2026. november 18., szerda

Klasszikus Dunakanyar és Pannonhalma

Ez a bejegyzés elsősorban a történeti, műemléki látnivalók ismertetésére fókuszál, de lesznek dendromán villanások is. 

Több mint 4 évtizede nem jártam Pannonhalmán.
Azóta történt egy s más, pl. az egyházak is vállalkozásba kezdhettek, amire pont Pannonhalma az egyik legjobb példa. Most számomra Pannonhalma egy szezonálisan visszafogott, de összességében  professzionálisan működő turisztikai-üzleti vállalkozás képét mutatta, nyilván a lelki dolgokba most nem is kívántunk elmerülni. A gimnáziumban őszi szünet volt, így kizárólag turistákat és turisztikai alkalmazottakat láttunk. A fő funkcióra utalva csak egy idős szerzetes suhant át a kerengő folyosóján, aki a nyugaton megismert szerzetestársak kötelező mosolya helyett szótlan mogorvaságba burkolózott.
Ma itt kb. 30 szerzetes él, míg a  főapátsági civil foglalkoztatottak létszáma ennek nagyjából a         tízszerese, az apátság gazdasági vállalkozásaiban dolgozók számával együtt már mintegy 1000 fő körül járhatnak állítólag.  Ma az apátság a környék legfőbb foglalkoztatója. Jellemző az is, hogy pl. a melki apátság honlapjáról tudhatjuk, hogy ott most 21 szerzetes és 340 polgári alkalmazott dolgozik, tehát ma a bencések "imádkoznak és dolgoznak" és dolgoztatnak (azaz munkát adnak.)
Kilátás a gyümölcsös kertek felől a kisvárosra. 
A Nyúli-dombok. 
Az arborétum kapujának historizáló jellege mutatja, hogy nem lehet a gyűjtemény nagyon régi. A rendtörténet szerint az arborétum ma is látható angolkert jellegét Szeder Fábián szerzetes kezdte kialakítani az 1840-es években.
Tetszetős összkép.
A híres levendulás.
Kicsit sétáltunk a parkban, ami tetszetős ugyan, de nem hemzseg a matuzsálemektől. 
Meghitt szakrális terek.
Őszi színek.
Kerti pavilon.
A dendromán közösség csak szerényebb fákat talált itt. Teket Attila vélhetően nagyon alaposan bejárta a kertet, és két kisebb vasfát és két tiszafát vett a listájára.
Szent Benedek szobra.
A 2010-es években zajlott az apátság nagy felújítása, ami vitáktól sem volt mentes. A rend ugyanis megbízta John Pawson angol sztárépítészt –  aki minimalista terveiről híresült el – hogy tervezze meg a templom új képét. Ő Storno Ferenc  1860-70-es évekbeli elképzeléseivel  teljesen ellentétesen,  a korai ciszterci építészet díszítetlen egyszerűségét választotta a helyreállítás vezérfonalának. Lebonttatta a Storno-féle szószéket, kiszedette a szentély színes üvegablakait, lecseréltette a bútorzatot és a padlót. Még a boltozat Stornó-féle falképeit is el akarta távolítani, de abba a helyi bencések se mentek már bele. Nekem ez az új apátság nagyon tetszik, de ezzel erős kisebbségben vagyok, olvasgatva az évtizeddel ezelőtti viták dokumentumait. 
Storno  munkái nem lettek teljesen felszámolva, a déli oldalhajóban,  jól érvényesülnek a 19. század végi ablakok.
A hazai gótikus szobrászat  két kiemelkedő alkotását is láthatjuk itt: Czudar apát ( †1365)  sírköve. 
Szigfrid apát ( †1365) sírköve.
Ezt a 2 szép sírkövet nézve eszembe jutott a bécsújhelyi 67,  két nappal korábbról. 
Az altemplom...
...és egy faragványa. 
Egy szép reneszánsz keret egy kápolna bejáratán. 
Elképzeltem, hogy milyen lenne a cseppkőboltozatos Szt. Benedek-kápolna, ha John Pawsont itt is engedik érvényesülni. A 19. sz. végi  historizáló építkezések és felújítások sok esetben szerintem nem értékteremtők voltak, hanem értékpusztítók. Véleményem szerint  Storno munkálkodása mellett ilyen például a pécsi székesegyház Schmidt-féle átépítése, és  ilyenek voltak a Budai Várnegyed elhibázott léptékű és stílusú palotái is. 
A turisták megtekinthetnek egy kisebb kincstárat is, ahol olyan értékek vannak, mint a Mátyás király által adott (később erősen "restaurált") kelyhe. 
Lényegében ez az egyetlen fennmaradt középkori kerengőnk. 
Storno visszafogottan, csak egy kis üvegablakot helyezett a mérművek közé, a keresztút egy-egy jelenetét.
A korábbi kerengő freskódíszes falának részlete az 1486-ban  készült új kerengő fala mögött, amit egy szondázó ablakban találtak meg. 
