A Gemenc tölgykirályánál és a szedresi Holt-Sárvíznél

Illik időnként tájékoztatni a dendromán társadalmat arról, hogy milyen  a legnagyobb gemenci tölgy állapota.

Igen rossz időzítéssel, közvetlenül egy kiadós eső után dagonyáztuk végig a gemenci töltést pörbölyi gátőrháztól a Címer-fokig. A töltésről egy pillantást vetettem a 2003-ban 698 cm-rel a Pósfai-listára felkerülő fekete nyárfára, ami jó állapotban van. A Pósfai -lista történetében a 2003-as esztendő volt a nagy áttörés éve, ennél korábbról csak 5 fa lett mérve, ebből az évből meg mindjárt 161.  2003-ban 13 gemenci fa került fel a listára.  Ezek közül biztos, hogy nincs már meg 3 tölgy és  a Nyéki -holtág melletti fűz, aminek totális hiányával most is szembesülhettem, de a 2009-es képemen is megroppanva volt már.  

A töltésről több 400-as tölgy koronája látszik...

... de nem érdemes ráméregetni ezekre. 

A Gemenc tölgykirálya  megnyugtató állapotban van, tavaly óta nem romlott az állapota, sőt mintha a tavaly április közepi állapotához képest most egy fokkal zöldebb is lenne. Kerületét 669-nek mértem, ami 17 év alatt 31 cm-es növekedés, ami idős kori tölgyeknél tipikus. 

Ez fa is 2003-ban került a listára. Mellette állt még nagyobb társa 691 cm-rel (2003-as mérés), de az 2009. előtt kidőlt. 

Lábánál szarvasbogár tetem. 

Több oldalról kis méretűnek tűnő, de valójában mély, alattomos odvasodás jelei.  

Északnyugati oldalán dús mohaborítás. 

Bagatell.

Betérünk az egykori Nyéki-Holt-Duna- tanösvényhez. 

Remélem nem sértődik meg az idén 30 éves Duna-Dráva Nemzeti Park, (DDNP) ha tömören úgy jellemzem gemenci turisztikai tevékenységüket (nem vitatva más tájegységen elért sikereiket, és gemenci természetvédelmi eredményeiket), hogy kudarcos.  

A kudarcosság  ékes bizonyítéka a 2000 -es évek elején  átadott, ma már csak emlékekben létező Taplósi Bemutató Körzet, a tulajdonosváltási perekben leamortizálódott Bárányfok,  és a most bemutatott Nyéki-Holt-Duna tanösvény is. Ennek kilátótornyából 2009-ben még láttam a holtágat. Aztán a fák  túlnőtték a kilátót, majd a kilátó megrottyant. Ezt követően pár év után már a "Felmenni veszélyes!" tábla is eltűnt mellőle,  a lépcsőt lezáró szalaggal egyetemben. 2017-ben Horváth Balázs természetvédő tanár is precízen végigjárta, érdemes az ő kimért leírását is elolvasni. Régebben még létezett egy belső nagy kilátó is, amit csak a szakemberek látogathattak, ma már oda vezető utat is felveri a dzsuva. Hébe-hóba kinéztem ide, de éveken át nem történt semmi javulás. Most annyi új fejleményem van, hogy DDNP tanösvényeinek a listáján már meg sem találjuk.  A nemzeti park talán a felejtés homályába igyekszik száműzni ezt a tanösvényt?
   A környék harmadik kilátóját a Coca-Cola (vagy lehet, hogy a Pepsi?) létesítette a nagyközönség számára a Bátai-Holt-Duna partján.  Ez sem nevezhető egy sikersztorinak, mert 24 év alatt mindössze 8 (nyolc!) Google  Maps értékelésig jutott. Legutóbb 6 hónapja hagyott valaki bejegyzést róla, ingatagnak nevezve a kilátót.  Mindez utal arra, hogy rengeteg pozitív reménykedés ment a csalódás kukájába itt a Gemenc környékén. A Gemenc Zrt.  Pörbölyi Ökocentrumán kívül más kifejezetten sikeres dolog nem is jut az eszembe, legfeljebb egy halsütöde, de erről már sokszor búslakodtam. 

A környék siratásának jegyében nézzük meg a szedresi Apátipuszta templomát is, amely egykoron  a Bezerédj-uradalom egyik ékköve volt. Én kb. 30 éve jártam itt először, akkor még  geometrikus, növényi ornamentikás freskók borították a falakat. 

Akkor még a torony sisakja sem  a földön hevert.

Szt. Flórián még megvan. 

Tavaly szeptemberben tragikus állapotban volt a szedresi Holt-Sárviz, (vagy Ős-Sárvíz), annak ellenére, hogy 2025 júliusában "ökológiai vízpótlást"  végeztek, és 80 ezer köbméter vizet szivattyúztak ide a 600m-re lévő Sárvízből (amit a kormány Nádor-csatornának nevez, kissé régiesen). 

Nem nagyon reménykedtem semmi jóban, de kellemesen csalódtam. 

