a horvát-magyar határnál. Itt nincs kerítés a sok holtág és mocsár miatt, de rendőri és határőri jelenlét markáns errefelé is.  Minket is kiszúrt egy őrjárat, de nyilván nem jámbor dendrománokot kerestek, úgyhogy tovább méricskélhettünk, sőt még újabb tippeket is kaptunk. 

A "láncos kutya" korszakban még erőteljesebb volt a határzár, a holtágon keresztbe is volt valami védmű.

Mintázat...
...erről.
Pontosan a holtág partján is áll egy hatalmas tölgy.
Erősen a víz fölé hajló törzse megmászásra csábít.
Problémás a mérése.
Elkel a mászástudás, a találékonyság...
...és a családon belüli összhang. Nem volt hiábavaló, 501 cm.
Néznek minket, fiatalok, még nem bizalmatlanok.

Aztán elegük lesz a nézelődésből, és hátsójukat mutatják.
Zoltán arról olvasott, hogy itt Karapancsán  a mocsárciprus állományban történő nevelésével is próbálkoztak. A helyi erdészekkel meg is lett ez a hely.

A legnagyobb túl a 400-on.

Tipikus.

A harmadik listás.
Egy fűz is a listára ért a mocsárciprusok mellett.
A Ferenc-tápcsatorna. A vízben egy esőkabát úszik, amit a menekülők  használtak. Sok helyütt láttuk nyomaikat, szétdobált vizes palackok, pokrócok, esőkabátok.
Az egykori halgazdaság mellett iszonyatos mennyiségű szarvascsont.
Még egy faágra is jutott belőle. Mögötte egy listás nyárfa. Mint megtudtuk, a vadhús-feldolgozás után viszik ide ki csontokat sakálcsalinak.
A karapancsai kastélyparkban is voltak érdekességek. Listás vadkörte.

Erdei fülesbagoly listás tiszafán...

... és fenyőn.

A három listás tiszafa közül kettő van a képen.

A kis kastély

A park, háttérben a nagy kastély .Ezekről már régebben írtam egyszer.

Listás eper a hercegszántói Mária-kegyhelyen.
Eggyel nőtt a rötyik száma hét év alatt.Összesen 13 fával bővült ma a lista, a sok-sok élményt nem is számolva.