Trsteno (olaszul Canossa, dalmátul Canait) híres platánja. Amikor 17 évvel ezelőtt (persze még jóval dendromán ébredésem előtt) először láttam ezt a lenyűgöző fát, a kedélyes kis falucska apraja-nagyja ott tolongott a lombja alatt. Baranyai Laci 2006-os, 2003-as képein is érezni ebből a hangulatból valamit. Most a 8-as út tömött forgalma húz el a fa mellett, és az alapélmény az, hogy nincs hova leállni. Miután a tilosban hagyja az ember az autóját, jön a másik kellemetlen meglepetés: a fa körbe van kerítve. Kis többnyelvű tábla tájékoztat arról, hogy a veszélyes ághullások miatt kellett ezt tenni. Így nem lehet odamenni a törzshöz, és nincs mihez viszonyítani. Aki nem látta saját szemével, el sem hiszi, hogy jóval túl van a 12m-en a kerülete. A magassága is lehet vagy 40-45 m minimum. Kb.500 évesnek mondják. A mi 10 m körüli platánjaik is lehetnek vagy 220 évesek, akkor erről el lehet hinni vagy 250-300 évet. |
A másik "csak" 11,5 m körüli még megközelíthetetlenebb. |
Kis falunk közelében egy 900m-es csúcson kis lokátorállomás. Jól látni annak az erdőtűznek a nyomait, ami érkezésünk előtt két héttel a félsziget felét letarolta. |
Kis falunk a magasból, a középkori lakótoronnyal. |
Kis falunk tengeröble. Jól látszik az a tengerparti, tulajdonképpen tájidegen apartmanház, ahol laktunk. |
A kis falunk előtti tengeröböl |
Kis kápolna, vad hegyekkel |
Két magyar lány jól érzi magát a 29-30 fokos vízben. Érkezésünk előtt itt is rendkívüli kánikula volt. |
Orebić jó példája a puccosabb nyaralóhelyeknek. Itt csak átutaztunk Korćula felé. |
Hirtelen hatalmas zivatarok tudnak itt lenni. |
Dalmát táj kis ferences kolostorral |
Kicsit közelebbről így néz ki egy dalmát erdő. |
Alkonyi fények |
A 8-as főút egy hídja. Majd hazafelé errefelé araszolgatok másfél órát egy 6km-es sorban, hogy végre elérjem a bosnyák határt. De legalább szép a táj. |
Még egy napnyugta a teraszról |