A Kirichberg, mai túrám helyszíne. Blogom olvasói már többször
tapasztalhatták, hogy a földrajzi nevek tekintetében az utóbbi időben
a pontosságra törekszem. Ez a mecseknádasdi földrajzi nevekre is vonatkozik.
Mivel a falu lakossága hagyományosan német nemzetiségű, ezért
itt igyekszem a német neveket használni. Elég sajnálatosnak tartom, hogy
a múltban a hivatalos és a turistatérképek is magyarosították a régebbi
német neveket.( Valljuk be, hogy nekünk sem esik jól pl. Târgu Secuiesc-t olvasni Kézdivásárhely helyett. Arról nem is beszélve, hogy pl. a romjáról híres Schlossberget (Vár-hegy) Lakat-hegynek fordították a 1:10000-es térképen, a Schloss szó második jelentése alapján) A legutóbbi Cartographia térkép Templom-hegyként ismerteti a hegy nevét, zárójelesen Szt.Imre-hegy nevet is megengedve. Nem találtam arra vonatkozó adatot, hogy mi annak a legendának az alapja, miszerint Szt.Imre ezen a környéken halt meg egy vadkantól megsebesítve. (Valójában nem tudjuk, hol halt meg, talán Biharban, ahol az első tiszteletére szentelt kolostor állt. ) Arra sem tudok adatot, mikortól hívják (hívták) a hegyet Szt. Imrének. Valószínűleg a lábánál álló Szent István kápolna alapján kapta a hegy ezt a nevet, valamikor a kései időben. A németek a betelepüléskor a templomot a Frankföld apostolának, Szt. Kiliánnak szentelték. A Kilián nevet még a 20.században is gyakran adták a nádasdiak. Hogy mikortól lett a titulusa Szt.István, azt nem tudjuk, de az 1777-től vezetett Historia Domus már ezzel a névvel hozza. Mivel a baranyai térképek nem hozzáférhetők még a neten, ezért egyenlőre csak annyit tudok, hogy az a második katonai felmérés a hegyet Kirchenbergnek említi, miközben Nádasd nevét magyarosan írja. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy a rájöjjünk, hogy a középkor óta a lábánál álló templom volt a névadás alapja. |
|