A Porta speciosa, a templomot a kerengővel összekötő 13. századi, vörösmárvány bélletes kapu, a Storno-féle felújítás után. 
A kerengő egy gyámköve az 1486-os évszámmal. Eszembe jutottak két nappal korábbról a neubergi apátság kerengőjének gyámkövei. A neubergi kerengő nagyjából kétszer akkora, mint ez, sokkal szebb faragványokkal. Mégis az egy csendes, alig látogatott vidéki apátság, ez meg egy nyüzsgő világörökségi helyszín. Ott II. József óta nem élnek szerzetesek, itt meg az oszmán hódoltság nehéz időszakait és II. József éveit leszámítva 996 óta folyamatosan. 
A kerengő egy puritánabb része. 
A mai könyvtár igazi gyűjtése a rend 1802-es visszaállítása után indult meg. A régi, II. József előtti  könyvtárból mindössze 767 kötetet sikerült visszaszerezni,  de ettől kezdve felgyorsult a gyűjtés. Ma 19 kódex és 230 ősnyomtatvány van a gyűjteményben. Ezzel kb. a 6-7. helyen van a hazai könyvtárak toplistáján, a középkori anyagot tekintve. Legértékesebb darabja mégsem egy kódex, hanem egy alapítólevél, a tihanyi. 
A könyvtár mennyezeti freskóján Pallas Athéné. A klasszicizmus esztétikája még egy szerzetesi könyvtárban is diadalmaskodott. (Egy bécsi festő alkotása.)
Valami nívósabb képzőművészeti kiállításra is számítottam titkon, de be kellett érnem ezzel a Szt. István- képpel, amit a Mária Teréziától kapott koronázási palást mellett állítottak ki. 
Egy könyvtár mellett üvegajtón bepillantva látható, hogy lenne talán muníció egy ilyen képzőművészeti kiállításhoz.  
A Nagyboldogasszony- kápolna.
A lombkoronasétányig nem mentünk el, mert  úgy gondoltam, hogy a Boldog Mór kilátóval együtt azt is lezárták. 
A millenniumi emlékkápolna. Ide került át Storno szószéke a templomból. 
Visegrádi reggel a Duna-parton.
Köd a folyó felett.
Kárókatonák.
A Fellegvár és a városka temploma.
Varjú károg kopasz fán.
Hattyú úszik a csendes öbölben.
Köd a víz felett.
A Salamon-torony.
Oszlik a köd.
Alacsony a Duna.
Megyünk fel a Fellegvárhoz.
A kis Kálvária-kápolna egy szikla tövében. 
Egyre feljebb.
A Fellegvárban. Kilátás a Börzsöny felé.
Klasszikus Dunakanyar. 
A Sibrik-dombi római tábor romjai és a Szentendrei-sziget csúcsa.
Emberek a fövenyen. 
Mária-kápolna.
A nagymarosi templom.
Aszálysziget.
Őszi erdő.
Zátonyok.
Pecás az aszálysziget mellett.
A Fellegvár legfőbb erénye a kilátás.
Kilátás a hegység felé. 
A Fellegvár kiállításai szerintem elég szerények, és kissé megkopottak is.
Megyünk tovább a belépődíjas Zsitvay-kilátó felé. 
A Fellegvár.
A Börzsöny. 1.
2.
A Szentendrei-sziget. 
A Nagyvillám-nyereg rétje.
A Naszály.
Az Alsóvár. A Salamon-torony zárva, ami azért nagy csalódás.
Várfalak.
Az Alsóvár kapuja. 
Korlátozott növekedési lehetőségek. 
A Salamontorony utcában jó pár szép villa áll. A legszebb a Pálfy-Daun-villa, ahol kisgyermekkoromban még családommal, mint SZOT-üdülőben nyaraltam. Most már jó ideje üresen áll.
A Mária-kápolna.
A Királyi Palota romjai.
 A rekonstruált Herkules-kút és a palota belső udvara. Giovanni Dalmata "A kategóriás" dalmát-olasz mester készítette el, aki két évet töltött Mátyás udvarában.  
Ennyi maradt meg eredetiben a Herkules-kútból, Giovanni Dalmata 
A királyi palota olyan mértékben rejtőzködött a föld alatt, hogy a XX. században már sokan kétségbe vonták Oláh Miklós leírását a palotáról, de Schulek János 1934-ben a falu  Fő utcai házainak hátsó kertjeiben megtalálta a romokat. 
A nagymarosi templom innen is jól néz ki. 
Az Oroszlános-kút részlete.
A rekonstruált belső udvar felső árkádsora. 
Újabban Gregorio di Lorenzonak, a "Márvány Madonnák Mesterének tulajdonítják a palotakápolna egykori Madonnáját. Gregorio két évig állt Mátyás király szolgálatában, "A és B kategória közti" reneszánsz mesternek számított szakmájában. 
Kilátás a hegyek felé a palota teraszáról. 
Az egykori királyi kert. 
Egy platánsor a Duna-part közelében.
A nagymarosi templomtorony.
Alkony a Duna felett.
Esztergom, kilátás a vártól a Szt.Tamás-hegy felé.
Vigh Tamás (1926-2010) a Városalapító c. szobra átadása, azaz 1980 óta viták kereszttüzében áll. A helyiek csak "Gördeszkásnak" csúfolják a szobor. 
Melocco "Szt. István megkoronázása" című 2001-es szobra szerintem rosszabbul öregszik, mint Vigh Tamásé.
