A gemenci holtágak-1.

1. Taplósi-Holt-Duna. Az elsőként átvágott holtág, amely a 1811-et követő években alakult ki. Böhm térképein még csak egy Duna kanyarulat, Schneman 1818-as térképe jelöli az átvágás tényét, de az új meder még nem fejlődött ki. Beszédes 1834-es térképén mindkét vége még összeköttetésben van a Dunával, de a 1855 körüli 2.katonai felmérés már elkülönülten hozza, bár jóval hosszabban, mint a mai állapotában. Mai hossza 1,4 km, átlagos szélessége 180m. A Gemenc töltése halad el a közelében. A töltés felőli oldal látogatható, a szemközti part már fokozottan védett területre esik.
Korábban azt írtam róla szakirodalmi források alapján, hogy természetesen alakult ki, ez azonban tévesnek bizonyult. 1811-ben a dunai szabályozások nyitányaként Schnemann tervei szerint átvágták a Duna éles kanyarulatát. Schnemamn térképén szereplő Transecta szó is inkább átvágásnak fordítandó. Számos esetben felkerestem: pl. itt körbejártamGoogle Térkép.

A Taplós átvágásának jelzése 1811-es évszámmal Schneman 1818-as térképén.

A Taplósi-Holt-Duna

Beszédes József  térképe a Taplósi-Holt-Dunáról
A térképek forrása: www.archivportal.arcanum.hu

2. Decsi-Nagy-Holt-Duna és a Kis-Holt-Duna. Természetes úton lefűződött holtágak Decs magasságában, Szomfova környékén. 18.századi térképek már jelölik, Mikovinyi még csak sejteti, Böhm már névvel hozza mindkettőt. A nagyobbik hossza 1,8 km, átlagos szélessége 150 m, területe 27 hektár. A kisebbik 700m hosszúságú, és legnagyobb szélessége 140m méter. Mindkettő -a nagyobbik déli végének kivételével- fokozottan védett. A két holtágat a Pap-fok köti össze, ami szintén szerepel már mai nevén Böhm térképén. Keleti végétől egy hosszabb fok összekötötte a Kis-Duna (ma a Lankóci-Kis -Duna) egy kanyarjával, ez volt a Visszafolyó-Duna. Ez a fok még ma is megvan, és nyomon követhető. Déli végéből a Rajtman (Lovas)- fokkal a Rezéti-Dunát is eléri. Ezt a fokot Andrásfalvy szerint egy Reitman nevű tolnai halász ásatta 20.század elején, abból acélból, hogy a holtág halállományát kíméletlenül kinyerje. Ekkoriban a Kis-Duna felé vezető foka már nagyrészt feltöltődött, a szabályozási munkálatokkal a Kis-Duna is marginális jelentőségű lett. A Rajtman-fok volt a Gemenc utolsónak ásatott foka, de ez már nem a régi, hosszútávú célokat szolgálta. A néphagyomány viszont úgy tartja, a szabályozások idején ásták, és a mörnökének neve maradt rajta. Google Térkép. A Kis-Holt-Dunáról külön úti beszámoló innen. A Nagy-Holt-Dunáról innen.

Decsi-Nagy-Holt-Duna

Böhm 1773-as térképe a vidékről

A Rajtman-fokon átívelő régi híd 

3. Nyéki-Holt Duna. A 18.században már létezett, természetes úton lefűződött holtág Pörböly közelében. Böhm térképén név nélkül már szerepel. Mátrai Ildikó-ki egy hosszabb tanulmányban feldolgozta a történetét- kimutatta, hogy 1730 körül már léteznie kellett. Hossza 2,3 km,átlagos szélessége 70 m, területe 16 hektár. Kiemelkedő jelentőségű, fokozottan védett. Csekély vízmélységű, az elmúlt évtizedekben 1984-ben és 1990-ben is teljesen kiszáradt, azóta vízutánpótlásán javítottak. Északról a Sárkány-fokon Cserta-Duna felöl, délen az Alsó-Címer-fokon a Duna felől tud vize frissülni. Tanösvény halad el mellette, madármegfigyelő tornyából figyelhetjük gazdag élővilágát. Google Térkép

A Nyéki-Holt-Duna partjait szegélyezi a legnagyobb összefüggő nádas

4. Kerülő-Duna. Az egyik legrégebben lefűződött holtág lehet a Pörbölyi Ökoturisztikai Központ közelében.Mikovinyi térképén is már szerepel, de eléggé zavarosan. Hossza 6 km, átlagos szélessége 15 m. Szárazabb nyarakon, alacsony dunai vízállásnál rendszeresen kiszárad, ma tehát már szinte jelentéktelennek számít korábbi állapotához képest. Hogy régebben milyen jelentős víz lehetett mutatja az is, hogy ez Tolna és a mai Bács-Kiskun megye történelmi „határfolyója”, valószínűleg tehát középkorban is létezett már. A kisvasút és a pörbölyi vadaspark felé vezető út is áthalad rajta, a Sió -töltésen haladó kerékpárút is hosszan kíséri.Google Térkép