Víz van a holtágban!  Nem tudom, hogy a természetes folyamatok révén, vagy volt vízpótlás az idén is. Nem találtam róla semmit az interneten, csak annak a magyarázatát,  hogy miként lehetséges az, hogy dzsuva helyett végig nyírt ösvény van a parton. 

Valószínűleg az előző napi  nagyszabású horgászverseny miatt kaszálta le a dzsuvát a horgászegyesület. A lényeg az, hogy ennek a holtágnak van gondját viselő gazdája. 

Sok a szitakötő  (ez a közönséges fehér pásztor) , sok a mocsári teknős, de nem láttunk és halottunk békákat. 

Egy francia házaspár járta velünk ellentétes irányban a partot. Gondolom ők is élvezték a természetet, és az ingatag hídon való izgalmas átkelést. 

Lassan bedől a vízbe a legnagyobb nyárfa...

...meg sok más fa is. 

A parton álló tölgy sem kerül soha listára, ha így dobálja le ágait. 

Kék az ég és zöld a fű. Egyelőre. 

 

Kis vizek

A szedresi Holt-Sárvíz az idén tavasszal nagy vízzel indított. A nyár elején egy elnyert pályázat révén az itteni horgászegyesület még rengeteg vizet  szivattyúzott ide a Sárvízből. Most mégis helyenként ilyen képet mutat.

Néhány hangulatosnak szánt képpel is próbálkozom. 1.

2.

Azért csak a vízhiány lesz a meghatározó hangulat. 

A vízfoltokon a melegben megindult algavirágzás nyomai. 

Átnézegetve régi képeimet, úgy tűnik a 2020-as évek elött nem volt még ilyen gyakori ez a vízhiányos állapot. 

A távolabbi északi végek felé még több a víz. 

A környék legnagyobb nyárfája.

Tipikus. 

A nagy kanyar. 1.

2.

A falu felöli vég hangulatos eleme egy tisztes tölgy és egy vadkörte kettőse. A tölgyről két nagy ág is letört mostanában. 

Nyárias időben kiugrunk a Dunához is. 

A tavalyi nagy áradás nyomai. 

A víz még 22,5 fokos.

A vízállás 130 cm körüli, még messze a 27 cm-es abszolút mélypont, igaz a 380 cm körüli sokévi átlag is. 

Úgyhogy minden feltétel adott egy kis szeptemberi csobbanásra. 

Alkonyodik. 

 "Dunabícsi" hangulatok 1.

2.

 

Pókbangók után

 

Arra voltam kíváncsi, mi van  a tengelici pókbangós réteken, a pókbangók után. 

A területet benevezték annak idején a megye hét természeti csodája versenybe is.  (Harmadik lett.)  Ki van táblázva, ismert terület, mégis nehéz róla információkat találni, pontosan hol is van. Itt. Le is írom okulásul mi lett a megye hét csodája 2019-ben. Zárójelben a szavazatok száma:

1. Bátaszéki molyhos tölgy ( 1887)

2. Bátai Mély-gödör (718)

3. Tengelici pókbangós rétek (679)

4. Bogyiszlói tölgyfás legelő (352)

5.Szálkai-tó (305)

6. Dunaföldvári Oláh-völgyi törpemandulás (251)

7. Gemenc (230) 

Nyilván ezek inkább mozgósítási versengések, amit a teol.hu nevű Mediaworks kiadvány hirdetett meg.  A törpemandulásba még nem jártam.  Van egy kis logikai ellentmondás is. A Mély-gödör nevű kobolya a Gemenc része, és sokkal jobban szerepelt, mint  maga a "bővebb halmaz", amihez nem lehet kötődni, mert nem  elég konkrét. 

Elvileg ilyenkor még homoki liliom is lehetne, de az is elnyílt már valószínűleg. Igy most kénytelen voltam a közönséges ernyős sármával beérni.

Lehet, hogy 20 év múlva már csak közönséges homokbuckák lesznek itt, mint Fülöpháza környékén. 

Memento mori.

Memento caprea. 

Még egyszer. 

Valamiféle kilátás. 1.

A tyukodi EU-pénzes 11 db kilátó óta tudjuk, hogy az alföldön is lehet nézelődni. 

Na még egyszer. 

Rézsikló. 

Gyeprészlet.

A középhídvégi park listás mezei juhara jól van. Nem úgy, mint a mamutfenyő.

Ne ültess mamutfenyőt!  Látványosan gyorsan pusztulnak. Ez is kimúlt. 

Persze a vérbükk is. 

Ez a másik mezei juhar is lassan listaérett. 

Színpompás júdásfa. 

Lassan lehet a centit hurkolni erre a tölgyre is. 

A szedresi Holt-Sárvízhez is beugrottunk.

Mocsári nőszirom.

Most szerencsére elég magasan áll a víz. 

Mocsáriak. 

Interferenciák.

Öreg nyárfa. 

Kanyar.

Bagatell. 

Impresszionizms. 

Vízi tök. 

Nyárfa szöszök. 

Alkonyodik.