2011. március 17., csütörtök

A Gemenc tavai

A Gemenc területén mintegy 30, többé-kevésbé állandó állóvizet találhatunk, melyek összterülete átlagos vízszintnél 1000 ha körüli, azaz a Gemenc területének több, mint 5%-a.  Ezek az állóvizek létüket a Dunának köszönhetik, hiszen túlnyomó részük morotva  vagy a Dunából más módon lefűződött tó, vagy mesterséges és természetes átvágások révén kialakult holtág. Felületük,mélységük erősen követi a dunai vízállást, vagy a csapadék mennyiségét. Nagy kiterjedésű, sekély vizű ideiglenes tavak sokasága is található a területen. Ilyen például a Nagy-Rezétben található Nagy-Gyékényes, vagy a madárvilágáról híres Pörbölyi-erdőben fekvő Báli-tó. A tó és a holtágak közt érdemi különbség nincs, inkább csak a megszokás az, ami alapján elkülöníthetőek.
Az állandó tavak közül néhány jellegzetesre mutatunk példát.
A Forgó-tó

1. A Forgó-tó a Gemenci Duna part közelében fekszik. A Gemenc legigazibb tava.  Mintegy 700m hosszú, 400m széles tó. 87m méter magasan fekszik, míg a közelben lévő Duna part ennél több mint 3m-rel van magasabban, de még a Grébeci-DUna is két méterrel magasabban van. Így a környék legjelentősebb mélyülete, aminek eredményeként viszonylag stabil a vízszintje.
Már a Mikoviny Sámuel 1740-es térképén is szerepel, Böhm 30 évvel később már névvel is jelöli.Régen egy fok kötötte össze a Dunával az északi vége felé. A 19.századi térképek ezt az északi fokot már nem jelölik, a neve is feledésbe veszett.  Dél felé is volt két bevezető foka, az egyik a Sudár-fok, a másik a Forgó-fok. Mindkettő ma is követhető. A Sudár-fok -a ma jobbára csak vizenyős rétnek számító- Peti-tóból vezette le  fölös vizét a Forgó-tóba. A Forgó-fok pedig a Grébec-Dunával kötötte össze. Ez már az 1839-es Dunamappáció térképen hosszan kanyarog, a későbbi térképek is a Forgó-tó legjelentősebb fokának mutatják.

A tó nevét Hódi István szerint arról kapta, hogy nagy vizek idején a betóduló Duna víz heves örvényléseket hozott létre.  A tó környéke nem látogatható, teljes területe fokozottan védett területre esik. További képek a tóról innen. (A fokok nevének tisztázásában Szombathelyi Gergelynek tartozom köszönettel.)
Google Térképe itt.

Böhm 1774-es térképe a Forgó-tó környékéről.
A Pest megyéhez tartozó "Gyemencz"-ben ábrázolja
Öreg-forgónak nevezve a tavat. Alatta csak
fokával jelezi a Kis-Forgót, amely valószínűleg ideiglenes
jellegű tó lehetett.



A Sáros-tó

2. A Sáros-tó.  Keselyűs határában található.  Mintegy 1km hosszú, 50-200m szélességű, alakját és felületét erősen váltogató tó a Holt-Sió közelében. Magasabb víznél a Holt-Sióval összefüggő vízfelületet alkot. Az Alföldi Kéktúra a közelében halad el. A régi Duna-meder lefűződésével jött létre a 19.sz.közepén, akárcsak a nála jóval kisebb Dög-tó, vagy a Hátfői-kobolya,  és még számos más kisebb tó a mai Sió mentén. A Sió ezen a szakaszon az egykori Duna helyén folyik, így egykori medre ad helyet, ezeknek a keskeny tavacskáknak. Mindhárom tó a Google térképen itt.(Legfelül a kis tó, a Dög-tó, alul balra a Sáros, jobbra a Hátfői-kobolya)
A Dög-tó



A Malomtelelő-tó tavasz ár idején

3. A Malomtelelő-tó és a Lassi-tavak  Ezek felülete is igen szeszélyesen ingadozik. Mindkettő az egykori Duna meder lefűzödéseiből, zátonyaival tagolt medreinek a helyén létrejött tórendszer.  A Malomtelelelő-tó a 19.század során kialakult tó, átlagosan 200-300m-es méretekkel. Mint neve is mutatja, régente a dunai hajómalmok téli kikötője volt ez a mélyen benyúló, védett öböl. A  malomtelelői tanösvény kilátójából távcsővel jól megfigyelhető gazdag madárvilága. A Lassi-tavak legkisebb tagja közvetlenül a vasút mentén található, három másik tava a Hármas-zátony környékén. A nyaranta vékony kis erecskére soványodó, sőt gyakran teljesen kiszáradó egykori Duna meder köti össze ezt a látványos tórendszert. Mindkét tórendszer fokozottan védett területen fekszik.A tavak a Google térképen itt.
A Malomtelelő-tó felől a Lassi-tavak felé tartó egykori Duna ág nyári
szárazság idején
A Malomtelelő-tó történetét bemutató tábla a tanösvény mellett

A Sulymos-tó a Fekete-erdőben
4. Sulymos-tó
A  Gemencben több ilyen nevű tóval is találkozunk. Nevüket a a védett, de itt még helyenként tömegesen  előfordul vízi növényről kapták. A sulymot a szegény ember gesztenyéjének is nevezték. A sulyom szúrós termését ugyanis fogyasztották. (Erről bővebben innen.) Felvételünkön a Fekete-erdei tavat mutatom be, télvíz idején. A tó mintegy 400m hosszúságú, de nagyon keskeny. Mivel nem túl mély, ezért nagy szárazságok idején ki is száradhat. Ilyen fordult elő az 1990-es évek aszályos időszakában. A 2.katonai felmérés térképe 1855 körül még sokkal hosszabb Duna holtág részeként ábrázolja. A Google térképén itt látható.

A Fekete-erdei Sulymos-tó helyén egykor volt Duna-holtágak ábrázolása
a 2.katonai felmérés térképén 1855 körül. Itt is találkozunk egy Malomtelelővel,
de ez nem a fent említett tó.