Egy 6m feletti tölgy a Kerülő-Duna partján

A Kerülő-Duna környékének ábrázolása Mikovinyi 1742-es
 térképén.A térképen már szerepel "Pörbely" és Rezéti-sziget, de 
a Kerülő-Duna mai alakja nem ismerhető fel. A térkép feltünteti
a ma már nem létező Bál települést is.

Böhm térképén már teljesen a mai alakjában szerepel
"Nagy Kerülő Kiss Duna" néven

5. Cserta-Duna. A Cserta szó szláv eredetű, valószínűleg a „fekete víz” rövidülése, módosulása, újkori eredetű földrajzi elnevezés. A Gemenc legtöbbet talán ezen a vidéken változtatta meg arculatát az utóbbi 150 évben. A Cserta-Duna elődje csak a 2.katonai felmérés 1855 körüli térképen jelenik meg először, mint a "Cserda-sziget" körülölelő Öreg-Duna. Ez is azonban még sokat fajult, és keletebre tolódott A korábbi térképeken a Duna fő medre folyik keresztül a területen, tehát valószínűleg az 1830-as években természetes úton lefűződött holtágról van szó. Hossza 5,7 km, átlagos szélessége 40 m. A Baja-Dunafürdőről induló piros turistaút érinti keleti végét, a többi része fokozottan védett. A Vén-Dunával van kapcsolata, de csak kb. 4,5m-nél nagyobb bajai vízállás esetén.

Cserta-Duna

6.A Kisrezéti-Fás-Duna. A Cserta-Duna egyik oldalága volt. A 2.katonai felmérés térképén a Rezéti-erdőből az Öreg-Dunába futó oldalágként láthatjuk. Szeszélyes területű, keskeny holtág. Nagyobb víz esetén összefügg a Cserta-Dunával, kisebb víz esetén jelentős része száraz, nevének megfelelően, rengeteg uszadékfával. Hossza kb. 1,2 km, igen keskeny, legnagyobb szélessége 30m. Az Alföldi Kéktúra érintette régebben.. Nagy része fokozottan védett területen fekszik.

Kisrezéti-Fás-Duna

7.A Káposztás-Duna ennek a környéknek a harmadik tagja. A 2.katonai felmérés térképén még nem látjuk nyomát. Helyén még a Duna fő medre folyik, ebből fűződhetett le a 19.század végi nagy vízrendezések idején. Szeszélyességében a Kisrezéti-Fás-Dunához hasonló holtág, de annál nagyobb. Hossza 1,6 km,legnagyobb szélessége eléri a 60m-et. Egy látványos fok köti össze a mai Vén-Dunával. Az Alföldi Kéktúra a partján halad el.Google Térkép

A 2.katonai felmérés térképe a vidékről

Kisrezéti-Fás-Duna

Bátai-Holt-Duna

8.Bátai-Holt-Duna. A legkorábbi szabályozások révén keletkezett az 1820-21 közt elvégzett átvágások során. 4,7km–es hosszával a legjelentősebb gemenci holtág. Beszédes 1834-es térképén ábrázolja az új Duna medret, de az még egyáltalán nincs kifejlődve. A 2. katonai felmérés vagy 20 évvel későbbi térképén az átvágás már kifejelődött, sőt egyes helyeken az egyenes átvágás már el is fajult. Átlagosan 70m-es szélességgel kanyarog. Egy keskeny, de hosszú fok -a régi Duna meder maradványa- ma is összeköti a Dunával. Partján halad a Pörböly és Báta közti töltésút. A Nemzeti Park déli végén, az egykori csonkán maradt vasúti híd pilléreinek felhasználásával, vízvisszatartó zsilip építésébe kezdett. Google Térkép

Régebbi útjaim: Az alsó végnél.A felső szakaszán

A munkálatok 2011 őszén részint befejeződtek. A kiszélesített meder felvételei megtekinthetők ShG blogjában.

Beszédes térképe a bátai Duna átvágásokról

A 2.katonai felmérés térképe a bátai "Döglött Duna" környékéről.
Az 1821-21-es átvágást "Mohácsi Vajas" néven említi, tehát a mesterséges
Duna medrek környéken használatos kifejezésével élt a térképet készítő
mérnök.

A többi gemenci Duna-ágról és holtágról lásd a Gemenci holtágak és Duna-ágak bejegyzést