A Vármúzeumban négy nagy csalódás ért.
 1.csalódás:  Szerettem volna többet is megtudni ezekről a harangokról , de nem sikerült, mert nincs egy árva ismertetőtábla sem. Ez a 46 darabos gyűjtemény a Nemzeti Múzeum Haranggyűjteménye, amit még Rómer Flóris kezdett gyűjteni, és az egyik legértékesebb az országban. Hosszas kutatással azonosítottam be, hogy ami itt a kép előterében van, az az 1499-es betlenfalvi harang. Ennél is van öregebb a gyűjteményben.
 2. Csalódás: A kőtár zárva, erről előtte semmi nem tájékoztatott. 
A Szt. Adalbert székesegyház főkapujának töredéke is eldugva, feliratok nélkül árválkodik egy sarokban.
A várkápolna rózsaablaka is korábban jobban nézett ki, mert a rózsaablak nem volt üveggel eltakarva. Gondolom ez a külső üveg jobban véd. 
A királyi kápolna.
3. Csalódás: Kápolna hajójában a nagyszerű trecento falképek beállványozva, letakarva a csigalassúságú (teremőri kifejezés) restaurálás miatt. 
Ismeretlen jelentéstartalmú  faragott oszlopfő a XII. sz. végéről.
Áldó kéz, a kápolna szentélyének záróköve.
Faragványok tobzódása. Innen lehetett volna a Vitéz János studioloba  menni.
4. ( Legnagyobb)csalódás: A studiolo zárva, bár a "Botticelli-freskók" restaurálása már két éve befejeződött. Erről előzőleg nem tájékoztatták a nagyérdeműt. 
A Szent István teremnek nem tudjuk, mi volt eredeti rendeltetése a XII. század végén. Vitéz János idején a fürdő öltözője volt, ami meglehetősen távol van attól a romantikus elképzeléstől, hogy itt született Szt. István, ahogy még az 1930-as években szerették volna látni. 
         Csak másolat. A híres, Dunában talált aquamanile  (templomi vízöntő edény) másolata. 
Kilátás a Fehér toronyból.
A Szt.Ignác-templom és az egykori Prímási palota (ma Keresztény Múzeum)...
...és a Mária-oszlop. 
A Helembai-hegység sziklái. 
A Hittudományi Főiskola épülete.
Hogy ne nagy csalódással távozzak Esztergomból, attól az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi, Malom- bástya, Veprech-torony történelmi együttese mentett  meg a Vízivárosban.
A török kiűzése után az érsekség magtára volt az épület.
Özicseli Hadzsi Ibrahim balkáni (Uzsice, Szerbia) eredetű iszlamizált, és Mekkát is megjárt (Hadzsi) gazdag kereskedő volt, aki a város újabb muszlim visszavétele (1603) után építette fel a dzsámit. A város nagyszámú katonasága és kisszámú polgári lakossága a katolikus templomokból átalakított dzsámikat használta jobbára, ez lett az egyetlen új építésű dzsámi.
Egy német üzletember vette meg, és állította helyre. Hangulatos udvarán rekonstruált csorgókút, és bezárt kávézó. Remélhetőleg nyáron nyitva van.
Itt a középkorban malom működött, ami a közelben feltörő hévforrás energiáját használta fel.
A Veprech- torony neve középkori eredetű, nem tudjuk pontosan honnan ered. Ma a toronyban tekinthető meg az olasz mérnök, Chimenti Camicia által tervezett vízemelő szerkezet modellje, ami a közeli forrás energiáját felhasználva szivattyúzta fel a Duna vízét a várba 63 méter magasra. A Mátyás király budai építkezésein dolgozó mester Vitéz János érseksége alatt építette meg szerkezetét, ami ettől kezdve több mint két évszázadon át biztosította a vár  vízellátását.
A klasszikus Dunakanyar-túra Szentendrén zárul. 
A Belgrád-székesegyház...
...és kertjének szép kapuja. Ma már csak itt vannak ortodox misék, a közösség alig 100 fősre apadt.

Blagovestenszka görögkeleti templom...


...és ikonosztáza...
...valamint falképei és képei. 
A Főtér Pestiskeresztje. 
A Templom tér nagy akácfái. Nem volt nálam centi. 
A Keresztelő Szt. János plébániatemplom.

Kilátás a templom térről: Csiprovacska (ma Szent Péter és Pál templom), valamint a Pozsarevacska templom. Kár, hogy csak egy templom látogatható. 
Egész utunk legnagyobb élményt nyújtó múzeuma számomra a Szerb Ortodox Múzeum volt. Itt Rácalmásról látunk egy Jeruzsálemet ábrázoló ikont, de szűkebb vidékem, Tolna-Baranya is remek anyaggal képviseli magát.
Most befejezésül olyan szokványos, hangulatos képek követik egymást, amelyek szinte kötelező elemei a szentendrei képsorozatoknak.
2.

3.
4.