2020. február 21., péntek

Leánykő, aranybánya, felaprított cseresznye

Magyaregregy környékén tettem kisebb túrákat. A falu feletti dombokról pazar kilátás van a Mecsekre. A képen  a Dobogó-kő.

Odafelé nem sütött a Nap. A meteorológia szerint délutánra kisüt. Gondoltam, visszafelé csinálok több képet innen. Erre visszafelé már majdnem esett. A Hármas-hegy. 

Komló és a pécsi tévétorony.

Máré-vár, a háttérben kikandikál a Zengő is.

Sok-sok hunyor.

Felfűztem ezt a listás bükköt, amit Deáky Péter talált. Pósfai György 2012-ben 454cm-nek mérte. Én most 464-nek.

Igen szép fa, és egészségesnek látszik.

Sok-sok mecseki túrám ellenére most látok életemben először lónyelvű csodabogyót.

Igen változatos vidék ez.

Egy szurdokra akadtam. Szép, lemezes homokkő kandikál ki a földből.

Jó sejtettem, hogy ez a Leánykőhöz fog vezetni.

Májvirág.

A Leánykő sokkal jobb hely, mint  gondoltam.

A kő legendája elég sablonos, legfeljebb visszafogott szexualitása újszerű. A kővé vált elátkozott leány és fiú ugyanis itt nem egymás mellett van, hanem egymáson, és akkor váltak kővé, amikor éppen  megismerték egymást, bibliai értelemben.
(Itt a sorok írója, most visszafogja magát, és nem javítja ki a bejegyzés címében szereplő Leánykőt a kattintásvadász Kőszexre.)

Elég jó kis szurdok van mellettük.


A kis erecske szelíd szurdokban tart Kisvaszar felé, innen a neve Vágyom-völgy, ami elnevezés szépen harmonizál a Leánykőhöz.

A jövetelemnél sokkal lágyabb úton megyek visszafelé Magyaregregynek.
Magyaregregy határában egy másik helyet is felkeresek. A Völgységi-patak széles kavicságya mögött felsejlik az aranybánya szája. Régebben már kerestem, de nem találtam meg.
A patakon gázlót keresve megközelítem a szűk bejáratot.
Átkúszva a szűk járton a tárna kitárul. Két járat indul el, a bal oldali szűk, a jobb oldali szélesebb. Ezen indulok el a fényképezőgépem LCD-jének gyenge fényében. (A lámpát és a mobilt elfelejtettem.) Ez még hosszú expozícióval készül.

Ez már vakuval.
 
Földre tett géppel 30 másodperccel exponálok.
A tárna szája a mélyből.

Aztán már 30 másodperccel sem látni semmit a képeken, marad a vakú.


Érdekes zárványok, mini telérek a falakon.

Janus Pannonius az 1460-as években, pécsi püspökként kapott arany bányászatára jogot Mátyás királytól. Reuter Camillo régész az 1960-as években meg is találta a közelben egy érczúzó malom romjait. Ennek ellenére valószínűbb, hogy ez nem középkori bánya, hanem a 19.században a környéken megindult "kincskeresés" maradványa, bár ki tudja.


Jáger Viktor doktorijából megtudom azt is, hogy nem csak itt kerestek aranyat, hanem a környéken több helyütt, Kárászon, Óbányán, Ófalun is. Mégsem lett a Kelet-Mecsek egy Eldorádó.

 Párszor  jól beverem  a fejem. Legközelebb nem csak lámpát, hanem biciklis bukósisakot is hozok.

Egy nagy vadcseresznye emléke elcsalt a Pásztor-forráshoz is.

Ma nem gyarapodik a falistám.

Szép bükkös van errefelé.

A dendrománia sokkal komolyabb dolog, minthogy rámérjek erre a bükk-bükk-gyertyán szendvicsre.
Különben is mennyi lenne most a listahatár 300, 400, 366 cm ?

A Vár-völgy sziklái.

A Vár-völgy sziklái.