2012. március 23., péntek

A Szekszárdi-dombság természetföldrajza 1.


Bevezetés
Elkezdek a Szekszárdi-dombságról is írogatni, összegyűjtve egy-két dolgot. Ez a kis dombság kétségtelenül nem olyan grandiózus, mint a Gemenc, és középhegységeink nyomába sem ér. Nagy, szép fát pedig szinte reménytelen itt találni. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek szerethető részei.

A Szekszárdi-dombság elhelyezkedése
A Szekszárdi-dombság a Sió-partról. Jól láthatók a vetődéssel kialakult
 töréslépcsők
A Szekszárdi-dombság mint kistáj a Tolnai-dombság egy külön  része, területe kb.150 km2. Északról és keletről könnyen elkülöníthető, hiszen a Dél-Mezőföld és a Tolnai-Sárköz síkságából markánsan  kiemelkedik a dombvonulat.
Jóval problémásabb délről és nyugatról való elhatárolása. Nyugatról természetes határának  általában Völgységi-patak völgyét tekintik, bár indokolható lenne a jóval kisebb vízhozamú Rák-patak választása is. Ennek abból  a szempontból van jelentősége, hogy a Börzsöny-Kakasdi-löszplatót a Szekszárdi-dombsághoz, vagy a Völgységhez soroljuk. A Marosi-Somogyi-féle kistáji kataszter határvonalnak a Völgységi-patakot tekinti, így járunk el tehát mi is.
Problémás a délről való elhatárolás is. Itt a Mecsek előtti dombsorok, illetve a Geresdi-dombság a terület szomszédja. Az ezektől a vidékektől való elhatárolást alapvetően a geológiai felépítés alapján tehetjük meg. A Hidas és Cikó irányából húzódó dombsor a vékony felszíni lösz- és pannon rétegek alatt a felszínhez közel szarmata mészköveket és középső miocéni anyagmárgát rejt magában. A Kismórágynál kezdődő Geresdi-dombságban pedig a gránitos kőzetek kerülnek a felszín közelébe. Ezekkel éles ellentétben van a Szekszárdi-dombság, amelynek felépítésében a pannon üledékek és a lösz vastag rétegeinek van meghatározó szerepe. Szemléletesen fogalmazva a különbség az, hogy a délről húzódó dombsorral ellentétben a Szekszárdi-dombságban hiába keresünk követ a felszín közelében.Ezek alapján a terület déli határának  részint a Szálka felől Bátaszék irányába folyó Lajvér-patak völgyét - mint természetes határt- tekinthetjük, másfelől szinte pontosan ebben a geológia válaszvonalban húzódik a Dombóvár-Bátaszék vasútvonal, és Mőcsénytől Bátaszék felé vezető közút is.
A kismórágyi kőbányák jelzik a Szekszárdi-dombság déli határát

Földtani jellemzők
A Szekszárdi-dombság mélyszerkezetére egy Szekszárd határában elvégzett vízkutató mélyfúrás alapján következtethetünk. Ez a fúrás 850m mélyen érte el azt a mintegy 350 millióéves, karbon kori gránitot, ami nem is olyan messze,  Kismórágy határában már a felszín közelében található. Ebből is következtethetünk arra, hogy viszonylag kis területen milyen eltérő irányú földmozgások, süllyedések és kiemelkedések lehettek a geológiai régmúltban.  Erre a gránitra mintegy 300m vastagságban riolittufából és lávaközetekből álló krétakori, 130 millió éves vulkanikus kőzet rakódott. Fölöttük a középső miocén második felének (kb. 20 millió éves) homokos, kavicsos mészkő és márgarétegei rakódtak le. Ezt a felső miocénból származó úgynevezett szarmata rétegek követik. Ez főként agyagmárga, vastagsága több mint 50 méter. Ezeket  100-200m vastag pannon üledékréteg követi, amelynek rétegeit a bevágódásokban a felszínen is megfigyelhetjük. Ez a pannon rétegvastagság a hazai domb- és síkvidékeket tekintve nem számít különösen vastagnak pl. zalaihoz vagy az alföldihez képest. Ugyanakkor a közeli Bonyhád és Cikó térségében már kilométer vastagságúak ezek a pannon rétegek, és itt a gránitra 400 m kristályos pala, erre pedig 50 méternyi permi vörös homokkő is  rakódott, a földtani középkor rétegsora pedig hiányzik.A föld mélye tehát igen változatos képet mutat, és ez alapján aligha tekinthetnénk egységes geológia félépítésűnek a dombságot.  Ami ma egységesíti a dombságot, az a legfelső pannon réteg lerakódása (agyag, homokos agyag, homok, homokkő) és az erre települő  pleisztocéni lösz vastag rétege. A lösz rétegvastagsága a dombság területén 20-40 m közti, és a vidék legjellegzetesebb sajátosságát adja.
A Bor-kút völgye az Almási-erdőben. A suvadások
eredményeként feltárultak a pannon rétegek

