A Gemenc tölgykirályánál és a szedresi Holt-Sárvíznél

Illik időnként tájékoztatni a dendromán társadalmat arról, hogy milyen  a legnagyobb gemenci tölgy állapota.

Igen rossz időzítéssel, közvetlenül egy kiadós eső után dagonyáztuk végig a gemenci töltést pörbölyi gátőrháztól a Címer-fokig. A töltésről egy pillantást vetettem a 2003-ban 698 cm-rel a Pósfai-listára felkerülő fekete nyárfára, ami jó állapotban van. A Pósfai -lista történetében a 2003-as esztendő volt a nagy áttörés éve, ennél korábbról csak 5 fa lett mérve, ebből az évből meg mindjárt 161.  2003-ban 13 gemenci fa került fel a listára.  Ezek közül biztos, hogy nincs már meg 3 tölgy és  a Nyéki -holtág melletti fűz, aminek totális hiányával most is szembesülhettem, de a 2009-es képemen is megroppanva volt már.  

A töltésről több 400-as tölgy koronája látszik...

... de nem érdemes ráméregetni ezekre. 

A Gemenc tölgykirálya  megnyugtató állapotban van, tavaly óta nem romlott az állapota, sőt mintha a tavaly április közepi állapotához képest most egy fokkal zöldebb is lenne. Kerületét 669-nek mértem, ami 17 év alatt 31 cm-es növekedés, ami idős kori tölgyeknél tipikus. 

Ez fa is 2003-ban került a listára. Mellette állt még nagyobb társa 691 cm-rel (2003-as mérés), de az 2009. előtt kidőlt. 

Lábánál szarvasbogár tetem. 

Több oldalról kis méretűnek tűnő, de valójában mély, alattomos odvasodás jelei.  

Északnyugati oldalán dús mohaborítás. 

Bagatell.

Betérünk az egykori Nyéki-Holt-Duna- tanösvényhez. 

Remélem nem sértődik meg az idén 30 éves Duna-Dráva Nemzeti Park, (DDNP) ha tömören úgy jellemzem gemenci turisztikai tevékenységüket (nem vitatva más tájegységen elért sikereiket, és gemenci természetvédelmi eredményeiket), hogy kudarcos.  

A kudarcosság  ékes bizonyítéka a 2000 -es évek elején  átadott, ma már csak emlékekben létező Taplósi Bemutató Körzet, a tulajdonosváltási perekben leamortizálódott Bárányfok,  és a most bemutatott Nyéki-Holt-Duna tanösvény is. Ennek kilátótornyából 2009-ben még láttam a holtágat. Aztán a fák  túlnőtték a kilátót, majd a kilátó megrottyant. Ezt követően pár év után már a "Felmenni veszélyes!" tábla is eltűnt mellőle,  a lépcsőt lezáró szalaggal egyetemben. 2017-ben Horváth Balázs természetvédő tanár is precízen végigjárta, érdemes az ő kimért leírását is elolvasni. Régebben még létezett egy belső nagy kilátó is, amit csak a szakemberek látogathattak, ma már oda vezető utat is felveri a dzsuva. Hébe-hóba kinéztem ide, de éveken át nem történt semmi javulás. Most annyi új fejleményem van, hogy DDNP tanösvényeinek a listáján már meg sem találjuk.  A nemzeti park talán a felejtés homályába igyekszik száműzni ezt a tanösvényt?
   A környék harmadik kilátóját a Coca-Cola (vagy lehet, hogy a Pepsi?) létesítette a nagyközönség számára a Bátai-Holt-Duna partján.  Ez sem nevezhető egy sikersztorinak, mert 24 év alatt mindössze 8 (nyolc!) Google  Maps értékelésig jutott. Legutóbb 6 hónapja hagyott valaki bejegyzést róla, ingatagnak nevezve a kilátót.  Mindez utal arra, hogy rengeteg pozitív reménykedés ment a csalódás kukájába itt a Gemenc környékén. A Gemenc Zrt.  Pörbölyi Ökocentrumán kívül más kifejezetten sikeres dolog nem is jut az eszembe, legfeljebb egy halsütöde, de erről már sokszor búslakodtam. 

A környék siratásának jegyében nézzük meg a szedresi Apátipuszta templomát is, amely egykoron  a Bezerédj-uradalom egyik ékköve volt. Én kb. 30 éve jártam itt először, akkor még  geometrikus, növényi ornamentikás freskók borították a falakat. 

Akkor még a torony sisakja sem  a földön hevert.

Szt. Flórián még megvan. 

Tavaly szeptemberben tragikus állapotban volt a szedresi Holt-Sárviz, (vagy Ős-Sárvíz), annak ellenére, hogy 2025 júliusában "ökológiai vízpótlást"  végeztek, és 80 ezer köbméter vizet szivattyúztak ide a 600m-re lévő Sárvízből (amit a kormány Nádor-csatornának nevez, kissé régiesen). 

Nem nagyon reménykedtem semmi jóban, de kellemesen csalódtam. 

Víz van a holtágban!  Nem tudom, hogy a természetes folyamatok révén, vagy volt vízpótlás az idén is. Nem találtam róla semmit az interneten, csak annak a magyarázatát,  hogy miként lehetséges az, hogy dzsuva helyett végig nyírt ösvény van a parton. 

Valószínűleg az előző napi  nagyszabású horgászverseny miatt kaszálta le a dzsuvát a horgászegyesület. A lényeg az, hogy ennek a holtágnak van gondját viselő gazdája. 

Sok a szitakötő  (ez a közönséges fehér pásztor) , sok a mocsári teknős, de nem láttunk és halottunk békákat. 

