Fák, erdők, parkok. Elbi blogja: Egy délután a platánok városában

2025. március 17., hétfő

Egy délután a platánok városában

Tatát nevezik a "vizek városának", újabban a "biodiverzitás városának" is, de én új nevet adok neki. Platánokkal mindenfelé találkozhatunk itt, ez a négy a Cseke-tó alvégén áll

A városi sétát a nemzeti kastélyprogramban részben felújított Esterházy-kastélyban kezdjük.

A kastélyban egészen kiváló kiállítás van, majdnem a fraknóival vetekszik az ősgaléria is. Példaként az itteni legkorábbi családtag, Tamás (1625-1652) portréját látjuk.

Egy korábbi egyszerű épületet kellett Fellner Jakabnak az uradalmi építésznek kibővítenie, így nincsen itt impozáns lépcsőház.

A legszebb terem a zöld szalon.

Középen a kastélyt építtető Esterházy Miklós koronaőr (1711-1764).

Fürdőszoba a portugál azulejok stílusában.

Barokk kukucska.

Az Esterházyak annyit voltak hadi sátrakban, hogy a kastélyban is divatba jött az ilyen stílusú falfestés.

Az elmaradhatatlan rókavadászat.

A kis kastély még felújításra vár. Az egész együttesen éreztem a barokk fantáziát és kreativitást, amit például Gödöllőn nem, ott csak a nagyúri nagyzás dominált. Mindez az uradalmi építészt, Fellner Jakabot dicséri.

A melléképületek még a kórházmúlt terheit nyögik, és lerobbant állapotban vannak. A parkot nagyban feldobja, hogy egy patak csörgedezik végig rajta.

Parkja elég ritkás, de itt is megcsodálhatunk egy elmaradhatatlan, karcsú platánt sok fiatal mellett.

Kis tó, kis grottával.

A kastély előtti parkrészlet nem lehet túl öreg, mert a 19. század végén itt egy cukorgyár állt. Ennek ellenére a kép előterében egy hatalmas példány áll. Állhatott ez a cukorgyár udvarán is.

A platánok városában eddig ez az egyetlen listás platán. Közvetlenül az Öreg-tó partján áll.

Ha már útba esett, akkor megnéztük a vár kiállítását is. Ez is pazar volt. Igen gazdag római kőtár, főleg Brigetio környékéről származó anyagokból.

A középkori anyag is pazar főkéként vértesszentkereszti faragványokból.

Az emeleti gótikus terem rekonstruált díszkályhával.

Nemzetközileg is számottevő a Brigetioból származó szoba festése. Az 1961-es ásatáskor találtak rá többezer freskótöredékes vakolatdarabra. 30 évi puzzle után összeállt a kép.

Közelebbi kép Párisz ítéletének részlete.

Az Öreg-tó a Gerecse vonulataival.

Schweiger Antal uradalmi szobrász mesterműve külön wikipedia szócikket is kiérdemelt.

A vár falai mentén.

A vizek városában a különböző tavak közt csordogáló patakok számos malmot hajtottak. A Cifra-malom romos lapátkerekei

Olyan alacsony az Öreg-tó vízszintje, hogy sziklás, homokis partja van.

Kiálló sziklák és az alvég rengetege.

Itt a hangulatos tóparti sétányon áll a zseniális mérnök-fizikus, Blátthy Ottó Titusz szülőháza.

A Pötörke-malom

Az Öreg- és Cseke-tavakat összekötő egykori ér medre is csontszáraz.

A mellékutcákban is elképesztő fasorok platánokkal jegenyékkel.

Közelítünk a Cseke-tó partján fekvő Angolpark felé.

A Cseke-tó partján.

Furcsa, megdőlt platán a tóparton.

Az Angolpark műromját a főként Bécsben tevékenykedő Charles Moreau tervezte 1803-ban. Ez úttörő építmény volt akkoriban. Bőven jutott erre is vértesszentkereszti....

...római faragvány.

A nyári lak.

Listás hárs a nyári lak közelében. 2011-ben már láttam, aztán Szél Győző is megtalálta, és listára került.

Sok-sok csóka.

Ezeket a fákat Kazinczy-platánoknak nevezik, mert a jeles irodalmár 1830-as látogatása alkalmával már megcsodálta őket. 2011-ben én a legnagyobbat 5,5m-nek mértem csak, Szél Győző sem talált itt listást.

Ha Kazinczy tényleg ezeket látta, akkor több mint 200 évesek. Ehhez képest nem nagyok. Annak idején ez vizenyős, forrásokkal tarkított terület volt még, elvileg gyorsan kellett volna nőniük.