Ma a terület sűrű és mély völgyhálózattal rendelkezik, a völgysűrűsége 2,7km/km2. A mély völgyek közt löszgerincek, löszfennsíkok alakultak ki. Egyik-másikuknak beszédes a neve is, ilyen pl. az Éles-hát is. A dombvidék tagoltsága több okra vezethető vissza. Egyrészt a belső területe változatos irányú szerkezeti vonalak mentén a felső pleisztocénben (300-100 ezer évvel ezelőtt) feldarabolódott és kiemelkedett, és ehhez  eróziós és deráziós folyamatok társultak. Eróziós völgynek nevezzük a lejtőn egyenesen lefutó víztömegek pusztító tevékenysége által létrehozott V alakú völgyeket, a völgyek alján gyakran még ma is patak csörgedez. Ilyen völgy viszonylag kevés van, például ilyen a Bor-kút völgye az Almási-erdőben, vagy a Baranyai-völgy.  A deráziós völgy félhenger vagy tál alakú, a völgyfőnél meredekebbé váló szárazvölgy. Meredek lejtőkön, főként az olvadékvizek hatására végbemenő anyagmozgások révén alakulnak ki. Míg az eróziós folyamatok ma is tartanak, addig a deráziós völgyek kialakulása különösen a felső pleisztocénben volt jellemző. A legnagyobb ilyen deráziós völgy a vidék legismertebb turistalátványossága, a Sötét-völgy. Az alföldek felé meredeken kiemelkedő északi és keleti peremterületeken a vetődésekkel kialakuló töréslépcsők is jól érzékelhetők.
A völgyekkel sűrűn taglalt dombság képe a Börzsöny-Kakasd-löszplatóról
nézve

Különálló szigetet képez a Börzsöny-Kakasdi löszplató. Ez a kis dombsor sokkal tagolatlanabb, mint a dombság többi része, és mint már említettük, a Völgység-patak és Rák -patak zárja közbe  a Bonyhád és Kakasd közt húzódó halomsort. 
 Börzsöny-Kakasdi löszplató fennsíkja Kakasd határába. A löszplatót teljes
egészében szántóföldi művelés alá vonták.

A lösz
A lösz itteni meghatározó jellege miatt érdemes -ezzel a sokak által  kőzetnek nevezett anyaggal -részletesebben is megismerkednünk. A lösz  a pleisztocén kori jégtakaró déli szegélyén elhelyezkedő jégmentes övben, a  hideg  sztyepéktől délre keletkezett. A lösz annak a hulló pornak a maradványa, amit  a hideg sztyeppékről felkapott és idáig szállított a heves északi szél. Az itteni lösz fakó sárga színű.
A lösz többségében rendkívül apró szemű szemcsés anyagból áll, melynek az átmérője 0,02–0,06 mm között van.A lösz anyagának 60–70%-át  kvarcszemcsék alkotják Fontos a kőzet  karbonáttartalma (főként CaCO3, kisebb rész MgCO3). A karbonáttartalom legmagasabb értéke 30% körül mozog. A kalcium karbonát összecementálja a szemcséket, így olyan kőzet jön létre, amely több tíz méter magasságban képes csaknem függőlegesen megállni.Hazánkban az egyik legvastagabb lösztakaró  réteg Pakson található, ahol 80 méter vastagon ülepedett le a por.

Löszkút a Gurovica környékén.

