|
| Bonyhádról Szekszárdra tartva letértem a széptölgyesi halastavakhoz egy fél órára. Rég jártam itt, és ennek a fő oka az, hogy elkönyveltem azt, hogy a régi madárgazdagság már a múlté. Nem lett igazam. |
 |
| A Ladomány felé vezető úton egy kis róka szalad át. Egy pillanatra felém néz. Két perc múlva sűrűből egy vadász jön elő vizslájával. |
 |
| Most három kép jön a tóról. |
 |
| A tavon főként szárcsák és tőkés récék. |
 |
| A dombok közt Börzsöny. |
 |
| A tápszóró csónak ronda fémteste éppen megfelel egy jégmadárnak kémlelőhelyként. |
 |
| Lecsap. |
 |
| Háta villan, aztán eltűnik. |
 |
| Aztán a újra feltűnik. Rejtélyes módon vonzódik a fémtestekhez. (Valójában csak jó figyelőpontokat keres, és mivel a halastó fölé nincsenek behajló ágak, maradnak ezek az emberi alkotások.) |
 |
| Egy sikertelen misszió után visszatér a csónakhoz, kicsit közelebb a kötélhez. |
 |
| Aztán inkább átrepül a csónak másik oldalához. |
 |
| Közben azonban a tó közepén is zajlanak az események. Egy éhes búbos vöcsök gyerek idegesítő vijjogással vacsorát követel. |
 |
| Mit csinálhat a szerencsétlen szülő? Folyton merül. |
 |
| Egy merülése volt csak sikeres mintegy 15 perc alatt. |
 |
| Néhány mellékszereplő. Szürke gémek. |
 |
| Irdatlan magasságban rétisas. |
 |
| Bakcsó. |
 |
| Seregélyek. |
