Tíz éve, 2008 novemberében jártam először a Kasztón. Ez volt életem első dendromán útja.Szerencsés voltam, hogy pont ezt a helyszínt választottam. A fás legelő ma is ugyanolyan hatással volt rám, mint akkor tíz éve, bár akkor szebbek voltak a fények. Akkor még nem vittem centit, ma igen. |
A keleti sarokban kezdtem. Itt vannak a legjobb állapotban a fák, de itt nincs egyetlen listás sem. A legnagyobbak is csak gyenge 400-asok. |
Ez már a kissé észak-keletebbre lévő csoport. |
Ennek az erős 400-asnak gyönyörűen tekergő ágai vannak. Két éve voltam itt utoljára, akkor ennek a lenyúló ágnak még mindkét vége megvolt. |
Az északnyugati csoportnál két fácán szaladt a fűben. |
A listán ez a körte volt. Két éve még voltak zöldellő ágai, most már csak ez a csonk áll. Kellemetlen meglepetés. |
"Magyar puszta" hangulatban megyek a középső terület felé, ahol egy listás fa állt, és mellette egy másik biztató, ami 2016-ban már 499 cm volt. |
A kép előterében a legnagyobb fa. 2007-ben 545-tel indított, most 570-nek mértem. Ez kb, 2,3 cm-es növekedés évente. Szerencsére még jól van, bár egy fantasztikusan elnyúlt oldalága már a múlté. |