 |
| A szombati utam folytatásaként a Sugóból az Ezerlábú-híd alatt az 55-ös út és a vasút másik oldalára jutottam, ahol a Nagy-Legyező-réten keresztül a Sárkány-fokot céloztam meg. |
 |
| A Sárkány-fok a Gemenc egyik legjelentősebb foka. A Cserta-Duna (az egykori Nagy-Duna) vizét vezeti a már évszázadok óta holtágnak számító Nyéki-Holt-Dunába. Mintegy 2km hosszú. A legkorábbi térkép, amit találtam róla 1839-ből származik, a Királyi Dunamérési Intézet adta ki. Ezen a térképen még a Holt-Duna-foka néven szerepel. Érdekes, hogy a térkép még úgy ábrázolja a Nyéki-Holt-Dunát, mintha összeérne a (Csertai)Dunával, de Mátrai Ildikó tanulmányából tudjuk, hogy a Nyéki-Duna már a legalább a 18.század eleje óta holtág. |
 |
| A Nyéki-Holt-Duna északi előterében lévő füzes |
 |
| Első találkozásom a Sárkány-fokkal. A vége a Nyéki-Holt-Duna nádasaiba vész. |
 |
| Az amatőr természetfotós nehezen áll ellen a jégmintázat fotózásának. Most sem sikerült. |
 |
| A Százlábú-híd alatt ismét átlépve a vasutat és az 55-ös utat, a Sárkány-fok egyre komolyabb méretű lesz. |
 |
| Hatalmas hordalékhalmok a fok medrében. A foknak ma is fontos szerepe van, mert az ökológiailag rendkívül értékes Nyéki-Holt-Dunának ez az egyik vízfrissülési lehetősége. Ilyen dugók esetén nem biztos, hogy ezt a funkciót képes betölteni. |
 |
| Rend (fekete dió) és rendetlenség (fehér nyár) |
 |
| A tavaszias idő ellenére jég a Csertai-Dunán |
 |
| Ahol a Sárkány-fok ered |
 |
| A Sárkány-fok első méterei |
