2012. január 23., hétfő

A Báli-tó környékén

Mikoviny Sámuel 1742-es térképe a mai Pörbölyi erdő környékéről.
A mi szempontunkból most a leglényegesebb az, hogy a térképrészlet  közepén
feltünteti Bál települést, ami középkori eredetű. Az  ezt követő térképek egyike
sem tünteti fel már Bált, ami megerősíti azt, hogy Mikoviny térképe határozottan
"archaikus" jellegű. Több olyan település,  folyóág stb. van a térképén, aminek
30 évvel később már semmi nyoma, és Böhm és társai térképei alapján alig lehet
felismerni a vidéket. A Báli-szigetre ez nem áll, mert azt még több, mint száz
évvel később is mutatják térképek. Bál helyének azonosítását a 46.186, 18.885
koordináták környékén lehetne megkísérelni,mert a részletesebb térképek
ott jeleznek egy magasabb térszintű göröndöt. Bár ott most egy fátlan rét
van, ismerve a Gemenc dús növényzetét, ez lényegileg szinte reménytelen
feladat.

Az 1839-es Királyi Dunamérési Intézet térképén a Mikovinynél
még szereplő Duna ág, már csak egy délről futó hosszabb fok,
amit Báli-foknak neveznek. A Báli-sziget név még szerepel
annak rétjét is feltüntetik, vizenyős területnek ábrázolva, a
talányos nevű Kapitány-réttel egyetemben.

Két szép tölgy által formált "díszkapu" vezet az egykori Báli-szigetre.
A Báli-fok ma is jól nyomon követhető. Felette hidat kapott a vasút és az
55-ös út is. Most persze nincs benne víz.

Érkezés a Báli-tó környékére. A Báli-tó környéke  fokozottan védett. Védelmét
az indokolja, hogy nedvesebb időszakokban a sekély vizű tava elsőrangú
ívóhely a halaknak, és ennek megfelelően iszonyatos mennyiségű
"halászmadár" tocsog sekély vizében. Most viszont semmi víz nem volt a
környéken, és a madárvilágot is egy szem magányosan vijjogó egerészölyv
képviselte csak.

Füzek

Ide azóta szerettem volna eljutni, amióta Dr. Kalotás Zsolt egyik remek
itteni felvételét láttam, A "halászok" tánca a nagy fűzfa körül címűt. Ezen a
felvételen több száz kis- és nagy kócsag, szürke gém,  és fekete gólya
tocsogott a vízben egy gyönyörű fűzfa körül.

Mivel most nem fenyegetett az a veszély, hogy megzavarom a madarakat
és hogy térdig tocsogok én is, ezért elhatároztam, hogy felkutatom azt a
gyönyörű füzet.
Ez a fa méretesnek tűnt, közelről derült csak ki hogy két szorosan összenőtt
 fáról van szó.

Ez a roskatag öreg fűz, viszont hatalmas méreteket sejtetett, bár alacsonyan
ágazott ketté.

Közelről elképesztett, 921cm a kerülete. Kérdés persze, hogy megfelel-e
egy fának, mert alacsonyan szétágazik, meg kicsit roncs is már, de a füzekkel
a lista mintha engedékenyebb lenne egy kissé. 

A másik irányból 

Végül megtaláltam azt a füzet, ami dr.Kalotás képén szerepelt. Előtte a Báli-tó
egyik nagyobb mélyedése, de most ez is száraz volt. Hibátlan szépségű fa,
614 cm-es kerülettel.