2011. március 24., csütörtök

Gemenci holtágak: A Sugovica

A Sugovica kétségtelenül a leghíresebb Duna-ág. Neve újkori szláv eredetű, és piszkos vizet jelent. (Több mosolyogtató még újabb kori népi etimológia néveredeztetés is létezik, amik a „Sugó Vica” női nevet vélték felfedezni az elnevezésben.) A rossz emlékű 1918-21-es szerb megszállás után kísérletet tettek egy magyar elnevezés meghonosítására is, de a Kamarás-Duna elnevezés igazán nem terjedt el a köznyelvben.
A teljes hossza a Baja torkolattól a Szeremle alatti alsó végéig 12,5 km. Műholdképe itt van.
A középkorban Kalocsa környékén a Dunából kiágazó és a mai Bezdán környékén a Dunába torkolló, jelentős mértékben mesterségesen kialakított Vajas egy szakasza volt. A Vajas kb. 100 kilométer hosszan futott nagyjából párhuzamosan a Dunával és közben több ponton mellékággal csatlakozott hozzá. Azt tudjuk, hogy a középkorban  hajózható is volt, ez tette Kalocsát is kikötőhellyé. A 18.századi térképeken a Vajas már jelentősen kisebb, mit a Duna, a Sugovica a Vajastól is egyértelműen elszakadt, és a Dunával a Pandúr-szigetet ölelte körül.
Mikovinyi 1742-es térképén már ott látjuk Baja elött a Sugovicát,
bár alakja még eltér a maitól. Mikovinyi még számos olyan ágat is ábrázol,
amik ma már nincsenek meg

Ismeretlen térképész 1790-es műve. A Sugovica kezd közelíteni mai alakjához.
A Mikovinyinél még azonos méretű oldalágak szövevénye kezd letisztulni.

A 2.katonai felmérés 1860 körül a Sugovicát már lényegében a mainak
megfelelően ábrázolja. Érdemes azonban megnézni, hogy a Duna fő
medre még mekkora változások előtt áll. Még híre sincs a Kádár-szigetnek,
és még nem maródott ki a Címer -fok (a térképen Hoszú ág)környéke sem
A Sugovica közvetlenül a bajai piactér előtt folyt, ezért a dunai hajók áruikat a belvárosig vihették a 18-19.században. Baja így a legfontosabb dunai kikötők egyike volt ebben a korban. (A bajai kikötő forgalmát tekintve mai is a második hazánkban, de a IV. Károlyról elnevezett rakpart a Duna mentén van.) A Sugovica alakja, formája lényegében már a 18.században kialakult. Lényeges változás a 1870-1875 közt zajló szabályozások során történt. Ekkor a Ferenc-tápcsatorna építésével egy időben, a Deák-zsilip közelében egy töltéssel kettévágták. Később a Szeremle alatti kifolyásnál alsó zárógát is épült, azaz a Sugovica Baja alatti része (a magasabb vízszinteket nem számítva) teljesen holtággá vált. Gyakran nevezik ezt a szakaszt Szeremlei-Holt-Dunának. A Holt-Duna északi vége erősen elmocsarasodott. A felső részén Baja belterületén még 1875-ben átvágták a nagy kanyarját a Tejes nevű ággal (hivatalos néven Türr -átvágás), így jött létre a Petőfisziget.
A Sugovica Bajánál

A Sugovica felső ágának bejárata északi irányú volt. A Duna azonban ide behordta hordalékát, aminek tisztítása elmaradt, így a Sugovica elvesztette hajózhatóságát. 1932-ben a torkolatot átépítése mellett döntöttek, és egy új, délkeleti befolyású mederszakaszt készítettek, ami 1936-ra készült el. Ekkor bővítették a téli kikötőt is a Tejesben.
Ma a Sugovicán jelentős vízi sport- és fürdőélet zajlik, sétaútja a Türr István kilátóig a bajaiak kedvelt sétatere. Újabban egy vízi skanzen is épül partjára a kilátó közelében, ahol a tervek szerint egy rekonstruált dunai hajómalmot is láthatunk majd. Érdekességként még megemlítjük, hogy a Sugovicán a vízmozgás iránya bonyolult függvénye a Deák -zsilip állásának és a Duna vízszintjének.
További képeim a helyről itt.