Korábban a karbonáttartalom miatt úgy gondolták, hogy a lösz pusztulása rokonságot mutat a karsztos területekével. Később kiderült, hogy a lösz szerkezete miatt elsősorban a szuffóziós folyamatok a döntőek. A szuffózió apró ásványi részecskék víz általi feloldódása és kimosódása kőzetrétegekből. A löszben lejátszódó szuffózió során, a leszivárgó víz a karbonáttartalom lassú kioldása mellett a legfinomabb szemcséket magával ragadja és a mélyebb részek felé, illetve oldalirányba elszállítja. Ha ez a folyamat valahol hosszabb ideig tart, a finom szemű alkotórészek „kimosódása” miatt üregek, berogyások, föld alatti járatok alakulnak ki. Így alakulhatnak ki a löszdolinák, vagy élesebb peremű beszakadásuk révén a löszkutak.
A leglátványosabb és leggyakoribb löszformációk a löszmélyutak, amit Szekszárd környékén a helyiek szurdiknak hívnak. A szurdikok kialakulása általában erőteljes emberi hatásra játszódik le. A löszfelszínen  járva a járművek (pl: lovasszekerek), ember, vagy az állatok a taposás során szétzúzzák  a lösz eredeti szerkezetét és annak erőteljes  porosodását idézik elő. Ezt a fellazított port a lefolyó csapadék könnyedén elszállítja, előre kirajzolva a következő folyás helyét. Akár néhány év alatt az út jelentősen belesüllyed az egykori felszínbe. Óriási esőzések alakalmával a függőleges falú utak legalja V-keresztmetszetű eróziós löszszakadékokká alakulhat.Mivel ezek már a közlekedésre nem alkalmasak, legtöbbször mellette új útvonalat jelölnek ki. A löszszakadékok és löszmélyutak  süllyedést három dolog állíthatja meg: 1.Olyan mélységekig ér el az erózió, hogy a lefolyó csapadék már nem tud elég meredeken futni. Ilyen mélységű bevágódás esetén gyakran előfordulhat a löszfal pusztulása is suvadásos formában. Ezt itt gyakran elősegíti az is, hogy a lösz alatt pannon agyagos rétegeket találunk, amely mentén a megcsúszás még határozottabbá válhat. 2. A bevágódás elér egy keményebb alapkőzetet. Ilyennel a Szekszárdi-dombságban  nem találkozhatunk, hiszen  a lösz alatt a pannon réteg következnek, és a kristályos alapkőzet több száz méteres mélységekben van.  3.Lebetonozzák a löszmélyutat, ami különösen a Szekszárd környéki szőlőkben gyakori.
Suvadás a Benedek-szurdikban
A löszmélyutak és löszszakadékok helyenként igen látványos képződmények, és a szinte függőleges löszfalak magassága helyenként elérheti a 15-20m-t is. Látványukat fokozzák a magasan, zöld lombkoronaként összeboruló fakoronák, és a szurdokok falából kimosódó hatalmas gyökérgubancok. Sajnos az utóbbi évtizedekben a város határához közeli löszszurdokok mentén szinte már csak az erősen invazív jellegűnek számító akác elterjedését figyelhetjük meg olyan gyomfák társaságában, mint a bálványfa.
A löszmélyutakról, szurdikokról külön összeállítás is megtekinthető innen.
Sok helyütt találkozhatunk a löszfalban löszbabákkal is.Ezek keletkezésének szakszerű magyarázata a következő:  A löszrétegek mélyebb rétegeiben helyenként a lösz már agyaggal keveredhet. Ha sok a csapadék, akkor a víz a löszön keresztül lejuthat ehhez a vízrekesztő agyagzónáig, és ennek mentén folyik tovább. Ilyenkor az agyagzóna fölött kimosott üregek és hasadékok megtelnek vízzel. Nyáron a lösz kiszárad, hasadékban felgyűlt víz elszikkad. A belőlük kioldódott kalcium-karbonát változatos alakú úgynevezett mészkőkonkréciókban kiválik, és különleges formákat, úgynevezett löszbabákat hoz létre.
Löszbabba a Baranyai-völgyből
Források a neten:
1.Biki Endre Gábor alapos kis összeállítása a Szekszárdi. és a Geresdi-dombság forrásairól
2. Az alábbi helyen a kissé tágabban értelmezett Völgység kapcsán olvashatunk a vidékről.
3.Itt egy előadás vázlat, ami főként dr.Endrédi Lajos egykori honlapjára épül, a vidék természeti földrajzával foglalkozik. Ma már Endrédi honlapja nem elérhető. Szerencsére én még időben lementettem és sok dolgot fel is használok onnan.
4. Egy nagyszerű beszámoló a Kéktúra helyi szakaszáról Hörpölin jóvoltából.
5. A legújabb nagyszerű kiadvány pedig a két szekszárdi lösz-szurdik tanösvényt ismerteti.
6. A löszről nagyon jó kis tanulmányt írt Szabó Loránd, aki mielőtt Dombóvár polgármestereként a politika ingoványába lépett, tevékeny földrajztanár volt. Tanulmányából sokat vettem át innen.
Nagyjából ennyi, legfeljebb egy-két apróság még.
A neten kívüli források közül elsősorban Pataki kis füzetét a Sárközről, és Juhász Árpád nagyszerű kis kézikönyvét (Évmilliók emlékei) emelném ki, amit ehhez a kis íráshoz felhasználtam.