Egy francia házaspár járta velünk ellentétes irányban a partot. Gondolom ők is élvezték a természetet, és az ingatag hídon való izgalmas átkelést. 

Lassan bedől a vízbe a legnagyobb nyárfa...

...meg sok más fa is. 

A parton álló tölgy sem kerül soha listára, ha így dobálja le ágait. 

Kék az ég és zöld a fű. Egyelőre. 

 

A Gemenc legnagyobb tölgyénél

A Gemenc legnagyobb tölgye a Címer-foki, vagy másként a szuloki (szuláki) tölgy. 

 

Ismerkedjünk meg vidékének történetével az Arcanum Tudásbázis mapire.eu térképeinek segítségével. Az I. katonai felmérés idején (18.sz vége) rá se lehet még ismerni a mai vidékre. Az tényleg mocsaras ősvadon volt még, a civilizációt néhány nyéki szállás képviselte a vidék peremén. 

A 19.század közepén már a Bátaszéki Uradalom Szulok-erdőjét feltünteti a térkép. A Nyék-Holt-Duna felől pedig egy hosszú fok, a Hosszú-ág  vezet a Bátai-Holt-Duna (a térképen Döglött Duna)  felé. A Duna még messze a Hosszú-ágtól.

A 19. század végén a Hosszú-ágnak már Zimmer-fok a neve, ami a fokok névadási szokásait követve feltételezhetően egy bátaszéki sváb ember nevéből eredhet.  Ez a név fajult el Címer-fokká. A Szulok-erdő szélén már kanászház van, tehát ekkor a Szulok-erdő már egy fás legelő lehetett, amin már álltak a azok a nagy fák, amik az egykori erdő meghagyott példányai lehettek. A Duna már eltolódott a Zimmer-fok (Hosszú-ág) felé. 

Az 1910-ben készült térkép már jelzi a töltést, amin mi is haladtunk. A Duna továbbra is a Zimmer-fok irányába fajul el. 

Az 1941-es térképen a Duna már elérte a Címer-fokot és azt két részre vágta. Kialakult a térkép alján lévő Kádár-sziget is. 

A pörbölyi gátőrház mellől indulunk el az 1910-es térképen már szereplő, azóta többször megerősített töltésen a nagy tölgy felé. 

A töltés melletti nagyjából 110-120 éves kubikárok (ahonnan a töltéshez szükséges földet termelték ki)  főként a füzek birodalma, de egy-két más fának is tisztes példányai vannak itt. Ezek a kubikárok dendromán szemmel értékes területnek számítanak. 

Itt áll mindjárt egy már ismert listás nagy nyárfa a partján. 

Aztán továbbiakat szúrok ki. 600 cm törzskerületű fűz. 

A törzse közelebbről. 

Három szép fa a kubikárok partján, a jobb oldali 610 cm-es fűz. 

Így pillantja meg az ember a Gemenc legnagyobb tölgyét. Mint egy hatalmas szarvasagancs tör az ég felé. 

Hitvány kis erdő nő körülötte.  660 cm-nek mérem a kerületét. 

Egyik oldala mohás, de a mostani nagy szárazságban a moha is kiszáradt az oldalán. 

Alig pár méterre állt tőle még nagyobb társa, ami 696 cm-es kerülettel dőlt ki 2009-ben. 

Memento Mori

Hatalmas törzse még mindig ott hever. 

A vékonyabb részeit feldarabolták és tűzifának kuglizták. 2009-ben a friss vágásfelületeknél egy főág mentén évgyűrűket is számoltam. Akkor olyan 220-250 körüli értéket kaptam. 

Egy varjú figyelte ügyködésem a fák körül. 

A Címer-fok most csontszáraz. 

A Duna is alacsony. Szemben a Kádár-sziget. 

Mint láttuk, a Duna itt, a Kádári-kanyarban fokozatosan nyugat felé tolódott. Csak az 1950-60-as években stabilizálták medrét kőszórásokkal. 

A másik oldalon szép föveny épített régebben, amíg azt az oldalt  nem sarkantyúzták. 

Nem sok madár van most a Dunán, egy kárókatona éppen landol. 

Absztrakt. 

Visszafelé még rámérek egy 670 cm-es roskatag fűzre. 

A hatalmas aszályban alig van víz a Nyéki-Holt-Duna medrében. 

Erre a nagy fűzre már rá sem mérek. 

A Nemzeti Park tanösvénye még mindig ramaty állapotban van.  A környező fáktól teljesen benőtt "kilátó" inog, már az életveszélyt jelző műanyag szalagot is felemésztette az idő. A tanösvény tábláinak hűlt helye. Némi reménysugár, hogy a jelzéseket nemrég felújították. 

Az egykori listás fűz romokban, a maradványokat egy gyerek mássza, apukája fényképezi.Egy szépen felújított tanösvényt még többen látogatnának. 

Néhány archív kép 2009-ből. Így nézett ki a mai listavezető akkor. Alig van valami látható változás. 

Akkor még állt a Gemenc óriása. 

Halálát ez a hatalmas odva okozta. 

Így nézett ki a két fa a kora tavaszi erdőben. 

Akkoriban egy kisebb áradásnak köszönhetően,  a Címer-fok feltöltődő vize kis vízesésekkel tartott Nyéki-Holt-Duna felé. Reméljük, lesz végre már egy kisebb tavaszi ár, hogy az évtizedes aszállyal sújtott Gemenc kissé felfrissüljön. 

Végül a fa növekedési görbéje. 30 cm  19 év alatt, ez csaknem 1,6 cm évente. Ez egy idős tölgynél teljesen rendben van. 

Végül turisztikai információk. A gátőrháznál lehet parkolni. A töltésen nagyszerűen lehet kerékpározni, de mi most gyalogoltunk. Az egész út 7,5 km.