 |
| Somogy ma Pécs része, de gyakorlatilag egy teljesen különálló falu. Régen híres bányásztelepülés volt. A határában lévő három bányatavat kerestem fel, pécsi dolgom végeztével. |
 |
| A dombok alatt húzódó egykori bányászkolónián mentem végig. Meglepett az itteni bányászházak építészeti igényessége, ami még ma is, így megkopva is nyilvánvaló. Több képet, talán jobbat is csináltam volna ezekről a fachwerkes házakról, de kezdetben csak idegenkedő tekintetek fogadtak, aztán szóltak is, hogy ne fényképezgessek itt. Szót fogadtam. Az egykori bányászkolóniák társadalmának átalakulása ismert máshonnan is, Somogynak ez a része sem kivétel. Lejjebb a faluban megjelent a Pécsről falura költözők rétege is. |
 |
| Somogy felett az erdőben nyílik a téltemető. Én eddig nem tudtam mecseki előfordulásukról.A mecseki flóra jeles szakértője, Seres Milán is csak a pécsi botanikuskertet ismerte. Persze lehet, hogy ez a kolónia is kertből kivadult, de hát melyik nem az nálunk? |
 |
| Illatos hunyorok mérsékelt számban, koszlottan. |
 |
| Erős kaptató után felérek az egykori Rücker-akna helyére. Kilátás a Hármas-hegyre és a Zengőre. |
 |
| Szenes, fekete kőzeteken megyek. Talán egy egykori meddőhányó? |
 |
| Az első tó neve 25-ös tó. Állítólag a nevét a mélységéről kapta. |
 |
| Talán ez a legkevésbé látványos. |
 |
| A második tónak nincs neve. A mellette álló füzek jelzik, hogy igen változékony a vízszintje. |
 |
| Nem kívánok hosszan szólni arról, hogy milyen lehangoló a környék szemetessége. Ez egy szolid szeméthalomnak számít még. Közvetlenül az utak mellett ipari mennyiségű a szemét. |
 |
| Türkizkék színével ez talán a legszebb tó. |
 |
| A környék eléggé bolygatott, mély árkok, kisebb tavacskák maradtak itt a bányabezárások után. |
 |
| Az a fusi stílusú kis épület képviseli az infrastruktúrát a Rücker-tó partján. |
 |
| Az azonban látszik, hogy Rücker-tónak van gazdája. a horgászegyesület jóvoltából rend és tisztaság van a tóparton. |
 |
| Réteges szénfalak |
 |
| Visszatérve Somogyba megnézem ezt a rendkívül egyedi kis épületet. Ez a pofás kis házacska a Duna-Gőzhajózási Társaság (DGT) füstölője volt. A bécsi székhelyű DGT, nagyszerű német nevén a Donaudampfschiffahrtsgesellschaft, az 1870-es években emelte új szintre a mecseki szénbányászatot.( Ebből a környezetből származik a legendás Donaudampfschiffahrtselektrizitätenhauptbetriebswerkbauunterbeamtengesellschaft szó is.) A somogyi bányászkolónia is egy jól szervezett, "külön világ" volt, saját infrastruktúrával. Ennek része volt egy vágóhíd is, és a hozzá kötődő, mai napig fennmaradt füstölő. A társaság építette meg a Pécs-Mohács vasutat, és a mohácsi kikötőt is, ahonnét a szenet messzire lehetett szállítani. |
 |
| Ezen az emlékkövön minden lényegeset megtudunk a somogyi bányászat múltjáról. |
 |
| A végére még egy listás fa is kívánkozik. A somogyi óvoda előtt áll ez a 325 cm-es bálványfa, ami ugyan nem fog dendromán lázat okozni, de mégiscsak egy szép nagy fa a maga fajtájában. |
