Az alsóvárosi temetőbe baglyokat keresve tértem be, de más meglepetések vártak. |
Az első kellemes meglepetés, hogy a helyenként parkszerű temető nyüzsög az élettől. |
Rengeteg énekesmadár, ez itt éppen meggyvágó. |
Nagy csapatban tengelicek. |
A meglepetés a szovjet katonai síremlékművet határoló tiszafa fasor. A kép előterében egy 210cm-es kerületű fa. |
Ez meg úgy 225 cm, hogy a különálló ágat nem is mértem bele. Azzal együtt- a tiszafák iránt megengedőbb a lista- már 250 körül lenne. |
Ez a legnagyobb távolról. Mi itt a nagy meglepetés? Hát a koruk. Ezeket ugyanis kb.70 éve ültették, és máris listára érettek, mégpedig a tiszafa állítólag a leglassabban növő fa, és életkoruknál csak úgy röpködnek az évezredek.. Bartha Dénes cikke szerint vastagságának gyarapodása az évi 1mm-t sem éri el.Ha ezt továbbgondolom, akkor most nem 200cm feletti kerülettel kellene rendelkezniük, hanem kb. ennek tizedével. Persze Bartha Dénes ismertetője is írja, hogy néha sarjak és törzsek összenőnek, és ez akadályozza a pontos kormeghatározást, vagy pontosabban a fa tényleges koránál jóval vastagabb lesz. Ez listavezető fáinknál is érdekes dilemmát eredményez, pl. a marcalin elgondolkodhatnánk,hogy ez egy fának minősül-e még egyáltalán? De nézzük csak tovább az érdekességeket! |
A tiszafák életkorára vonatkozóan ez a fa döbbentet le először. Ez a gemenci vadászház előtt álló nagyobbik tiszafa, György éppen 263 cm-es kerületét méri le. A vadászház 1927-28-ban épült. Ez a fa tehát kb. 90 éves lehet, a fenti növekedési szabály szerint vagy 30cm-es lehetne. Nagyon egybe van, de lehet, hogy ez is 8-10 szoros összenövése? Én először arra gondoltam, hogy jóval korábbiak, mint a vadászház. Egy régi térképet találtam is, ahol itt már a 19.sz.-ban épületet jelölnek. De aztán egy 1930-as évekből származó fotón láttam a csöppnyi tiszafákat. Ezen az 1955-ös képen sem nevezhetők még óriásinak. |